(A Borzongás horrormagazin a lecsökkent olvasottság következtében sajnos határozatlan időre búcsút intett, a félig elkészült halloweeni különkiadás írásait azonban a PC Guru Online felületén mind elolvashatjátok majd a következő hetekben. Kövessétek a Borzongás cimkét!)

Horrorrajongóként sajnos meglehetősen ritkán találkozhatunk olyan bivalyerős „all-star” csapatot felvonultató stábbal, mint amilyennel a Velvet Buzzsaw büszkélkedhet. Az előzetes kedvcsináló egy kifejezetten egyedi képi világú, sötét tónusú természetfeletti történetet tárt elénk, így tehát minden összetevő adott volt az igényes borzongáshoz.

velvet2.jpg

A történet Miamiben, egy kiállításon kezdődik, ahol a néző azonnal belekóstolhat a film hangvételének esszenciájába. A fényképezés és a színészi játék harsány, a dialógusok pörgősek, az első pillanattól érezhető a szatirikus hangnem, amire a Velvet Buzzsaw fel van építve. Már a cím jelentése (nők orális kielégítése) is polgárpukkasztó, ráadásul a film befejezéséig nem is nagyon értjük, hogy mitől van kiemelt jelentősége Rhodora Haze (Rene Russo) galériaigazgató korábbi punk rock bandájának.

Az angyalok városának sötét oldala

Az események a rövid floridai felvezető után Los Angelesben folytatódnak, ahol a korábban megismert szereplők mindennapjaiba látunk bele. A történetnek igazából nincs valódi főszereplője, a Morf Vandewalt (Jake Gyllenhaal) által létrejött interakciók alapján ismerjük meg mélyebben a többieket. A sztori gyújtópontja egy ismeretlen művész, Vetril Dease („Devil Satire” anagramma) halálához köthető, akinek otthonában Morf barátnője, Josephina (Zawe Ashton) több száz páratlan hatással bíró festményt talál.

velvet1.jpg

Annak rendje és módja szerint le is nyúlja az alkotásokat, amelyek elemi ereje alól képtelen szabadulni. A Rhodora galériájában dolgozó lány a nagy dobásra várt, ezen képek segítségével végre felteheti magát a térképre. A jogi csapat hamar kitalálja, hogy miként formálhatnak tulajdonjogot a festmények felett, azon apróság pedig cseppet sem zavarja őket, hogy a művész éppen elégette volna alkotásait, amikor a halál érte. A piacon hatalmas érdeklődés övezi az ismeretlen festő rejtélyes munkáit, ezért a képzőművészet kritikai oldaláról kilépve Morf úgy dönt, hogy könyvet ír Vetril Dease életéről. A nyomozás egyre aggasztóbb tényeket tár fel (pl.: a sötét színek kikeveréséhez a festő némi emberi vért is felhasznált), és ha ez nem lenne elég, rejtélyes balesetek kezdik el tizedelni a képek újdonsült tulajdonosait.

velvet3.jpg

Dan Gilroy újfent saját történetét rendezte meg, de a szatirikus felütést leszámítva a Velvet Buzzshaw elmarad direktori debütálásának átütő erejétől. Az Éjjeli féreg nem véletlenül került be a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-jelöltjei közé, ennek a frissességnek és kreativitásnak ezúttal sajnos nem sok nyomát látni.

Stephen King újrahasznosítva

Az életre kelő festményekről nekem mindig Stephen King Az országút vírusa északra tart című novellája jut eszembe, ami a Minden haláli című kötetben kapott helyett. Az alaptörténet hasonlóságát nehéz lenne nem észrevenni, ugyanakkor a kaliforniai író/rendező okosan kihasználta a „hazai pálya”előnyét. Gyönyörű nagytotálokat láthatunk Los Angelesről, a képzőművészetben otthonosan mozgó direktor ügyesen lebbenti fel a fátylat a művészetet látszólag támogató szereplők valódi vágyairól, még ha kissé klisésnek is hat az összkép.

velvet4.jpg

A színészek közül senkinek sem volt könnyű dolga, elvégre mivel nincs igazi főszereplője a filmnek, ezáltal senkinek sem jut megfelelő mennyiségű képernyőidő. Nincs lehetőség a karakterek múltjának megismerésére, sem jellemük árnyalására, fejlesztésére. A remek szereplők közül nálam Jake Gyllenhaal vitte a prímet, akit generációjának egyik legtehetségesebb színészének tartok, amit ezúttal is bizonyított.

velvet5.jpg

Összességében tetszett a Velvet Buzzshaw, de nem állítom, hogy hibátlan alkotás. Nálam működött a szatirikus él, valamint a misztikus történet is kellően feszültre sikeredett. A halálnemek ötletesek és véresek, ráadásul mindegyik tovább erősíti a film fő mondanivalóját. A művészet nehezen bekategorizálható, és habár azt gondoljuk, hogy mindenki számára létezik egy egyetemes igazság, ez nem feltétlenül van így. Megfelelő elvárásokkal nekiülve ez a film is szórakoztató lehet, de biztosan nem fogja mindenki tetszését elnyerni.

ÍGY NÉZETT VOLNA KI A MAGAZINBAN