Hírek

A Manhunt 2 a korhatár-bizottságtól, azaz az ESRB-ről megkapta az AO, csak felnőtteknek minősítést, ami nagyon kegyetlen a nagy vízen túl, hiszen az ilyen játékokat csak erre kijelölt boltokban árusíthatják, így például az olyan nagy áruházláncok, mint a Wal-Mart vagy a Target polcaira nem kerülhet, ami bizony erősen visszavetheti az értékesítéseket.

Egy Oscar-díjas rendező felkérése, és döbbenetes pénzügyi eredmény - nagyjából ez az utóbbi napok mérlege a csúcsformában lévő francia kiadó számára. Nagyon megy a szekér...

Újabb mérföldkőhöz érkezett a legendás Blizzard fejlesztőcsapat, és gigantikus sikerjátéka, a World of Warcraft. Nem, ezúttal nem tömegesen haltak éhen a játék előtt – felállítva ezzel egyfajta negatív Guinness-rekordot –, a mostani hír sokkal pozitívabb.

Ha van történet, amely szépen indult és tragikusan fejeződött be, akkor a Gothic 3 mindenképpen ilyen. Mai napig nincs teljes egészében tisztázva, hogy az odáig remek kapcsolatokat ápoló JoWooD és Piranha miért akasztották össze a bajszukat...

Halász Samu, miután kirúgták cégétől, a házát pedig elorozta a lakásmaffia, beköltözött az Arany Alkony hajléktalanszállóra, és szögre akasztotta híres „senki nem látja, ahogy zölden világít a sötétben kartávolságnyira” sapkáját.

Bármilyen meglepő, Mallorcán nemcsak nyaralni lehet, hanem játékot fejleszteni is, legalábbis a Tragnarion stúdió Spanyolország e festői helyén működik. A srácok 2003 szeptemberében alakultak kilenc fővel, mára már 40 emberke – köztük volt Sega, Ubisoft, Eidos és Pyro munkások - dolgozik a Palma de Mallorcán található (feltételezem, légkondis) irodában. A most bejelentett címük - egy Nintendo DS-re készülő Doodle Hex nevű mókával együtt - lesz az első dobásuk, és nem aprózzák el...

Az Electronic Arts örömét fejezte ki a napokban: kiderült, többen szeretnék magukat rávetni a Warhammer Online bétájára, mint ahányan csúcsidőben játszanak a Star Wars: Galaxiesszel. Ez még nem lenne olyan lenyűgöző eredmény, de 10 embernél többről van szó persze.

Az Electronic Arts soha nem arról volt híres, hogy sikerjátékai mellett hosszú évekig kitartott volna. Inkább írt hozzájuk két új pályát, belerakott pár extra tartalmat, számot rakott a neve mellé, és kiadta újra a nagy klasszikust.

Az egész, akár csak mindig, az istenekkel kezdődött. Több teória volt, miért is estek egymásnak, voltak, akik teológiai vitákról beszéltek, megint mások úgy tartották, az egyik isten egy rosszabb napján elkérte a másiktól a porszívót, és utána nem adta neki vissza.

Január legnagyobb botránya a Take-Two körül zajlott. Mint kiderült, a cég vezetői meghamisították az üzleti eredményeket, és visszadátumoztak 2,1 millió részvényt, mellyel több millió dolláros jogosulatlan haszonra tettek szert. Az ügybe belebukott a teljes felső vezetés, ám természetesen a kázus a bíróságon folytatódott.

Fantasztikus, milyen kreatívak tudtok lenni, ha akartok, és szerencsére a verseny alatt érezhetően akartatok, aminek a végeredménye egy nagy rakás jópofán megrajzolt kép...

Az angyal tudta, hogy feladata van. Szent pallosát megemelve magában elszámolt négyig, majd lekaszabolta a környéken leledző gonoszokat. Áh, gondolta magában, még kettő, végre szintet lépek, és akkor talán a gazdi sem nyúz ma éjjel már tovább.

Az embert megeszi a kétméteres szörny, hogy aztán azt megegye a négy, azt a nyolc, azt pedig a 16 méteres mutáns torzszülött. Hát igen, a tápláléklánc a Gears of Warban meglehetősen egyszerű: vagy a csúcson vagy, vagy újra a pálya elején.

Sid Meier játékai olyanok, hogy nem nagyon kell nekik ajánlólevél: aki már egyszer leült a mester bármelyik szoftvere elé, biztosan tudja, miféle mesterien megmunkált hangulattal, és milyen zseniális ötletek sokaságával találja magát szemben.

Sherlock Holmes, és elmaradhatatlan segítője, Dr. Wattson ismételten visszatérnek a kalandjáték rajongók monitoraira, hogy egy idáig felderítetlen bűntény végére tegyenek pontot a maguk utánozhatatlan stílusában.

Érdekes dolognak lehetett szem- és fültanúja az, aki STEAM-en keresztül vásárolta meg a Capcom első, DX10-es interfésszel is ellátott játékát a Lost Planetet. Láthatta, amint elkezdődik a patchelés, majd káromkodhatott, amikor úgy a felénél leállt az egész.

Úgy látszik, kezd divatba jönni a kiadóknál, hogy bizonyos döntéseket rátestálnak azokra, akiket leginkább érint: az adott termék jövőbeli vásárlójára, legyen szó borítótervről vagy egy különleges kiadás tartalmáról.

A Games Aktuell egy igen népszerű német multiplatform magazin, ők kapták meg az esélyt arra, hogy augusztusi számukban élménybeszámolót írhassanak a játékról. Ne is fussuk a felesleges köröket, lássuk az infókat – megjegyzem, más forrásokból származó, eddig oldalunkon nem közölt részleteket is beleszőttem a hírbe.

A számtalan "Év játéka" címmel elismert cucc, mely megkapta az angol PC Gamer magazintól a legjobb PC-s játéknak járó elismerést is, Warren Spector mesterműve volt, de most nem ő, hanem egy, a játék sikeréért szintén nagy részben felelős dizájner mesélt egy picit a háttérről.

Addig abban bízhatunk, hogy a fejlesztők itt-ott elejtett megjegyzéseiből összekaparhatunk valamit. Randy Pitchford volt az első, aki elhintett néhány információmorzsát.

Közhely, hogy nagy üzlet a játékipar, ám sajnos ahol ekkora pénzek (dollármilliókról beszélünk, ugye) forognak, könnyű elcsábulni. Korábban a Take-Two vezetői buktak hatalmasat részvénymanipulálással (ezen ügy fejleményeiről hamarosan szintén írok egy hírt), most pedig a Midwayről derültek ki nem túl felemelő dolgok.

Az Epic sztoikus nyugalommal csiszolgatja az Unreal Tournament legújabb fejezetét. Semmi nagy hype nincs körülötte, néha felbukkan pár csinos kép, esetleg egy videofoszlány, pár hírmorzsa....

A minap ellátogattunk a CD Project studiójába, ahol egy egész délutános Witcher prezentációt tartottak a hazai sajtónak. Kifaggattuk a fejlesztőket egy interjú keretében, sőt, a játékot is kipróbáltuk jelenlegi állapotában...

Juszt sem fogom elemezni az én hozzáállásomat a Crysishoz. Majd ha kijött a cucc, és játszottam vele, térjünk vissza rá. A szerkesztőség nagyobbik fele és a játékosok jó része persze odáig van érte; megértem én, csinos darab. Térjünk inkább a tárgyra...