Először is annyit, hogy eddig azért nem írtam, mert gyakorlatilag befejeztem az egyetemet májusban, és utána dolgoztam/nyelvvizsgára készültem/szakdolgozatomat írtam. (Vagyis még a lezárás az hátra van... susulyka száját. )

Hát a szakdolgozatom az kemény. Nem hittem volna, hogy ezt meg tudom írni. A BA-snál megfogadtam, hogy jobban fel fogok készülni, meg majd már az elejétől tanulni fogok rá. Igaz, az is zseniális lett sokak szerint (publikáltam is), de azt ne tudja meg senki, hogy született. Jobb mindenkinek.

Szóval ez ugyanígy... Igaz, erre azért készültem év közben is, a MA az nem egy csicsókaszak volt, mint a BA. Itt már azért komolyabb volt a dolog. Így olyan órákat vettem fel, mely a témámhoz kapcsolódott. Így olyan filmeket néztem, amiket a dolgozatban is elemeztem. Persze mire eljutottam eddig a témáig, addig 4 másikat dobtam a kukába. Igaz, kapcsolódott ehhez.

De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy nyáron durván elolvastam vagy 1000 oldalnyi angol szakirodalmat, és párhuzamosan írtam. Nem tudom, hogy aki olvassa ezt, tapasztalta-e már, milyen fehércsokinehéz, ha van önálló, saját elméleted és a szak követelményeinek is meg kell felelni. Nagyon az. Nem akarom magam itt fényezni, de nagy szívás volt arra figyelni, hogy most benne legyen az, hogy én tudom ezt az egész rohadt filmtörténet-elmélet cuccot, meg a saját izémet is belerakni. És akkor még a terjedelmi követelményeknek is megfelelni (...) Viszont sikerült megírni. Az már más kérdés, ki, hogyan értékeli. Első körben a témavezetőm szerint zseniális ez is. De nálunk sajnos más tanár kell, hogy bírálja. :C Mindegy. Ezen is túl vagyok legalább, így vagy úgy. Illetve a rohadt nyelvvizsgát is sikerült megszereznem (felsőfok).

Éppen ezért nálam az utóbbi 2-3 évben teljesen leredukálódott a játszás. Max. esténként tolok valamit 2-3 órát. Mi ez ahhoz képest, mikor régen nyaranta napokat végigjátszottam? Nulla. De nem is baj, mert a játszás szerintem megöli a kreativitást és az ember szabadidejét. A blogolás is, ezért nem írtam. Meg hangulatom sem volt, mert egy darabig nagyon úgy voltam, hogy én ezt a szakdolgozatot nem tudom megírni. Aki ismer, vagy olvasta a blogbejegyzéseimet, nem kell magyarázni, miért. Híres vagyok arról, hogy rengeteget tudok írni. Nem a semmiről, mert rengeteg gondolatom van. Így el lehet képzelni, hogy monumentális témát választottam, és monumentális mennyiségű cuccot akartam leírni. Nos, mivel van egy karakterkorlát, így irtó körülményes volt ezt megtenni. A tehetség nem a hosszú íráshoz kel. A rövid írásokhoz. Egyik tanárom szokta idézni az egyik költőt, hogy "hosszú levelet küldök, mert nem volt időm rövidet írni". Nagyon igaz.

Viszont egyvalamit nem tudtam kihagyni, az pedig a Dijabló 3 volt. Erre gyűjtöttem, ezért írtam cikkeket, hogy legyen rá pénzem. Mert hát a 2. rész az kedvenc, ha egy szar is voltam benne mindig is (csak lvl. 85-ig jutottam, soha nem láttam a Pandemoniumot :C ). Így mikor május 19-én vagy mikor kijött, nekem rögtön hozták. Sajnos épp vizsgára kellett tanulni, így nem tudtam vele azonnal játszani. De azért utána mindig este toltam egy keveset.

Nos, a béta alapján amúgy nagyon tetszett. A skillek már akkor is bűzlöttek persze, de még bizakodó voltam. A hangulat az magával ragadott, az irtás még nagyobb volt, és külön plusz, bár apró dolog, de a fizika is remek. (Pont ez hiányzott a 2-ből, hogy mikor elsütsz egy durvább varázslatot vagy támadást, minden szakadjon apró darabokra. ) Tehát röhögve adtam rá ki 14K-t.

S a játék nekem tetszett is Act IV-ig. A III. fejezet az egyik legjobb, de az előzők sem voltak rosszak. Kicsit a Gyűrűk Urát idézte (Moira) és hát egyértelműen az előző rész V. fejezetét, Harrogathot. Viszont ami az itteni IV-ben jött, azt nem hittem el...



