2021 februárjában indította útjára Kickstarter-kampányát az Incredible Two Studios mindössze néhány főből álló csapata, Andrew Deiso vezetésével, a kitűzött 15 000 dolláros cél pedig a kampány végére kis híján meg is duplázódott, és végül 28 299 dolláron állt meg a 317 támogató jóvoltából. Bár ezzel az eredménnyel a számos plusz tartalmat ígérő mérföldkő közül mindössze egyet sikerült elérni, de a játék megvalósításához így is bőven elég pénz jött össze, de a megjelenés végül csúszott pár hónapot az eredetileg tervezett, 2021 októberéhez képest. A halasztás persze a mai videójáték-fejlesztés már-már megszokott velejárója, és mi is azt az elvet valljuk, hogy inkább süljön még nyugodtan a disznó, minthogy felvonyítson az első harapásunknál. De lássuk, hogy megérte-e várni a Kingdom Gunra.
A Kingdom Gun alapvetően egy pixeles stílusú roguelite lövölde, RPG és platformer elemekkel, melytől nem érdemes mély sztorit vagy rejtett mondanivalót remélni. Az elég soványka körítés szerint a Királyság utunkra indít minket azzal a küldetéssel, hogy bejárjunk és meghódítsunk egy nemrég felfedezett kontinenst... és ennyi. Ezután kezdődhet az eszeveszett golyószórás és a túlélésért való eltökélt küzdelem, ahogy a különböző világokat bebarangolva igyekszünk minél tovább jutni, majd halál esetén kvázi mindent nulláról kezdeni.
Eleinte csupán egy kifogyhatatlan mennyiségű lőszerrel felszerelt, azonban cserébe igencsak gyengécske mordállyal kell boldogulnunk, de szerencsére elég hamar kibővíthetjük arzenálunkat a különböző összegekért kinyitható ládák tartalmával. Ezek rejthetnek egyet a tömérdek őrült mordályból, de akár plusz képességeket, vagy már meglévő tulajdonságainkat fokozó extrákat is. Egyébként gyárilag is rendelkezünk három visszatöltődő képességgel, melyből az egyik a kitérés, a másikkal gyakorlatilag egy villanykerítést teríthetünk magunk elé, míg a harmadikkal pár másodpercig Thor-módra szabadíthatunk villámokat ellenfeleinkre.
A játék eleinte kicsit nehézkes, azonban, ahogy egyre több és durvább fegyver feszíti farzsebünket, no meg fokozatosan bővül a kijelző tetején gyűlő képességeink sora, úgy kezd néhol már-már kicsit túl könnyűnek érződni feladatunk, viszont a halál természetesen még így is könnyen utolérhet a legváratlanabb pillanatban. A különböző világokban a kellő felfegyverkezést követően alapvetően a főellenfeleket rejtő portálokat kell keresnünk, hogy aztán a rejtélyes kontinens egy másik szegletére továbbjutva folytassuk a gyalogok seregeinek ritkítását. Mindeközben nagy ritkán lehetőségünk van visszatölteni életerőnket, vagy időnként pont annak egy részét feláldozni egy plusz képességért, de a gyilkolás során szerzett aranyérméinket is kedvünkre elszórhatjuk a ládák mellett, például félkarú rablókra is. Ha pedig egyedül nem boldogulnánk, akkor az interneten keresztül akár másokkal közösen, legfeljebb négyen is fegyvert ragadhatunk.
A pályadizájn és az ellenfelek egyébként ötletesek, bár időnként kissé ismétlődőek, a játékmenet pedig alapvetően szórakoztató, még ha igazán forradalmi újításokat nem is mutat fel. Furcsaságokat viszont annál inkább, mint például a rendszeresen közvetlenül mellettünk feléledő ellenfelek. Kreatív tartalom tekintetében viszont abszolút jól szerepel a játék, kezdve az elképesztő mennyiségű és fajtájú fegyvertől a hasonlóan bődületes számú utalásig, melyek részeként visszaköszön egy Big Daddy feje (BioShock), a Thornbelly család bajszos apukája, és még maga All Might (Hősakadémia) is bizonyos formában, és ez tényleg csupán néhány példa volt. A Kingdom Gun mindent összevetve nem egy formabontó, de egy abszolút kellemes, tényleg az akcióra, a változatosságra és a megmosolyogtató easter eggekre fókuszáló roguelite, aminek jelenlegi állapotában ugyan némi fenntartással, de megéri adni egy esélyt a műfaj rajongóinak és újdoncainak egyaránt.
