Tesztek

A Deep Silvernél valaki nem szeret engem. Amikor azt hittem, a Sacred 3-nál nagyobb istencsapása már nem érhet, és az év hátralévő részét sebeim nyalogatásával tölthetem el, a nyakamba ugrott egy szörnyszülött, hogy agyamat kiszívva vegetáló élőholttá változtasson. Ez már a vég?

Dante 2013-as ámokfutása is megkapta a maga frissített változatát, persze szigorúan konzolokon, hisz tulajdonképpen nincs szó többről, mint a PC-s kiadás PS4-es és Xbox One-os átiratáról. De vajon megéri mindez a viszonylag magas árat azoknak, akik a régi masinák hardverén csaptak szét a démonok között?

Búskomor ősz. Eső áztatta üszkös romok, meggyötört arcok. A tüzérségi ütegek távoli moraja. Az okok érthetetlenek, már csak a tettek és a gépkarabélyok beszélnek. És mind között ott vannak ők, a túlélésért küzdő átlagemberek: ez, ez az én háborúm!

A Milestone idén eltökélte, hogy újra életet lehel a motorversenyes játékok tetszhalott műfajába, az aszfaltszaggatásról szóló MotoGP után pedig megérkezett a srácok MXGP című alkotása is, ami a motokrossz kevéssé népszerű világát kaparja ki a sárból.

Élezzük az ekét, hordjuk ki a trágyát, készítsük a tejeskannát, és kapjuk fel a tojásokat, mert beérett az új Farming Simulator! Új pálya, új eszközök, nagyobb multi és szebb csomagolás – lássuk, hova fejlődött a mintagazdaság az elmúlt két évben!

Minden év őszén elérkezik az a pillanat, amikor a virtuális futballmenedzserek szépen megszakítják a kapcsolatot a külvilággal, és fanatizmusuk súlyosságától függően hosszú órákra, napokra, hetekre elvonulnak, hogy az SI Games sorozatának legújabb darabjával töltsék minden egyes lélegzetvételüket.

A PES-sorozat aktuális része végre valahára visszatér bizonyos elemeiben a gyökereihez, és ha még nincs is régi csúcsformájában, azért megvillant pár dolgot klasszisából. Kicsit berozsdált, kicsit korszerűtlen, de azért szerethető alkotás.

Miközben tizedik születésnapját ünnepelte a World of Warcraft, megjelent hozzá az ötödik expanzió, amely egy új világba repíti el az online kalandra éhes közönségét. A minőségre ezúttal sem lehet panasz, sőt, elmondhatjuk, hogy lényegében a legjobb kiegészítőt kapjuk a Burning Crusade óta.

Nem nagyon volt még egy akkora hírnevű stúdió a világon, melyet úgy megtépáztak volna az évek és a ballépések, mint a kanadai gyökerű BioWare-t. Előbb a Dragon Age 2-vel okoztak orbitális csalódást, aztán a Mass Effect 3 lezárásával, aminek a kínjait életük végéig nyögni fogják – és közben az austini részlegük eltapsolt pár százmillió dollárt egy hatalmasat bukó MMORPG-re.

Sokan azt mondják, hogy az a legnagyobb baj a Call of Dutyval, hogy minden évben jön egy új rész. Pedig nem lenne ez baj, ha nem minden évben ugyanaz a rész jönne – vagy legalább lenne benne annyi újítás, hogy ne fájjon annyira.

Kyrat a hagyomány, a tisztelet, a spiritualitás és a béke hazája... volt, mígnem egy Pagan Min nevű megalomániás elmebeteg királlyá nem koronáztatta magát, hogy brutális terror alatt tartsa a Himalája által körülölelt, aprócska nemzetet. Még szerencse, hogy pont arra járunk!

Úgy vélem, kevesen számítottak arra, hogy az idei két Assassin’s Creed közül a jóval kisebb ambíciókkal bíró, (egyelőre) kizárólag PS3-ra és Xbox 360-ra megjelenő Rogue lesz a jobb. Én is bíztam a Unity sikerében, de hát ettől a helyzet még nem változik meg: Cormac Shay kalandja érdekesebb lett, mint Arno Doriané.

