2012-ben a The Walking Dead-tévésorozat még a fénykorában járt, így nem csoda, hogy az akkor már kissé megtépázott hírnevű Telltale Games ezt meglovagolva próbált meg új erőre kapni. Hogy miért volt megtépázott hírnevű a fejlesztőcsapat? Nos, azért, mert a The Walking Deadet megelőző két játékuk, a Jurassic Park: The Game és a Law & Order: Legacies finoman szólva sem sikerült jól. Szóval a játékosok némileg szkeptikusak voltak, amikor április 24-én megjelent a később négy évadott megélt sorozat első epizódja, az A New Day, ami szerencsére azonnal eloszlatta az aggodalmakat.
A The Walking Dead a vizualitását tekintve a cel-shadingre alapozott, ennek hála képregényes hatást kaptunk. Mivel a franchise eredetileg képregényként látta meg a napvilágot, ez nagyon jó döntésnek bizonyult, ráadásul segített elfedni a Telltale által használt, már 2012-ben is elavultnak számító motor, a Telltale Tool hiányosságait. Az szintén jó döntés volt, hogy a csapat nem a sorozat vagy a képregény történetét vette alapul, hanem egy teljesen önálló sztori született, aminek középpontjában egy új szereplő állt. Rá azért volt szükség, mert a projektbe bevonták a képregény alkotóját, Robert Kirkmant, aki külön kérte, hogy a történetbe Rick Grimes ne kapjon szerepet. Így született meg Lee Everett, az elítélt gyilkos. Hősünket épp átszállítják Atalantából, amikor kitör a zombi apokalipszis, s fogolyból csakhamar menekülővé válik. Miközben az életéért fut, vagy éppen kúszik, összehozza a sors egy magára maradt kislánnyal, Clementine-nal, akit maga mellé vesz és igyekszik megóvni az életét. Kettejük kapcsolata adja a The Walking Dead első évadának a lelkét, s ez a remek kapcsolat itt, az A New Day-ben lett megalapozva.
Ezt az alapozást pedig a remekül megírt, szerteágazó párbeszédeknek és egy halom quick time eventnek köszönhetjük. Lee többféleképpen is reagálhatott a többi karakter szavaira vagy cselekedeteire, ami nagyban befolyásolta a szereplők egymáshoz fűződő viszonyát. Mert itt, az első részénél, még nem tudtuk, hogy eme reakciók alapvetően semmiféle befolyással nem bírnak a sztorira. S bár az évad végére kiderült, hogy Lee és Clementine sorsának befolyásolása csupán egy jól felépített illúzió, a történetnek és a karaktereknek hála a végeredmény még így is kiváló játék maradt.
Talán túlságosan is az lett. Az A New Day-jel ugyanis nemcsak a The Walking Dead játéksorozat indult el, de sikerének hála az a folyamat is, ami végül a Telltale Games végét jelentette. A vezetőség egyre több film, képregény, videójáték és sorozat licencét vette meg, és próbált azokból epizodikus kalandjátékot kreálni. A baj az volt, hogy a mennyiség nagyon gyorsan a minőség rovására ment, ráadásul mivel mindegyik játék az anyagilag jól teljesítő The Walking Dead formuláját használta, a sztori kiszámíthatóvá, a játékmenet pedig unalmassá vált. Mindeközben a motor egyre bugosabb, a grafika pedig egyre elavultabb lett.
De tíz évvel ezelőtt ezt még nem tudhattuk, és csak örültünk, hogy a Telltale Games elhozott nekünk egy nagyszerű, szórakoztató és érdekes játékot. Persze fel lehetett róni neki, hogy inkább interaktív animációs film, semmint videójáték, de ha nem ragadtunk le ilyen lényegtelen dolgoknál, akkor bizony maradéktalanul élvezhettük a The Walking Dead első epizódját, az A New Day-t valamint folytatásait.
