Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyar NeocoreGames által fejlesztett The Incredible Adventures of Van Helsing 3 már 2015-ben megjelent PC-re, sőt 2017-ben Xbox One-ra is, a PlayStation 4-tulajdonosok azonban csak most, 2020 elején kapták meg a saját portjukat. Jómagam is értetlenül álltam az eset előtt, hiszen 2017-ben, mikor XOne-ra kijött a kaland befejező epizódja (illetve mikor novemberi teljes játékunk volt a steames változat), PS4-en még csupán csak a második felvonást lehetett csapatni, mint újonnan debütáló címet. Most azonban a trilógia végre teljessé vált, és rögvest két nagyon előnyös pozitívum is bekerült a képbe: az egyik az, hogy a játék teljes magyar feliratozással került forgalomba, a másik pedig, hogy az ára több mint baráti, hiszen potom 4590 forintba kerül – bár dobozosan sajnos nem hozzáférhető. Ezek már önmagukban elegendőnek bizonyultak volna, hogy Van Helsing befejező kalandja felkeltse az érdeklődésünket, a Neocore pedig a lehető legjobbkor küldött nekünk egy konzolos tesztpéldányt.

Lidércek és vámpírok gyilkosa

A történetet 2015-ben Lor_ már taglalta, de dióhéjban arról van szó, hogy a 2. rész végén Borgoviában hiába ért véget a véres polgárháború, rémségírtó főhősünknek ezúttal az apokalipszis eljövetelét kell megakadályoznia, szóval még koránt sincs itt az ideje, hogy szögre akassza hűséges pisztolyt és puskát. Miután kiszabadítottuk Vlados grófot, Van Helsing és szellem kísérője, Lady Katarina útja egy elátkozott, kísértetjárta erdőbe vezet, ahol különféle rémségek törnek életükre – és ez még csak a kalandunk legeleje! De a történettel ne is foglalkozzunk többet, egy konzolos portnál– főként ha ARPG-ről van szó – úgyis elsősorban az irányítás az, ami rendkívül lényeges pont.

Nos, a Neocore e tekintetben szerencsére egyáltalán nem okozott csalódást. Mozogni az analóg-karokkal tudunk, a támadásokat pedig az X, Háromszög, Négyzet és Kör kiosztásra pakolták, szóval a harc hevében ezeket érdemes sűrűn nyomkodnunk. Az L2-vel szedhetünk fel bármiféle elénk kerülő tárgyat vagy aranyat, és a használat parancs is erre a gombra esett, míg az R2-vel a speciális támadásunkat abszolválhatjuk. Rögtön kézre is áll az egész, nincsenek bonyolult kombinációk, egyedül talán csak a képességfán történő navigálást nehezíti valamelyest az analógkaros megoldás, de ez is csupán megszokás kérdése.

Gnarlovoy, végállomás

Ötletes, hogy a játék igénybe veszi a DualShock4 beépített hangszóróját, és bár az élmény feleannyira sem hatásos, mint mondjuk a Zombie Army 4: Dead War kontrollerből érkező suttogása esetében, de jópofa, hogy hősünk néha ebből szól hozzánk és a továbbra is opcionális bázisvédelmi feladatokra is így hívják fel a figyelmünket. Fő célunk, hogy folyamatosan gördítsük előre a sztori kerekét (a legtöbb lényeges megbízásunk általában jókora harccal ér véget), de szerencsére minőségi mellékküldetésekkel is megtöltötték ezt a helyenként steampunk és dark fantasy, helyenként pedig gótikába hajló világot. Ezeket érdemes mind felvenni és végrehajtani, hiszen általuk fejlődhetünk jelentősen, és hiába végtelenül egyszerű a kontrolleres irányítás, ha többen jönnek ránk (főleg a táposabb fajtából), akkor könnyen fűbe haraphatunk – a közvetlen újraéledés pedig súlyos aranyainkba fájhat. Az irányítással tehát nincs különösebb probléma, a gyönyörű zene is teljesen rendben van, úgyhogy térjünk át kicsit a grafikára.

2015 ugyanis nem tegnap volt, ez pedig itt-ott sajnos meglátszik a program látványvilágán. Rögtön a kezdő titkos laboratórium még az „okés” kategória, utána a ködbe burkolódzó, hatalmas, ég felé karmoló öreg fákkal teli Kísérteterdő baromi szép, de amint átlépünk egy portálon a lápvidékre, egyből lefagy az arcunkról a mosoly: a talaj itt valami érthetetlen okból csillog, mintha apró üvegdarabok díszítenék, holott csak sima földről van szó. Sajnos valamennyire bugok is maradtak még a játékban (a három rész közül egyértelműen ebben található a legtöbb) és a lokalizáció sem áll mindig a helyzet magaslatán. Mindezektől függetlenül, aki végigjátszotta az előző két részt, annak egyértelműen érdemes beszereznie a trilógiát lezáró befejezést is, mely bár véleményem szerint a leggyengébb mind közül, de az ARPG-, és a Van Helsing-rajongókat még így is képes lekötni jó pár óra erejéig. Az ára abszolút korrekt, sőt a külön megvásárolható extrák (tárgyak, minipetek stb.) sincsenek túlárazva, és persze a magyar fordítás is igen sokat tesz hozzá az élményhez. Szóval drága Szörnyvadászok, végső csatára fel!

Támogasd te is a PC Gurut!