Az előző konzolgeneráció egy újabb Atelier-csokra szökkent tovább a PS Vita-átiratok után ezúttal a kurrens platformok többségére, első alkalommal tárva ki újabb három játék kapuját a PC-s és Nintendo-közönség előtt. Az Atelier-sorozat szerteágazó fő- és mellékszálai közül ezúttal az Atelier Ayesha: The Alchemist of Dusk, Atelier Escha & Logy: Alchemists of the Dusk Sky és Atelier Shallie: Alchemists of the Dusk Sea című játékokat felölelő Dusk-trilógia esett át a DX-kezelésen, aminek részeként nemcsak csöppet feltupírozott grafikával és néhány apróbb újítással, de összes korábbi DLC-tartalmával együtt kelt ismét életre. De ez a trió vajon mennyire élvezhető mai szemmel?

A Dusk-trilógia

Az első epizód sztorija szerint a vidám, de kissé szeleburdi Ayesha egy apró gyógynövényüzletét vezet húgával Nioval, akinek egy nap rejtélyesen nyoma vész. Később egy, a közeli ősi romokat tanulmányozó vándor alkimista szavaiból kiderül, hogy Nio még él, azonban már csak néhány éve van hátra, de Ayesha még megmentheti az alkímia erejével. Ezt hallva a leányzó reménnyel telve útnak indul bölényszerű kiskedvencével, hogy kitanulja a mára már csak kevesek által gyakorolt mesterség titkait, és újdonsült barátai segítségével visszaszerezze szeretett húgát.

A második játékban, négy évvel az Atelier Ayesha eseményeinek kezdete után az édesanyjától tanult hagyományos alkímiát gyakorló Escha, valamint a legmodernebb technikákban jártas Logy egyszerre csatlakozik a Felfedezetlen Romok mellett elterülő Colseit városának aprócska kutatási és fejlesztési részlegéhez, hogy segítsék a munkájukat, valamint a városlakók életét. Emiatt aztán ezúttal már két főhős közül választhatunk.

A trilógia nagy lezárása végül hat évvel az Atelier Escha & Logy történetének kezdete után játszódik. Stellard oázisvárosának vízkészletei szép lassan elapadnak, növényei kiszáradnak és minden élőlénye a szomjúsággal küzd. Itt találkozik a még csak az alkímia alapjaival ismerkedő, de nagy álmokat dédelgető Shallotte Elminus, és hajójuk lezuhanását követően a Hajó Klán vezetőjének lánya, a szülővárosát fenyegető veszély elhárítására megoldást kereső Shallistera. A történetet Shallotte vagy Shallistera szemszögéből ismerhetjük meg.

Új üst, régi recept

A valamivel élesebb textúrákat leszámítva egyik játékban sem történt nagy ráncfelvarrás. A grafika a maga módján továbbra is bájos, a rajzolt illusztrációk és az animált átvezetők gyönyörűek, bár a konkrét játékmenet során a karakterek és a környezet részletességének gyakran éles kontrasztja elég szembetűnő.  Az új funkciókkal többek között feljebb tekerhetjük a gyaloglási sebességünket, amivel könnyebben vághatunk át a hosszabb szakaszokon, gyorsabban átugorhatjuk a párbeszédeket – érthetetlen okból az Atelier Ayesha kivételével –, és a harcokon is gyorsíthatunk, bár utóbbival érdemes óvatosan bánni, hogy legyen elég időnk összekötni a támadásokat, vagy épp reagálni az ellenség válaszcsapására. Az újdonságok tehát közel sem eget rengetők, inkább csak praktikus apróságok, amik egy leheletnyit könnyebb olvasmánnyá teszik a trió már kissé megsárgult lapjait.

Szerencsére a trilógia minden darabja rengeteg tennivalót tartogat a fő történetszálon kívül, mint az alapanyagok beszerzése egyes karaktereknek, az utcák megtisztítása, még több recept begyűjtése, pontok és pecsétek megszerzése, megbízások teljesítése, kapcsolatunk ápolása barátainkkal és még sorolhatnám. Ha pedig mindez nem lenne elég, még mindig elmerülhetünk az alkímia elsőre egyszerűnek tűnő, de valójában elég sokrétű világában, vagy felfedezhetjük a térképet a legapróbb szegletig.

Ugyan mindhárom játék sokban hasonlít, illetve karakterek terén is sok az átfedés, mégis képesek más-más élményt nyújtani nemcsak a történet, de a különböző mechanikákat érintő kisebb és nagyobb változtatások miatt is. Ott van például az Atelier Ayesha hároméves időkorlátja és ellenfeleket hátba támadó lehetősége, az Atelier Escha & Logy két eltérő játékstílust képviselő főszereplője, vagy épp az Atelier Shallie Burst-rendszere és Gather Sharing opciója. Az eredeti játékok megjelenései között mindössze egy év telt el, de ez a trilógia jól szemlélteti a formulában ezalatt eszközölt apró finomításokat.

Az Atelier Dusk Trilogy Deluxe Pack összességében egy igazán tartalmas csomag három legalább 20-35 órás játékkal, ami tempótól és stílustól függően még bőven több is lehet. A Dusk-trilógia története ráadásul nem függ össze a korábbi részekével, így lényegében bárki belevághat különösebb Atelier ismeretek nélkül is. A három játékon jól végigkövethető a sorozat fokozatos fejlődése, azonban egyes grafikai- és játékelemek mára kissé elavultnak hatnak. Ettől függetlenül még mai szemmel is egész szórakoztatóak, bár a DX-kiadások nem sokat adnak hozzá az élményhez, azt leszámítva, hogy így már az aktuális platformokon is élvezhetők. Ha Atelier-rajongó vagy és pont a Dusk-trilógia maradt ki az életedből, vagy egyszerűen csak szereted az aranyos JRPG-ket, akkor itt a remek alkalom, hogy belépj az alkímia varázslatos világába.