Tesztek

Talán mostanra már sokan el is felejtették, hogy 2010-ben második részt kapott minden idők egyik legnépszerűbb stratégiai játéka, a Starcraft. Akkortájt sokkolóan hatott ránk az infó, hogy ez a folytatás három részre bontva érkezik, melynek most, évekkel az első fejezet után, befutott a második része, Heart of the Swarm címmel.

Ha vikingekről esik szó, az embernek óhatatlanul is marcona, csimbókos szakállú fazonok jutnak eszébe, akik különösebb taktikázás nélkül prédáltak fel városokat pár taligányi arany és asszony reményében. Nos, a Banner Saga nem osztja ezt a sztereotípiát.

A Trials Evolutiont eddig irigyen figyeltük xboxos barátaink tévéképernyőjén, ám most már végre mi, PC-sek is lecsaphatunk a Ubisoft krosszmotoros ámokfutására. Ráadásul kibővítve, két játékot kapva egy áráért, nehogy elaludjunk a kormányrúd mögött.

A Slender: The 8 Pages egy nagy sikert aratott, ingyenes játék 2012-ből, melyen felbuzdulva a Blue Isle csapata nekiesett egy teljes értékű, fizetős Slender-játék elkészítésének. De vajon tíz percre elég ijesztgetés kitölthet egy több órás programot?

Közel két évet vártunk rá, de végre megérkezett. Megjelent a Jak and Daxter sorozatról és az Unchartedről híres Naughty Dog legújabb PlayStation 3-exkluzív játéka, mely olyan élményt garantál a konzol tulajdonosainak, amit garantáltan nem fogunk elfelejteni egy darabig. Tényleg a The Last of Us a leköszönő konzolgeneráció legjobb játéka, vagy csak a hype nagyobb a szokásosnál? Tesztünkben erre a kérdésre is választ kaphatsz.

Olvasóink jelentős része még az etetőszékben ülve nyelte a tejbegrízt, miközben e sorok írója meglett férfiként metropoliszokat tervezett egy zseniális széria negyedik részében. Tudom, hogy ez a felvezetés szokatlan egy játékteszt elején, de reményeim szerint kiderül e cikk végére, miért is hozakodtam elő ezzel a generációs kérdéssel...

Golyózápor, kézitusa, klisés karakterek, vérpatakok és kacagtató egysorosok: a The Showdown Effectben minden megvan, ami egy bájosan agyatlan akciófilm-paródiához kell. A rendezés viszont nem az igazi, a népes nézősereg így (egyelőre) elmaradt…

A Sniper Ghost Warrior 2010-ben teljesen váratlanul robbant be a mesterlövész műfaj élmezőnyébe, és a City Interactive addig mécsesként pislákoló fénye is hirtelen a mesebeli csodalámpát idézte. Úgy hittük ez a ragyogás a folytatásban is kitart, hogy lesznek még emlékezetes fejlövések, káprázatos látvány… S hogy lett-e, mindjárt kiderül.

A Microsoft az Xbox 360 méltó búcsúztatása érdekében beveti egyik legfontosabb sorozatát. Megérkezett a negyedik Gears of War, ami új stábbal és új csapattal viszi tovább a Sáskák elleni háború nyűgjeit és nehézségeit – de vajon megéri kivonulni a frontra?

Végre megjelent a Resident Evil 6 PC-s változata is, így a konzolos cimborák után mi is fejest ugorhatunk a zombik és mutánsok kaotikus inváziójába. Bioterrorizmus a csúcson, közelgő világvége, négy kampány, és persze egy remekül összerakott átirat…

Megjelent az ötödik, s egyben utolsó kiegészítő korunk egyik legnépszerűbb FPS-éhez, melyben krosszmotorok nyergében vághatunk neki az ellenfél teljes megsemmisítésének. Egy korszak lezárult, de vajon szép emlékekkel a hátunk mögött emlékezünk majd vissza a Battlefield 3-ra?

Lehetetlen márpedig létezik -- legalábbis így fogod gondolni, mikor fájó fejjel, kissé szédülve, és néhány keresetlen szót elmormolva kilépsz a The Bridge-ből. Ha türelmes vagy. Ellenkező esetben ne is olvass tovább, mert ezt a játékot bizony nem neked találták ki..

