Nem is tudom, hogy lehetne átadni milyen volt ez az 50 rész a sorozatból. Olvastam egykét értékelést MyAnimeList csak úgy kiváncsiságból mit gondolnak azok akik jóra értékelik. Elképesztően meglepő miket írtak. PL.: "Ez a legjobb shonen ( nem tudom ez mit jelent, gondolom harcolós anime ) amit valaha láttam, mert ez nem csak shonen hanem átmegy seinen-be ( további szöveg alapján ez valami érzelmi világos, karakterközpontúság akar lenni )." Tehát a legtöbben azt mondják azért hihetetlenül jó ez az anime, mert a karaktereknek vannak érzelmeik. Ez teljeséggel rendben is van, de miért kell egy 8-12 éves érzelmi szintjét kapnia mindenkinek? Bármi történik azon valaki sír egy sort vagy kifakad belőle a hisztéria. Meghal valami vadidegen alak akit 2 órája ismertek meg és elkezdenek sírdogálni, hogy miért nem tudták megmenteni. Kezdő exorcistot még megértem nem bírja, de hogy a harcedzett veterán marshall vagy a többi évek óta szolgáló exorcist is. Aztán akkor van egyenlőre még egy karakter aki a kemény legényt játssza, de valójában egy kis pöcs aki csak túl nagyra van magával. Aztán a szörnyek szimplán szarok nincs másmilyen kifejezés rájuk ugyanis ezek megmaradnak egy olyan szinten ami csak illusztrálni kívánja az ellenséget. Kb csak annyira félelmetesek mint egy felfújt lufi amire síró arcot raksz és tompa tüskéket ragasztasz rá. Másik dolog, hogy a 43 vagy valami ilyen tájéki részig nem történik semmi csak a már korábban említett sablon ami monoton. A fene bele akkor is marha unalmas ugyanazt látni 20-30-szor ráadásul az elöbb említett formában még akkor is ha ez a munkájuk. Hála az égnek azért egykét jobb rész is van a sorozatban idáig. Egyrészt azok a részek amik humorra vannak építve több mint jók. Meg az 50-es rész után elkezdődik valami nagyobb fight ( 54-ik résznél vagyok ) ami már egészen feldobná a hangulatot amit azonban mindjárt el is rontanak a szar szörnyek ( ez a nagy szörny kb úgy néz ki mint egy a földből gyökerestől kihúzott fa aminek nincs lombkoronája se ágai csak egy csonk és a gyökerei közt föld van ), no meg jön a már hiányolt hisztéria. Leginkább úgy tudnám összefoglalni amit gondolok, hogy címeket adok a részegységeknek. 1-től kb 10-es részig ( nem emlékszek pontosan ): Forward to save them all! benyomás a részről: Első pár rész amik jók. Semmi gond nincs velük és itt még az esetleges könnyek is teljesen érthetőek. 10-től 40-es részig: Ah screw it, I want to cry... 40-től 50-ig: We should fight, but we should cry first a little, but thanks for everything. 50-től 54-es részig: Oh man a giant öööö I don't know what is attacking! Gyakorlatilag egy gyerekes harccsokor gyerekekkel a főszerepben, szörnyekkel amiket az oviban rajzoltam, sok sírással megspékelve, egy kis jó zenével megtámogatva ( tényleg a helyén van ).