Az Assassin's Creed-széria mindig is híres volt arról, hogy spéci parkour-mozdulatokkal a tetőkön rohangálhattál, sőt, akár a legmagasabb épület tetejére is fel lehetett mászni. Ezeket szem előtt tartva viszont az Assassin's Creed Odyssey fejlesztői egy elég nagy problémába ütköztek: az ókori Görögországban nem sok magas épületet lehetett megmászni, ami, ahogy azt el lehet képzelni, nem ideális egy "mászkálós-ugrálós" játékhoz. Az Edge magazin 413-as számában Ban Hall, a játék világának direktora kihangsúlyozta, hogy "a vertikalitás nagyon fontos, különösen az Assassin's Creed játékokban", és "ez tényleg egy mászkálós-ugrálós játék, és a játékosok mozgatása ezeken a tereken keresztül és a fel-le járkálásról szól". Éppen emiatt igencsak nehéz dolguk volt az ókori Görögországban játszódó Assassin's Creed Odyssey epizóddal.
Ebben a korban határozottan voltak nagyobb templomok és hasonlók, de semmi sem vetekedett London vagy Párizs épületeivel. „És valahogy innen jött néhány ötlet, hogy építsünk nagy szobrokat, amiket Görögországban helyeztünk el” – mesélte Hall. "Ezek mindig mitológiai vagy történelmi tényeken, avagy a kutatócsoporttal, adott történésszel való együttműködésen alapultak. De amit mi csináltunk, az az volt, hogy egy fantasztikus megközelítést alkalmaztunk az óriási szobrokhoz, ami aztán adott valami epikusat, amit megmászhatunk.” Hall szerint ezeket a hatalmas szobrokat direkt azért szórták szét a térképen, hogy a játékos megkapja a mászás élményét, vagyis végig ott legyen benne az érzés, hogy milyen menő lenne ezekre felkapaszkodni.
Borítókép forrása: Steam