Mondjuk így többször végigpusztítva már nem undorodok tőle annyira. Sőt, Hellen nem is olyan rövid, mert kb. 2 percenként lebasznak (hacsak nem vásároltál be az aukciós házban...). De akkor is elég gagyi. Rövid, összecsapott, és nekem külsőleg sem tetszik. Hogy a sztoriról ne is beszéljek. Milyen baromság már, hogy
. Az pedig még nagyobb állatság, és erőltetett fordulat, hogy
. Egyébként sem tetszik ez a Diablo. Legalább csinálták volna valami öleltnagy monstrumra meg, hogy a képernyőből is kilógjon. Ehelyett mi van? Abszolút nem félelmetes, úgy néz ki, mint egy biccs. Persze ez érthető a spoilerben leírtak miatt. De nem néz ki jól. Igaz persze, hogy a 2-ben is gagyi volt, és szerintem Diablot soha nem sikerült igazán félelmetesre, markánsra csinálni. Inkább olyannak képzelném el, mint a Doom 3: Resurrection of Evil főbossát. Bár lehet, hogy az meg másnak gagyi. Ízlés kérdése. Nekem sosem tetszett Diablo.

Persze a sztori kit érdekel, nem igaz? A CGI animációk továbbra is szépek, ha semmitmondók is. Meg még az is tetszett, mikor Tyrael harcolt majd elbukott. Az ő fordulatából még egy jó sztorit is ki lehetett volna hozni
. Viszont a Diablo 2 története is szar volt szerintem. Max a könyvek tetszenek, mert azoknál legalább tényleg van TÖRTÉNET. A Diablo mindig is a jó animációkról és persze a játékmenetről szólt.

Az pedig itt is meg van, de nem úgy, ahogy eddig. Sajnálatos a statpontok elosztásának hiánya, de ezen már annyit nyavalyogtak, hogy én ki is hagynám. Legyen elég annyi, hogy magam is inkább elosztanám, habár ez zavar a legkevésbé. Végülis a játék megteszi helyettem, és jól teszi meg. Viszont nem lenne rossz, ha én dönthetném el, hogy melyik tulajdonságomat növelem. Mert így maximum ékkövekkel tudom ez befolyásolni, mással nem. S a 2-ben is volt olyan, hogy vitality kellett egy idő után, semmi más igazából. Itt ez hatványozottan elkélne. Jóllehet, infernon tökmindegy, hány százezer életed van.

Viszont a skillrendszer már fájóbb pont. Nekem egyáltalán nem tetszik, habár nem is tartom annyira szarnak, mint amilyennek a szimpla normal lenyomása után gondoltam. Szerintem elég fejetlen. Szabad, de fejetlen. Hiszen a szabadság egyfelől jó, másfelől meg nem. Legjobb példa erre a bolognai képzési rendszer, ahol TE döntöd el, mit veszel fel. Legalábbis nálunk nincsenek köcsög előkövetelmények. Van egy tanterv, oszt vagy teljesíted vagy nem, a kredit a lényeg. Hasonló ez is. A lényeg, hogy legyen, de igazából nincs specializáció. Persze így barbárt és monkot játszva úgy látom, vannak itt is skillek, amikkel érvényesülni lehet, és vannak, amik tök felesleges lófaszságok. Ilyen például a barbár baltadobása. Nos, mondani nem kell, miért szar ez. De azért mégis: egy tömegjelenetekre alapozott játékban vajon ki fog célozgatni egy ellenfélre? Senki. Ide gyorsan ütő, tömegeket sebző elsődleges, és területekre ható, bónuszokat adó skillek kellenek. Így nagyjából minden irányvonalnák ugyanazt a készéséget kell használni. Ok, monknál mondjuk a Fist of Thunderen kívül még nagyon jól használható a Crippling Wave is, ami szintén több genyót sebez. De nagyon úgy tűnik nekem, hogy 2-3 skill hasznos, a maradék 3-4 viszont nem. Babárnál meg tényleg csak 1-2-nél látom azt, hogy megyek is vele valamire. Ilyen Leap már az előző részben is hasztalan volt például. Már, ha van Whirwinded. Itt pedig van, és elég hamar el is érhető...

Tehát jó lett volna értelmes skilleket bent hagyni. De még jobb lenne, ha az egésznek lenne súlya. Így telejsen elmentek az akciójátékok felé, mert gyakorlatilag úgy variálhatsz mindent, ahogy akarsz. Semmi következménye nincs annak, ha erre meg erre raksz pontot - utána úgyis átvariálhatod. Ezzel számomra a játék egyik legizgalmasabb feature-ét nyírták ki. Persze megértem azokat is, akiket frusztrált az előző részben, hogy ha elkúrták a karaktert, az sokszor csak Hellen derült ki és szenvedtek vele 10-15 órát, mire odáig elvitték. Az 1.13-as patch viszont ott is behozta az újraelosztás lehetőségét. Ezzel is leredukálták az izgalmat, a kihívást, de legalább korlátozott volt és továbbra is megmaradt a tétje a skillfának. Itt viszont semmi tétje nincs a karakterfejlődésnek. Minden szinte a cuccokon múlik...

