Stúdió: Production I.G, Shirow Masamune, Oshii Mamoru
Rendező: Mamoru Oshii
Zeneszerző: Kenji Kawai
Eredeti mű: Masamune Shirow

Megjegyezném, hogy ez egy teljesen alapmű az animék között. Időben a nem túl távoli jövőben járunk, ahol pénzért bárki különböző implantátumokat tud magába operáltatni. pl: kiberagy, optikai implantátumok, memóriaegységek, fizikai implantátumok, pl mesterséges végtagok... stb. Azonban a fejlett technológiáknak is megvan a maga hátulütője is, a hackerek a modern világ terroristái, a legjobbak még az emberi tudatot is fel tudják törni, majd ennek segítségével irányítani is tudják az embereket, vagy akár hamis emlékeket is táplálhatnak a memóriájukba(úgynevezett agymosásban részesítik a pácienseket) ám ez a folyamat visszafordíthatatlan.

A Főszereplők a 9-es ügyosztály alkalmazottai: Őrnagy, Batou és Togusa
Őrnagy: Ő a Női főszereplőnk, akinek a teste 100%ban robotikus már, egyedül a tudata az ami át lett téve az organikus testéből. főbb tulajdonságai, hogy nagyon eszes, gyors és viszonylag gyenge fizikummal rendelkezik. A cselekményszálat főként Ő mozdítja előre, és nagyrészt az Ő szemszögéből látjuk az eseményeket.

Batou: Ő az egyik férfi főszereplő, az Őrnagyhoz hasonlóan ő is teljesen kibertesbe van zárva, ám ő fizikailag erősebb modell, ha szabad így fogalmazni. Mindenben segíti az Őrnagyot. Nekem még olyan érzésem is volt, mintha nem lenne közömbös iránta érzelmileg.

Togusa: Ő a másik férfi főszereplő, viszont Ő teljesen ember, nincs egyetlen implantátuma sem, és ragaszkodik a hagyományos dolgokhoz. Tipikusan az a figura aki elfogadja a változást, de saját magán sosem akarja kipróbálni.


A Történet során egy bábjátékos nevű hacker után nyomoz a japán rendőrség 9-es ügyosztálya. Ez a terrorista agymosott embereket használ fel a céljai eléréséhez, de hogy mik is ezek a célok az maradjon titok. Mi köze ennek az egész ügynek Japán vezető implantátum gyártójának a dolgokhoz, mi köze a politikai elitnek a bábjátékoshoz és mi is lesz a történet végkimenetele, az mind mind kiderül a filmből.

A rajzolás nagyon művészi, illik az anime komor hangulatához. Mondanivalója eléggé mély, és elgondolkodtató. Feszegeti a társadalom milyenségét, a miértekre keresi a választ(hogy ad-e választ? nézzétek meg ) Zenéje nagyon eltalált, Keji Kawai nagyot alkotott, a komor hangulathoz és az esetenként pörgős akciójelenetekhez is illik az épp aktuálisan felcsendülő muzsika. A történet lebilincselő, mozgalmas, és mély mondanivalóval rendelkezik(mint azt már írtam is). Összességében 93%-ot adnék neki, és az indoklás az, hogy a történetvezetés során rengeteg párhuzamot véltem felfedezni(mint a bevezetőben is írtam) William Gibson Neurománc című fantasztikus stílus teremtő művével. Ezeket csak az ismeri fel aki olvasta a művet és látta az animét is.