A feladatunk elméletben nem túl bonyolult. A választott város egy adott területének látjuk a térképét, és rajta a rendelkezésünkre álló rendőröket, tűzoltókat és mentőket. Időről időre felbukkan egy vészjelzés, amihez a probléma rövid összefoglalása, no, meg a kialakuló tapasztalataink alapjá a járművekből kell mozgósítanunk egyet vagy többet. Emellett érkezik napi 2-3 telefonhívás is, ahol közvetlenül a bejelentővel kell elbeszélgetnünk, hogy megtudjuk, milyen természetű a vészhelyzet, és egyáltalán hova küldjük a felmentő seregeket. Ehhez nem árt némi angol tudás, de idővel persze kitanulható az egyelőre nem túl nagy számú, de legalább érdekes és változatos egyedi hívás.

A műszak végén megnézhetjük, hogyan teljesítettünk a szolgálatban, kik sérültek meg vagy kaptak előléptetést (itt mintha kissé tűzoltópárti lenne a program, ők szinte naponta kapnak), valamint a keresett pénzünket elköthetjük új járműre, felszerelésre vagy éppen személyzetre. Egy bizonyos szint fölött pedig további diszpécserekre. Fejlődésünkkel ugyanis egyre több kerület tartozik hozzánk, így elkél(ne) a segítség.

Amit a 911-ben megismertünk, azt itt is megkapjuk, de némileg továbbfejlesztett kezelőfelülettel és kinézettel. A vészhelyzetekről több információt kapunk előre és a helyszíni „élő adásból” is, ahogy a szolgálatot záró részletezések is alaposabbak. A „kampány” bár szerintem túl hosszú lett, de legalább változatos: van benne sorozatgyilkos utáni hajsza, repülőszerencsétlenség, a városon átgázoló tornádó, amnéziát okozó hóesésbe beragadó mentőcsapat. Ó, és ezúttal a szabad játékban magyar városokat választva az embereknek végre magyar neve lesz, még ha ez néha kissé mókás eredménnyel is jár.

Apró gondok

Gondokból akad sajnos kicsi és nagy egyaránt. Van, ami egyértelműen bug, de akad, ami attól tartok, feature. Például a 32 napos kötelező kampány, ha szeretnénk egy teljes várost felügyelni. A küldetést záró pontozási lista ugyan bővebb, mint elődje, de így is sok benne a furcsaság, kiszámíthatatlan pontszámokkal, és jobb lenne, ha a hibák és levonások esetén azt is mindig megtudnánk, mi lett volna a helyes döntés az összetettebb esetekben, pláne telefonhívásoknál.

Nagyon sokaknak probléma a túl sok vészhelyzet. Persze a lefedett terület növekedésével valamennyire ez is logikus, és az is lehet, hogy ezzel a készítők érzékeltetni akarták, milyen nehéz és frusztráló feladat ez a valóságban – már ha ez lenne a feladat a valóságban, és a telefonosok utasíthatnák a rendőröket, sőt felvehetnének újakat. Esetleg így tanulhatnánk meg eldönteni, hogy mi a fontos eset, és mi az, amit szándékosan hagyhatunk leketyegni (mondjuk valami időjelzés nem ártana hozzá). Azonban a játék jelenlegi rossz szokása, hogy hasonló súlyú ügyekkel terhel túl minket. Hé, nézd ezt a jó kis tűzesetet, tudok ám még kettőt, hogy véletlen se legyen elég egységed a közelben! 

A 911-ben a kampány 12. napján 16 ügyem volt, itt 48, és a vége felé a 100 is rendszeresen összejött. A készítők hozzáállása eleinte elég sportos volt: „végül is ott a Könnyű fokozat”. Csak mint kiderült, ott is ugyanilyen tempó, így a héten kapott egy 30 százalékos csökkentést, ami idővel talán kiterjedhet a több nehézségi szintre.

Nagy pofára esések

Ami azért is megfontolandó lenne, mert a vészhelyzetek magas száma lehet a bugosabb viselkedések egyik oka. Ha zsinórban több szolgálatot is lejátszanék, a harmadiktól már időnként 1-2 másodpercre megakad a játék. Ilyenkor néha összecsúsznak az új bejelentések is, így rendszeresen át kell fésülni a térképet a „titkos” vészhelyzetek után. Ráadásul eddigre már a járművek is szeretnek beakadni: látszólag megérkeznek a helyszínre, de nem kezdenek bele a feladatukba, csak ha elküldöm őket egy fél utcával arrébb, majd vissza.

A felvett diszpécserek ahelyett, hogy levennék 1-1 kerület gondját a vállunkról, sokszor csak rontanak a helyzeten. Percenként 2-5 utasításra képesek, ami általában kimerül abban, hogy két egysegtípust igénylő vészhelyzethez odaküldik az egyiket, majd erősítésért könyörögnek nekem, akkor is, ha semmi szükség rá, és néha visszarendelik a területükön kívülre irányított járműveket, mert enyém, enyém, enyém! A tornádó okozta iszonyatos káosz közepén egy sztrókos betegtől kétszer is elvezényelte a mentőt az AI, de nem más feladatra, csak úgy, neki jobban tetsző helyre. Na, ekkor (pontosabban miután lehiggadtam, és elnézést kértem a monitoromtól az elhangzottakért) döntöttem úgy, hogy akkor innentől oldjátok meg magatok, és mindenhova felvettem egy diszpécsert, én pedig csak a szolgálatonkénti 1-3 kiemelt üggyel törődtem. Bár ezt a megoldást nem ajánlom senkinek, de végül is úgy-ahogy teljesítették a napokat, így ledaráltam a maradékot, még ha innentől nem is élveztem a játékot egy pillanatra sem. 

A hab a tortán, hogy a program (bosszúból?) nem vette tudomásul, hogy teljesítettem a kampányt, így a legnagyobb mérettel így sem indíthatnék szabad játékot. Bár én amúgy is csak a környék 2-3 kerületét felügyelném, ha nem lenne kötelező pár naponta területet bővíteni.

Egy hajszálon függ az élete

A 112 Operator komoly előrelépés az előző részhez képest. Jobb rendszer, jobb kezelőfelület, jobb telefonhívások, jó ötletek. Azonban tele van kisebb-nagyobb bugokkal, szinte csak most kezdődik az egyensúlyozása, és az irányítási problémákra is kéne még valamilyen megoldás. Mintha mindig magamat ismételném a tesztek végén, hogy várjunk egy kicsit a vásárlással, amíg megfelelően befejezik a játékot – vagy az iparág ismétli magát, hogy az utolsó, publikus tesztet már csak a kiadás után kezdi el. De  a 112 1-2 hónapon belül megérheti a pénzét, ha addigra már nem akadályozza annyira a játékost abban, hogy élvezze az életmentést.