Tizenhét év telt el az Age of Empires első részének megjelenése óta, most itt a sorozat legfrissebb darabja, hogy újabb szöget üssön a… izé… szóval megérkezett a valós idejű stratégiák egyik legnagyobbjának modern köntösbe bújtatott új epizódja.

Rengeteg korai hozzáférésű játék szerezhető be napjainkban, azonban sajnos meglehetősen alacsony azoknak a száma, amelyek hivatalosan is elérik végső formájukat. A Starpoint Gemini második része pont ilyen – de csak ezt tudjuk a mentségére felhozni.

Indie típusú játékokból az idei évben sem szenvedünk hiányt, a most bemutatásra kerülő darab ráadásul igazi kuriózuma lehet az említett kategóriának. Tessenek vigyázni, az ajtók záródnak, jóárasított és rendhagyó formájú szórakozás következik!

Immáron hat esztendeje tesztelek minden évben Assassin’s Creed-játékokat, és az első részt leszámítva mindegyiket szerettem, a folytatásokban mindig megtaláltam azokat az elemeket, amelyek hosszú órákra lekötöttek, és nem nagyon értettem egyet azokkal, akik részről-részre a sorozat hanyatlásáról beszéltek. Egészen mostanáig.

Van az, amikor az ember hiába lát új játékot a kedvenc stílusában, az átlátszóvá koptatott kötelező elemek, népek és megoldások miatt végül mégis csalódnia kell. Az Endless Legend most úgy hoz újat, hogy közben hű marad a körökre osztott stratégiák stílusának alapvetéseihez.

Nem mindig kell megváltani a világot, néha elég, ha az ember szívvel-lélekkel készít valamit, és azt mások is észreveszik. Márpedig a J.U.L.I.A. ilyen – igaz, ehhez öt év és a közösség támogatása is kellett, ám nem volt hiábavaló a befektetett nem kevés munka, idő és pénz...

Közösségi finanszírozás eredményeként jelentkezik nyolc év kihagyás után a legújabb The Longest Journey-rész, ami a Dreamfall Chapters címet kapta, és öt részre bontva jelenik meg október végétől. A rajt nem valami biztató, de még van esély javításra.

Mint tudjuk, az űr a legvégső határ – nos, ennek végtelenjét most egy látványos 3D-s stratégiai játék képében kutatja a lengyel fejlesztők első alkotása. Csatahajók, vadászgépek aprítják egymást egy, a Homeworld legszebb pillanatait idéző kalandban.

A Legend of Grimrockról jó két évvel a megjelenése után már bátran kijelenthető, hogy igazi sikersztorivá érett a nagyjából hat fejlesztő által készített játék. Közel egymillió eladott példány, több ezer mod, egy tetszhalott műfaj sikeres újjáélesztése – és most egy fantasztikus második rész is erről tanúskodik.

A műfajok keverése nem mindig jó ötlet. Van, hogy jól sül el, van, hogy rosszul – de ha egy olyan bizonyítottan tehetséges csapat lát neki a kotyvasztásnak, mint az Endless-univerzumot megalkotó Amplitude, akkor már lehet is a kasszához sétálni...

A Codemasters nem kis motorblokkba vágta a csavarkulcsát, mikor kezébe vette a száguldó cirkusz sorsát 2008-ban. Bár az első rész nem sikerült fényesen, a széria azóta folyamatosan javuló formát mutatott – éppen ezért nézhetünk most vegyes érzelmekkel a 65. Formula 1-es idényt feldolgozó epizódra.

A Bossa Studios a meglepően sikeres Surgeon Simulator után megpróbálkozott egy tök más stílussal, melyhez segítségül hívták a zseniális Out There Somewhere-t hegesztő brazil MiniBoss gárdáját. Az eredmény egy érdekes műfajegyveleg lett – bár a célközönség kérdéses.