...s ez a másik nagy probléma. Az előző részben is farmolni kellett sokat, sok karakternél, hogy hatékony legyen. Pl. a barbár Hellen használhatatlan, ha nincs jól felszerelve, mivel alapvetően meele karakter. Viszont egy nekrot azért jobban lehetett tologatni, ha nem is voltak extrém jó izéid. Itt viszont kivétel nélkül mindegyiknek leegyszerűsítetten egy receptje van: öleldtele legendary, nagy sebzést adó kütyükkel a karaktered, és akkor majd 600000-et fog ütni - ami persze Infernon továbbra sem sokat ér.

Ez persze érthető, mert az aukciós házat erre alapozták. Az a 15%-os lefetyelése a Blizzardnak egyértelműen mutatja, mire építették fel a játékot. Hát persze, hogy a pénzszedésre. Lehet, hogy az a 15% nem sok egy játékosra leosztva, de több millióan játszanak... Az meg úgy már szép összeg. Persze a Diablo nem egy CoD, tehát vitathatatlanul mélyebb játék és vannak érdemei, viszont érezhető, hogy ezeket szerencsésen fel tudták használni a meggazdagodásra. Illetve további gyarapodásra, mert a WOW már nagyon régóta eltart százezreket.

S így Hellt is végigjátszva már kristálytisztán látszik, hogy AH-zni kell keményen, ha érvényesülni szeretnél Infernon. Vagy farmolsz a végtelenségig, de igazán jó cuccok ritkán fognak esni. Mert bár a sárgákból sok folyik be, de ezek többsége elég gagyi. A legendary-kkal lehet esélyünk igazán ütős karakternek lenni, viszont azok tényleg nagyon ritkák. Igaz, az MF-em (magic find) 85% csak, bár ahogy elnézem, ebben a játékban az is jónak számít már, mivel itt közel sem lehet minden cuccot telekúrni Topazzal, hogy adja az MF-et (2-ben ugye nemcsak sisakokra volt érvényes az MF-bónusz).



De a játékmenettel is vannak azért bajok. Például a bossok normalon nevetségesek. Emlékszem, az 1-2 részben olykor több percig szenvedtem eleinte, mire le bírtam csapni egy Butchert vagy Durielt. Diablo már annyira nem volt szopós, mert viszonylag nagy területen küzdöttél vele, de azért az elektrocsóvájával ő is meg tudott szopatni alaposan. Itt viszont maximum Belial szivathat, mert elég szűk területen kell vele szarakodni, és a poison explosionjei elég durvák tudnak lenni. Viszont még őt is vagy 2-2,5 perc alatt le lehet csapni normalon. Ok, most itt a nehézségi szintek tolódtak. A Normal egyfajta training, a Nightmare a régi Normal, a Hell a Nightmare, míg az Inferno a régi Hellnek felel meg. De szerintem ez így akkor sem annyira jó. Semmi különleges nincs a bossokban, Belial egyedül az érdekes, aki megnő. De ezenkívül még Diablo is egy lószar, pedig őt komolyabbnak kellett volna tenni.

A multirésze persze tökéletes lett. Szerintem. Mióta eltelt pár hónap, sikerült stabilabbá tenni a játékot, engem mindig beereszt már és nem dobál ki. Nem LAG-ol, nincsenek ilyen szaros "connection interrupted" baromságok, mint a 2-ben. Ráadásul a WOW erényeit berakták ide, így tökéletesen együtt lehet működni a haverokkal. Dinamikus az egész, bármikor bárkit behívhatsz. Igaz, a single rész gyakorlatilag megszűnt, mivel csak online lehet játszani. Ez mondjuk baromság, szerintem másképp is megcsinálhatták volna. Amolyan Steam-módra: miután beléptél, bekapcsolhatnál egy offline módot. Így áramszünetben, laptopról is lehetne játszani. Viszont a Lizzard gondolom nem az itteni poshadt viszonylatokból indult ki - még szerencse.

