Már régen elkezdődött az ősz anime-szezon, úgyhogy itt az ideje egy rövid áttekintésnek.

Nyan Koi!
Szokásos módon ebben a szezonban sem szűkölködünk a shounen sorozatokban, éppen ezért egy idő után kevés olyan akad, ami megfogná az embert, leginkább talán az érzelmi tényezők döntenek a választásban. Mivel a macska nem a kedvenc emlős állatom, valamint a szereplők is érdektelenek a számomra, ezért a legkevésbé sem ragadott magával.
Egy rész után elvetve.


Kampfer
Adott egy gender bender főhős, számtalan harcias női szereplő és persze harcok. Itt sem találkoztam eddig számottevő eredetiséggel, valamint az animáció is éppen, hogy középszerű, mégis azt hiszem, teszek vele még egy próbát .


Tatakau Shisho: The Book of Bantorra
Az alapötlet jelen esetben teljességgel rendben van, viszont a megvalósításnál már elég súlyos problémák adódtak. Valószínűleg inkább a light novellel érdemes próbálkozni…


Tegami Bachi
Hiroyuki Asada meglehetősen népszerű mangáját adaptálták, talán még folytatnám is, ha nem lenne annyi, sokkal ígéretesebb sorozat a láthatáron . Személy szerint a sztori sem ragadott annyira magával, de ha valaki épp egy drámában bővelkedő fantasy-ra van kiéhezve, tehet vele egy próbát.


Seitokai no Ichizon
Tipikus példája annak, mikor valami önmaga paródiájává válik. Csak az próbálkozzon vele, akinek nem fekszi meg a gyomrát az erőltetett poénok.


Toaru Kagaku no Railgun
A Toaru Majutsu no Index mellékszáláról van szó. Azt annak idején 4-5 rész után vetettem el, mert teljesen közömbössé vált számomra, mi lesz a szereplők további sorsa. Ebből is eddig 5 részt láttam, de eddig lényegesen jobbnak tűnik, mint a „parent story”.
Adott egy város, ahol szinte csak diákok élnek, azoknak is nagyobbik része különleges képességekkel rendelkezik. Történet ugyan gyakorlatilag nem is volt az eddigi részekben, de így is simán kitöltik a műsoridőt különféle idiótaságokkal.

Akinek bejön az ilyesfajta humor, tetszeni fog.
Én folytatom.


Seiken no Blacksmith
A szezon talán egyedüli nagy csalódása. Nagyon reméltem, hogy egy újabb Manglobe klasszikust kapunk, ehhez képest egy hatalmas sablon hegy az egész. De olyan mértékben, hogy gyakorlatilag a szereplők mindegyikével találkoztunk már valahol. A legszembetűnőbb ilyen szempontból a férfi főszereplő (Luke Ainsworth), aki olyan, mintha Aoi Souta-hoz (Real Drive) hozzákevertünk volna egy csipetnyi Hiyuu Tatsuma-t (Tokyo Majin Gakuen Kenpuchou Tou).
Csak az próbálkozzon vele, akit nem zavar az eredetiség totális hiánya.


Sora no Otoshimono
Ennek még nagyon kétséges a sorsa. Egy-két résszel még megpróbálkozom ugyan, de csak akkor, ha éppen valami fanservise cuccra leszek ráhangolva, ugyanis más nem is nagyon akad benne.


Kobato.
Az első rész alapján nagyon jónak ígérkezik. Remek, szerethető, esendő karakterek, erőteljes sztori központ, meleg színekkel teli világ. Leginkább a Natsume Yuujinchou jutott eszembe róla. Biztosan folytatom.


11eyes
Ezt is csak egy rész erejéig bírtam nézni. Egy VN-adaptációról van szó, de ahogy utánaolvastam, az fényévekkel jobb ennél. Ami miatt számunkra érdekes lehet, hogy állítólag vannak benne magyar szövegek (bár én addig nem jutottam el). Úgyhogy inkább reménykedem benne, hogy lesz az eredetijének angol kiadása, és majd azzal fogom megpróbálkozni.


Kimi ni Todoke
Ugyan nem vagyok a shoujo-animék célcsoportjának képviselője (érthető okoknál fogva), mégis volt már szerencsém olyanhoz, ami megfogott (mint pl a fentebb is említett Natsume Yuujinchou). A sorozat nagyon jól indul, tetszenek az utalások a Körre, végig jókat lehet röhögni a poénokon, viszont a rajzolás stílusa számomra mindent elront. Aki felül tud ezen emelkedni, annak feltétlen ajánlott, de én emiatt nem folytatom.


