A Harmonix csapata immáron két évtizede mindenki másnál meghatározóbb szerepet tölt be a zenés játékok műfaján belül, olyan alapműveket letéve az asztalra, mint a Frequency, az Amplitude, a Guitar Hero, a Rock Band vagy a Dance Central. Az elmúlt években kicsit ugyan háttérbe szorultak, ez azonban inkább az új platformokon való kísérletezésnek tudható be: ennek volt egyik szüleménye a DropMix című, mobilokra megjelent ritmusjáték, amely végül egyfajta szárnypróbálgatásnak bizonyult, legújabb alkotásuk, a Fuser ugyanis egyértelműen ennek az egyenesági leszármazottja.

Ahogyan arra már a címben is utaltunk, a Fuser a rockkoncertek és a táncpárbajok után ezúttal a fesztiválok világába kalauzol el bennünket, ahol gigantikus partik során kell biztosítanunk a talpalávalót, magunkra öltve egy DJ szerepét. Az alap játékmenet nem kifejezetten bonyolult: egyszerre maximum négy lemezt tehetünk fel, azzal a csavarral, hogy a szám kiválasztásakor az egyes gombok a különböző zenei elemeket (dob, basszus, szinti, vokál stb.) dobják a pultra. Lényegében tehát mashupokat kell létrehoznunk a rendelkezésünkre álló dalokból, így kielégítve a közönség igényeit.

Az már talán ennyiből is érződik, hogy a Fuser sokkal inkább szól a szabadságról és az alkotói folyamatról, mint a korábbi Harmonix-játékok, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs meg benne a ritmusjátékos jelleg. Alapból igyekeznünk kell mindent ütemre tenni, hiszen ekkor kapjuk a legtöbb pontot, emellett pedig tényleg egy virtuális közönséget kell szórakoztatnunk. Így amikor jön egy kérés a bekiabáló bulizóktól, akkor érdemes azt teljesíteni. Emellett pedig a Campaign módban feladatokat is kapunk a bulik során, melyeket úgy kell elképzelni, hogy adott időn belül be kell illesztenünk az aktuális mixbe egy-egy bizonyos dalt, egy adott hangszert, vagy éppen egy tágabb zenei stílust. Ezen megoldások révén a Fuser remekül egyensúlyozik azon a határon, ahol megvan az alapvető iránymutatás és a klasszikus videojátékos érzés, de közben azért szabadon játszadozhatunk a rendelkezésünkre álló dalokkal.

Az egyes számokat – melyekből a végleges játékban több mint 100 darab lesz – a kampány folyamán nyithatjuk meg, akárcsak a kismillió öltözéket és egyéb bigyót, melyekkel nemcsak karakterünket szabhatjuk egyedire, hanem a komplett bulit és a közönséget is. A „történet” előrehaladtával ráadásul nemcsak a kihívás nehezedik, de a lehetőségeink is kibővülnek: egyrészt egyre több dalt vihetünk magunkkal az egyes bulikra (kezdetben csupán nyolcat), másrészt pedig bejönnek új funkciók is, mint például a saját hangszerloopok generálása. Megmondom őszintén, amikor bejelentették a játékot, kicsit tartottam attól, hogy nem lesznek igazán mélységei, az első próbák alapján azonban szerencsére a Harmonixnál is gondoltak erre, és igyekeztek feldobni az alap játékmenetet mindenféle finomsággal – egyelőre úgy tűnik, hogy sikerrel.

Aki már játszott zenés játékkal, az bizonyára jól ismeri azt a „flow” élményt, amikor kikapcsolt aggyal suhanunk, lényegében eggyé válva a programmal. Nos, ez a Fuser esetében is abszolút megvan, hiába nem egy szó szoros értelemben vett ritmusjátékról beszélünk, a saját mixekbe, az alkotói feladatba ugyanis pillanatok alatt bele lehet feledkezni, elérve azt az állapotot, ahol nincs külvilág, csak mi és a zene. Ezen igényeinket a Freestyle módban korlátlanul kiélhetjük, ugyanakkor a Rock Band és a Dance Central partijátékos jellege is visszaköszön majd a kooperatív és kompetitív játékmódoknak köszönhetően, amiket a fejlesztők valamikor a későbbiek folyamán fognak bemutatni.

Egy korai próbaverzió és egy kis fejlesztői bemutató alapján nyilván nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, az első benyomásaim alapján azonban bátran ki merem jelenteni, hogy a Harmonix sokadszorra is megcsinálta a tutit. A Fuser gyökeresen mást nyújt, mint amit a korábbi nagy címeiktől kaptunk, a műfajt talán leginkább meghatározó flow-élmény azonban így is hibátlan, méghozzá olyan zenei változatossággal és olyan ötletes alapkoncepcióval megtámogatva, melybe belekóstolva a hasonszőrű játékok kedvelői garantáltan megnyalják majd mind a tíz ujjukat az őszi megjelenés során.