A single tehát hiányzik, de ezt meg tudom bocsátani, ha ilyen stabil marad a netes kapcsolat. Sokkal dinamikusabb és jobb lett így az online része, s mint már kiderülhetett, a Diablot alapvetően multira tervezték. (Aki nem hiszi, menjen Infernora. )

De más, apró dolgok is csak jobbá tették a III. részt. Szerintem ilyen a stash. Leírhatatlan öröm volt számomra, hogy végre nem minden item egy slotot jelent. Végre nem kell ötmásodpercenként a városba rohangálni, vagy telekúrni az inventoryt town portalokkal és azonosító scrollokkal. Illetve végre lehet bővíteni a ládát, igaz, limitált mértékig. De ez is haladás már, nagyot lökött a játszhatóságon. Diablo 2-ben egy idő után azért nem csinálhattál új karaktereket, mert annyi mule-lal volt tele a profilod, hogy elérted a max. létrehozható avatarok számát. Szánalom. (Pedig már a Diablo után 3 évvel kijött Sacredben is sokkal jobban meg volt ez csinálva. Egyértelműen elavult játék volt akkoriban a Diablo 2 e téren...) Tehát a Diablo-klónok minden erényét, újítását sikerült átvenni. Ezesetben ennek nagyon örültem.

Apropó, karakterek. Nos, örülök is és nem is. Örülök, hogy ezt a kiváló Monkot megcsinálták. Bár sajnos ugyanaz a hajcihő megy vele a patchekkel, mint a Paladinnál az előző résznél, vagyis egyszer lebutítják, másszor meg túl erőssé teszik. Most éppen úgy veszem észre, viszonylag középtájt helyezkedik el. Viszont túl sok a cooldownos skillje (pl. a Seven Sided Strike-ra nem kéne ilyen, vagy legalábbis nem ilyen sok, mert rengetegszer lenne életmentő. ) A barbár kicsit szívfájdalom, mert gyakorlatilag egy Dual-Wieldet támogató skill sem tért vissza nála, illetve nem lehet olyan jól specializálni, mint a 2-ben. (Ugye ott rengeteg barbárkombó létezett: pajzs + kard - Berserker, Mauler, Frenzy, Thrower. ) Itt kb. ő az, aki csak csapkod. Viszont vannak egész jó skilljei, mint a vérzést okozó is. Nightmare elején tartok vele még, de eddig egészen tetszetős ez a készsége.
A többi karaktert még nem próbáltam, de amit láttam eddig ismerőseimtől, azok alapján a Wizardot durvának tartom. Igaz, Infernon ő is szopik sokat. Meg még a Demon Hunter is elég jónak tűnik. A Witch Doktorról viszont csak rosszat hallottam eddig. Meglátjuk, ki akarom próbálni mindet. De lehet, erre csak évek múlva kerül sor, minta Dio2-nél.



Az tetszik ezeknél, hogy nagyon egyedivé tehetünk minden figurát. Egész egyszerűen azért, mert egyedi "manájuk" van, azaz nem egységesen energyből táplálkoznak a készségeik. Pl. a barbárnál fury, a monknál spirit, a demon hunternél meg két diszciplínaféleség. Persze mind ugyanazt a célt szolgálja, de másképp működnek. A Barbár fury-ja például olyan, mint a WoW-ban a hunterek vagy a harcosok "manája": ha ütsz, töltődik, ha nem ütsz, csökken. A Monk spiritje viszont megmarad azon a szinten, amire felkúrtad. A többinél meg gondolom megint másképp működik ez. Abszolút jó ötlet, legalább nem kell baszódni a varázsitalokkal. (Ez is egyébként nagyon pozitív: a szörnyekből esnek életfeltöltők, és nehezíti a játékot, hogy a mi health potionjeinket sem tudjuk nyakló nélkül felhörpinteni, mivel cooldownjuk van. Ezesetben a cool kivételesen jó. )

Tehát összességében ez nem rossz játék, de ahhoz képest, amilyen kiválónak vártuk, kisebb-nagyobb problémái mégis csalódottságot keltenek az emberben. Hosszú ideig úgy voltam vele, hogy eladom, mert annyira nem jött be. Most így javítások után rájöttem, irtani jó vele, és coopban játszva még sokáig leköthet. S majd meglátjuk, olyan legendává válik-e, mint a -ne feledjük- megjelenésekor szintén lehúzott 1-2 rész. Ugyebár egyiket sem szerették, aztán mégis mai napig játszunk velük. Pedig már 12 éves játékról beszélünk (az első rész esetében 15). Úgy gondolom, egy kiegészítő, ami visszahozza a Paladint és a Nekromantát, illetve kicsit feldobja pár szintkitolással a játékot, segíthet. Mert hát ez a lvl 60 is édeskevés, paragonszint ide vagy oda...



Korábban pedig direkt nem akartam róla véleményt írni, mert Normal alapján nem szabad ítélni. Normal alapján egy szar. Pont. Helltől viszont beindul. Az irtásnak lesz értelme, a kihívás nő, egyre több kombináció nyílik meg a skillablakban stb. De talán még Inferno is változtat majd a véleményemen. Mindenesetre én így Hellt, és két karaktert játszva azt mondom, egy 85%-ot megérdemel. Aztán majd meglátjuk. Reménykedek egy Lord of Destruction-szerű kiegben.

Karaktereim itt tekinthetők meg. Lófasz, tudom, de az enyém.