Sasameki Koto
Shoujo Ai fanoknak ajánlott lehet, korrekt dráma kerekedhet ki belőle, de akadnak sorozatok, amik inkább érdekelnek a szezonban, úgyhogy ezt is kihagyom.


Darker than Black: Ryuusei no Gemini
Végre! Lee-kun/Hei/BK201/The Black Reaper (ki hogyan szereti nevezni) végre visszatért, két év szünet után. Az animáció még mindig hibátlan, a tempó egy csöppet lassabb, mint az korábban, de ez semmit nem von le az értékéből. Továbbra sem tudni, mi lesz a sztori vége, de alig várom, hogy érkezzen a következő rész. Mivel a bejelentése óta várom már, így nem is kérdéses, hogy folytatom.


Aoi Bungaku Series
Egy újabb sorozat, amit már nagyon régóta vártam. Hat modern klasszikus Japán irodalmi mű animált feldolgozása.
Egy lista, hogy mikről is van szó (zárójelben az író, majd az anime változat designere, valamint, hogy "mit követett el" már eddig)
1-4. rész: No Longer Human (Osamu Dazai, Obata Takeshi/ Hikaru no Go, Death Note/)
5-6. rész: In the Forest, Under Cherries in Full Bloom (Ango Sakaguchi, Kubo Taito/Bleach/)
7.8. rész: Kokoro (Natsume Soseki, Obata Takeshi)
9-10. rész: Run, Melos!( Osamu Dazai, Konomi Takeshi/ Tennis no Ouji-sama/)
11. rész: The Spider`s Thread (Ryunosuke Akutagawa, Kubo Taito)
12. rész: Hell Screen (Ryunosuke Akutagawa, Kubo Taito)
Eddig az első hat részt (tehát két könyv feldolgozását) láttam. A hangulat erőteljes és nyomasztó, a karaktereken nagyon meglátszik, mely animék készítőinek fejéből pattantak ki. Érdemes egy-egy könyv feldolgozását egyben megnézni, úgy erőteljesebb a hatás.
Kihagyhatatlan darab!


Fairy Tail
A manga népszerűségének köszönhetően már a bejelentés óta nagy a hype körülötte, ami nem is csoda, elvégre itt egy potenciális versenyző, hogy újabb taggal bővüljön a végtelenített shounen-ek sora. Hál’ Istennek ezt nem a Studio Pierrot készíti, így van esélyünk rá, hogy ez ne történjen meg.
Egy rész után kisség csalódottan álltam fel, ugyanis nem azt kaptam, amit vártam. Ahhoz képest, hogy első rész (amibe rendszerint oda szokták tenni magukat az animátorok), meglehetősen átlagos a külcsín, a karakterek sem valami érdekesek, ráadásul nem érződik (számomra) benne a potenciál. Valószínűleg soha nem fogom folytatni.


Kuuchuu Buranko
Az előzetes információk már nagyon felkeltették az érdeklődésem. Szeretem, ha a készítők mernek újítani, márpedig itt szabadjára engedték a kreativitásukat. Pszichológiai animéről van szó (és ezt most szó szerint kell venni, ugyanis egy pszichiáterről szól, valamint annak pácienseiről). Minden részben új kliens érkezik, új problémával.
Ami miatt egyedi, hogy teljességgel szabadon bánik az animációs technikákkal. Akár 8-10 képet is lehetne készíteni egyetlen részből, hogy még csak sejteni se lehessen, hogy ugyanarról a sorozatról van szó. Ugyanakkor hiába eklektikus, mégis egységes egészet alkot. A jellege, témája miatt tipikusan az a sorozat, ami nagyon keveseknek való, de én egyszerűen imádom!


Winter Sonata
Ezúttal egy koreai sorozat is szerepel a felhozatalban. Romantikus, melankolikus drámáról van szó. Jelenleg nem vagyok az ilyesmire ráhangolva (azaz általában nem vagyok), úgyhogy ezt kihagyom.


Összegezvén:
Az őszi felhozatalból 17 animébe kóstoltam bele. Ebből hetet folytatok, ami az átlagnál lényegesen jobb arány, bár a Kampfer, a Toaru Kagaku no Railgun és a Sora no Otoshimono még esélyes a „kiesésre”.
Ami szokatlan,hogy ezúttal elmaradtak a hatalmas csalódások (még a Seiken no Blacksmith volt leginkább az), és a hatalmas meglepetések.

Úgyhogy összességében egy átlagos „volt” ez a szezon is, persze végső véleményem majd csak akkor lesz,ha a kiválasztottakat végignéztem.

Legközelebb pedig majd egy teljes áttekintés várható a 2009-es évről, animék szempontjából…