Úgy néz ki, mint egy DOS-játék, ellenfélből több száz van benne, életből viszont csak egy. Könyörtelenül nehéz akciójátékkal bővült a rougelike-stílus, de a marcona külső mögött egy páratlanul hangulatos és félelmetes kaland lapul.

Daniel Garner vagyok, rossz ember. Életem során öltem, hazudtam, csaltam és raboltam, mégis felvillant előttem egy új élet reménye. Catherine, a feleségem szeretett és bízott bennem, mikor viszont autóbalesetben mindketten életünket vesztettük, őt elragadták tőlem, hogy én a Mennyek szolgálatába állva vegyem fel a harcot a gonosszal az üdvözülésért. Megtettem, amit kértek, de becsaptak. És most nagyon-nagyon dühös vagyok!

A magyar illetőségű Zen Studios fejlesztői nem pihennek, csak úgy ontják magukból a digitális flipperasztalokat – a játékosok legnagyobb örömére. Tavaly a Bosszúállókat és a Plants vs. Zombies bohókás szereplőit ültették át az ezüstgolyók világába, 2013-ban pedig azt is bizonyítják, hogy az erő bizony velük van.

A multira kihegyezett lövöldéknek se szeri, se száma, így nem értjük, hogy egy két évtizedes múltra visszatekintő csapat miért egy újabb tucatprogram elkészítésére adja a fejét. Egy biztos: a Team X-nek előmelegített hely jut az év „jópofa játék, amivel senki sem játszott” kategóriájában.

A halloweent ugyan lekéste, de több hónapos csúszással mégis a világháború súlya alatt nyögő Berlinre szabadítja az élőholtakat a Rebellion. Megérkezett a Sniper Elite sorozat új tagja, amely kooperatív lövöldözésre cseréli a taktikus kommandózást.

Kevés játék okozott akkora fejtörést az értékelését illetően, mint a BioShock Infinite. Egyrészt lenyűgözött, másrészt a vele töltött órák alatt sokszor éreztem úgy, hogy csupán egy szépen becsomagolt utánérzést kaptam. Az Irrational Games második BioShock-játéka a történetét tekintve könyveket és filmeket megszégyenítő zseniális alkotás, viszont a játékélmény tekintetében csupán tisztességes iparosmunka.

Ahogy a minőségi óragyártás összekapcsolódott Svájc nevével, úgy a grand strategyk készítése is a svédekkel. A Paradox ráadásul nem csak precíz, de alapos is, ők ugyanis kétféle történelmi eseményt ismernek, az egyik, amit már betáblázták a Clausewitz-féle engine-be, a másik pedig, amit még nem. Ezúttal Napóleon sem úszta meg…

Négy évet kellett várni rá, de egy fejlesztőváltás és egy teljes újradizájnolás után végre megérkezett a Revengeance, amely nem csupán a Metal Gear játékok sorából lóg ki, de a hagyományos beat 'em upok közé sem sorolható be istenítés nélkül.

Megint szól a régi nóta, itt az idei első Dungeon Keeper klón, amely maximumra tekert szarkazmussal, popkulturális utalásokkal és francia stílusjegyekkel igyekszik új életet lehelni a kihalófélben lévő stílusba. És ha még jó is lenne...

Meg kell hagyni, néha jól esik elszakadni a 3 DVD-n terpeszkedő szuperprodukcióktól, és kipróbálni valami egészen apró, új játékot. Főleg akkor esik jól ez a szakítás, ha az a bizonyos játék, ami miatt otthagyjuk, mondjuk a Crysis 3-at, huzamosabb ideig képes lekötni minket. A Dungeonland pont ilyen.

Legutóbbi számunk leadása előtt még épphogy sikerült letesztelnünk az utolsó pillanatban befutott Dead Space 3-at, de sajnos a játék kooperatív részét idő hiányában már nem tudtuk kipróbálni. Így úgy döntöttünk, hogy most bepótoljuk lemaradásunkat, s bemutatjuk, miről maradtatok le legutóbb.

Mit kapunk, ha a szteroidokkal felpumpált Jack Blacket szabadon engedjük egy heavy metál rajongó legszebb rémálmában, a kezébe nyomunk egy lángoló baltát, és kismillió démont szórunk az útjába? A kérdésen kár elgondolkodni, Tim Schafer már megadta rá a választ…