[Társalgó] Jetpack Joyride a Lucky Duck Games-től – Mobiljáték az asztalon

Nem olyan könnyű ám egy szimpla mobiljátékot társasjátékos formába önteni, de a lengyel Lucky Duck Games-nek a vérében vannak a bitek és pixelek.

Ha mobiljátékot fejleszt az ember, akkor számos kritériumnak kell megfelelnie, legalábbis minimális minőség felmutatása mellett, elvégre az átlag háziasszonytól az okoskészülék elé ültetett gyermekig egy igen széles közönséget muszáj a képernyő előtt tartani. Persze vannak gamerebb mobiljátékok, de az egyértelmű, hogy a komolyabb videójátékokhoz nem ez az ideális platform, így minél letisztultabb és egyszerűbb a játék irányítása, annál nagyobb sikerré válhat. És pont ez a letisztultság és egyszerűség az, ami miatt egy okoseszközökre írt videójátékot nehéz társasjátékként adaptálni: nem elég összetett a mechanikák rendszere, hogy abból valami komolyabb játékmenet szülessen. Nos, a Lucky Duck Games mégis pontosan erre hajtott rá a Jetpack Joyride-dal.

Jetpack Joyride

  • Partner/kiadó: Lucky Duck Games
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kompetitív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: átlagosan 20-30 perc
  • Korcsoport: 8+
  • Nehézség: 1,19/5
  • Ára: a kiadó honlapjáról 25 euró, nagyjából 8 900 forint, itthon is hasonló áron kapható

A játék egyszerűsége és témája egyébként már első ránézésre is lerí, elvégre a viszonylag visszafogott méretű dobozon az artwork egyértelműen mutatja, mit dolgoz fel, miközben két adag kártyán felül mindössze egy rakat játéklapot és nagy mennyiségű műanyag alkatrészt kapunk. Ez utóbbi kettő jelenti a társas szívét és lelkét, hiszen a játéklapokból áll össze a terület, melyen jól ismert hősünket vezethetjük végig, míg a műanyag poliominó darabok segítenek ebben a mozgásban. Hogy hogyan? Nagyon egyszerűen. 

Ubon… Bingó!

Az alapokat, mint már említettem, a lapkák adják, amik nehézség szerint vannak rendezve, egy “pálya” pedig 4 véletlenszerűen kapcsolható, de tematika szerint egymáshoz illő lapból áll. Minden játékos választ egy ilyen négyest, összerakja a pályát, közben a poliominók a játéktér közepére, mindenki által elérhető helyre kerülnek. A missziókártyákat összekeverve három lap felfordítva szintén középre kerül, mellé a paklival, miközben a gadget-paklit is elérhető helyre tesszük. Ennyi a setup, semmi időrabló feladat, és már mehet is az útkeresős móka.

Mert a pályán sávok vannak, amiket időnként rakéták, lézernyalábok, avagy halálos csapdák és akadályok állják. Máshol viszont érméket találni. Értelemszerűen úgy kell a pályán kívülről kezdve lerakosgatni a poliominókat, hogy egy összefüggő, a szabályoknak megfelelő útvonalat alakítsunk ki, elkerülve a problémás részeket, áthaladva minél több érmén, végül kijutva a pályáról annak végén. Amennyiben végeztünk vagy elfogyott a készlet, esetleg nem tudunk továbbjutni és passzolunk, az adott fordulónak vége, megcseréljük egymással a lapkáinkat, és másik pályát teljesítünk. Ilyenkor pontokat (csillagokat) kapunk a látható és teljesített missziókártyákkal, az érmékért, fejenként egy gadgetet gyűjthetünk be, ha pedig három fordulóval is megvagyunk, jöhet a végső elszámolás.

Rapid repkedés

Kerek perec megmondom, a Jetpack Joyride típusú játékok azok, amik utoljára eszembe jutnának, ha videójátékot adaptálnék társasra, de a Lucky Duck Games-nek a komolyabb alkotások (pl. Végzetek) mellett kiváló érzéke van a hasonlóan könnyedebb és kicsit összetettebb darabok megválasztásához. Elvégre, míg a Kingdom Rush már némi stratégiát is igényel, nem is annyira könnyed, addig a Fruit Ninja kifejezetten a tömegeket szólítja meg, pont mint a Jetpack Joyride. Poliominók, gyors és nagyon könnyed játékmenet, színes-szagos forma, egy az egyben átemelt elemek a digitális verzióból. Mind pipa, ráadásul a koncepció nagyszerűen működik: mindenki szimultán építi a saját útját, a saját tempójában, majd igazából az jár a legjobban, aki a legprofibb és legelőnyösebb útvonalat alakítja ki. Nincs frusztráló időlimit, lényegében senkit sem hajt a tatár, szóval aki akar, kényelmes tempóban is haladhat, csak kérdés, hogy végül mire jut.

Változatosság van, mégha nem is hatalmas, hiszen kisebb-nagyobb eltérésekkel, de igazából egyforma a pályák felépítése, mármint olyan szempontból, hogy vannak érmék, vannak akadályok, nekünk pedig az ideális útvonalat kell megtalálnunk. Ha valaki a drágább, kicsit még mutatósabb Deluxe kiadásra ruház be, abban a szóló módon felül még járműveket, további missziókat és gadget kártyákat is talál, amik feldobják a sima társast, bár a jelenlegi, akciós árfekvés (8 euró, nagyjából 2900 forint) mellett a Deluxe extrái nem érik meg az aktuálisan elég nagynak mondható eltérést, így a gyűjtőit akkor éri meg behúzni, ha már lemaradtunk az akcióról. Egyébként pedig jópofa kis fillerről van szó, ami a gyors helyzetfelismerésre és a poliominókra (de ezúttal nem a hagyományos tetrisezésre) épít, miközben különösen kedves lehet azoknak a gamereknek, akik amúgy is csípik a videójátékot.

(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Lucky Duck Games-nek! A játék a szabályfüzeten felül csak a kártyákon tartalmaz rendkívül egyszerű angol szövegeket, de rajongói fordításról sajnos nem tudunk.)

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát