Márpedig azt előre borítékolni lehet, hogy eme expanzió is milliós nagyságrendben fog elfogyni, függetlenül attól, hogy bizony a bevezetőben emlegetett öreg test kóros állapota mind kezelhetetlenebb, ráadásul sajnos egyre hanyagabb munkát végez az orvosi team, aminek okát nyilván abban is kereshetjük, hogy a közelgő ünnepekre való tekintettel ez a munka nem fél év, hanem mindössze négy hónap elteltével követte az előző operációt. Sajnos emiatt ez is épp olyan felemás lett, mint amaz – de erre hamarosan visszatérek, most merüljünk el az éjszakában.

Szervbank

Azt már az alapcsomag megjelenése után kénytelen-kelletlen tudomásul vettük, hogy megint kimaradt belőle szinte minden, ami az előző generációban (és azt azt megelőzőben...) benne volt, így a kiegészítők fogják ezeket a hiányzó dolgokat visszacsempészni. Ahogy elődei, a mostani pakk is visszanyúl egészen az első szériáig: megtalálhatjuk benne a House Party, a Hot Date, a Superstar, az Egyetem, no és persze az Éjszakák egyes elemeit.

A játék, ahogy a cím is nyilvánvalóvá teszi, az éjszakai élet fényeit és árnyait hozza el simjeink életébe. Kapunk egy új, igazi nagyvárost, felhőkarcolókkal, tucatnyi szórakozóhellyel, filmstúdióval, sőt metróhálózattal (éljen a villámgyors közlekedés!), amolyan mini Los Angelest – sajnos azonban a régi szomszédságok és eme új település, Bridgeport között semmilyen kapcsolat nincs, egyszerűen vagy azokkal játszol, vagy ezzel, ami (és itt utalok vissza a fent említett felemásságra) épp olyan, mint az Álomállások öszvérmegoldása, ahol csak az új munkahelyekre kísérhettük el hőseinket. Nem igazán értem, miért nem lehetett megcsinálni ezt is úgy, mint a „Világ körül” városait (vagy mint az Éjszakák belvárosi kerületét), ahová ki lehetne ruccanni, ha egy görbe estére vágynak hónapok óta pátyolgatott hőseid. Úgy tűnik, tényleg mindent le lehet nyomni a rajongók torkán – és ez csak az első csalódás. A második akkor ér, amikor beköltözteted emberedet egy bérház apartmanjába (mert hogy már ezt is lehet), és kiderül, hogy gyakorlatilag tök egyedül élsz benne: bár vannak virtuális szomszédaid, de őket nem látogathatod meg, és semmiféle olyan interakcióra nincs lehetőség, mint a Nagyvárosi életben. Ez eddig ugyebár nem túl biztató...

Itt a lé a tét

Szerencsére azért a mérleg pozitív serpenyőjébe is kerül nem kevés dolog. A játékmenet két fő pillér, két szociális csoport, a sztárok és a vámpírok körül forog. Már a sim-készítő műhelyben elkezdheted saját celebed létrehozását, amelyhez nemcsak új ruhákat és frizurákat kapsz, de immár az izomtónust és hölgyeknél a kebel méretét is fokozatmentesen állíthatod. Az „életbe” kiszabadulva aztán hősöd összefuthat igazi hírességekkel, akikkel összehaverkodva maga is bekerülhet a rivaldafénybe, annak minden előnyével és hátrányával: minél ismertebb, annál több kedvezményhez jut a bárokban, éttermekben, különleges ajándékokat küldenek neki különféle cégek, bejuthat olyan VIP-helyekre, hová más, földi halandó nem. Ám mivel élete, „hála” elsősorban a nyomába lihegő lesifotósoknak és az őt bárhol lerohanó rajongóknak, a nyilvánosság előtt zajlik, elég egy botlás, például egy be nem fizetett számla, és máris rohangálhat, hogy kimagyarázza a helyzetet és megmentse renoméja maradékát az emberek meggyőzésével, lefizetésével, vagy épp peres úton.

Sztár bárkiből válhat, akár egy dokiból vagy tűzoltóból is, ám most már a filmiparba is benyomhatod simedet (színészként, illetve rendezőként juthat fel a csúcsra), zenekedvelő embered viszont saját bandát alapíthat (a gitár mellé bekerült a csomagba a nagybőgő, a dob és a zongora is). Sajnos ez is meglehetősen bicebóca dolog, ugyanis a koncertlehetőséget a játék véletlenszerűen dobja fel, semmiféle beleszólásod nincs ebbe, holott elvileg erre is meglenne minden saját kezű lehetőség: rádumálhatnád a bulihelyek tulajait, hogy engedje fellépni a srácokat, vagy akár ki is bérelhetnéd a lebuj színpadát – kár, hogy semmi ilyesmi nincs, így ezt a karriert csak a türelmeseknek ajánlom. Mindezek mellé kapunk még egy amolyan „majdnem-állást” is, hiszen emberkéd kitanulhatja a mixerkedés fortélyait és beállhat a bárpult mögé, hogy tudományával elkápráztassa az éjszaka „lakóit”. Ha pedig megszeded magad és beköltözöl álmaid luxuskérójába, felbérelhetsz egy igazi komornyikot is, aki a cselédszobában él, és szó nélkül nekiesik az eldugult vécének, telepakolja a hűtőt kajával, és jól elvan a kis trónörökössel is. Természetesen mindehhez megkapjuk a szokásos elemeket: van egy új jellemvonás (Sztárnak született), egy csomó friss életcél és jutalomtárgy, így minden adott ahhoz, hogy mi legyünk az új Győzike vagy Kiszel Tünde. Csábító, nem igaz?

A másik fő csapásirány, a Twilight-őrület hullámain visszatért vámpírlét sokkal megengedőbb, mint volt az Éjszakák esetében, hiszen vérszívód nem hal meg a napon, csak rossz kedve lesz és átmenetileg elveszíti különleges képességeit, így könnyebben kezelhető az egész – és lényegesen élvezetesebb is, főleg, hogy igencsak mókás játszani egy ilyen karakterrel, hiszen nemcsak szélvészsebesen közlekedik, de vadászhat emberekre, letámadhatja a kórházat némi élelemért, olvashat mások gondolataiban, sőt ráveheti őket szinte bármire, ráadásul éjjel villámtempóban sajátíthatja el az új ismereteket is. És bár igaz, hogy csak vérrel táplálkozhat, de azt számos helyről beszerezheti: az otthoni frigó plazmaszörp-készlete végtelen, vehet, sőt termeszthet plazmagyümölcsöt, a bárokban is felszolgálnak hemoglobinos koktélt, és persze ott a klasszikus, hagyományos út is. A TS3 ezen kiegészítőjében tehát a vámpírok élete tényleg móka és (sátáni) kacagás...

Édes éjen édent remélsz...

A nagyvizit végén nehéz mérleget vonnom, hiszen bár sok újdonságot és remek dolgokat kapunk, ami jó pár hétre, akár hónapra lekötheti a keményvonalas Sims-rajongókat, nem mehetünk el szó nélkül ama tény mellett, hogy a fejlesztők meg se kísérelték az expanzió integrálását az alapjátékba, így régóta dédelgetett simjeidet gyakorlatilag kidobhatod a kukába. Arról pedig már lassan nekem kínos beszélni, hogy az ismét és még mindig zseniális karakteranimáció mellett mennyire kopott és egyes helyeken szinte már vállalhatatlanul rút a grafika, hogy a régi problémák mellé becsatlakozott egy egy sereg friss (és rendkívül idegesítő, sőt lélekromboló) bug is, és hogy a mentések/betöltések lassan a játékidő nagyobb felét teszik ki. Végül is az ár/érték arányt tekintve talán „nullszaldóra” jövünk ki, de bennem megint maradt némi hiányérzet, és a nagyobb baj, hogy ez sajnos kezd állandósulni...