Tesztek

A sors különös fintora, hogy e számunkba egy kalózos játék, egy Sims-kieg, illetve egy kalózos Sims-kieg jutott nekem tesztelésre. Az pedig, hogy egyikkel sem vagyok maradéktalanul elégedett, nem biztos, hogy az én hibám...

Ratchetet és Clanket egy PS3-tulajnak sem kell bemutatni. Az Insomniac remek platformsorozata megannyiszor bizonyított már, most pedig egy eddig meghódítatlan területet, a kooperatív multiplayert ostromolja meg. Ugyan manapság nagyon sok játék jelenik meg ebben a stílusban, a családdal töltött hétvégi, fagyos délutánokra, vagy a bulik hajnali levezetésére akarva sem találhatunk kellemesebb elfoglaltságot, mint egy barátságos, szerethető programot. Ráadásul Ratcheték legújabb kalandja nem csak csapatban, de egyedül is megállja a helyét, ami sok rokon programról már nem mondható el.

Tegnap este kicsit sok volt a pia, az éjszaka történései csak képregényben vannak meg: egy bulin szédelegtél, letapiztál pár csajt, beszóltál a rappernek a színpadon, lenyúltál pár pirulát egy, a saját vérében fetrengő lánytól a női wc-ben, az utolsó kép meg az, hogy még ájulás előtt meghúzod a whisky-s üveget. Önmagában ez is elég lenne a durva másnapossághoz, de mikor felébredsz, még nem tudod, hogy a fejfájás-hányinger kombó lesz a legkisebb bajod a következő 24 órában.

Bár az egyes műfajok keverése (főleg az indie-szférában) nem új keletű jelenség, a Euro Truck Simulator alkotóinak új dobása még engem is meglepett…

Az arcade stílusú repülős játékok PC-n kihalóban vannak (az utóbbi évekből csak a H.A.W.X. jut eszembe), konzolon viszont van még pár sorozat, ami tartja a frontot. Ezek közül az egyik legrégebbi az Ace Combat franchise, melynek gyökerei a 90-es évek játéktermeiig nyúlnak vissza. Egy ilyen koros szekeret tolni manapság nem könnyű, főleg, ha évek óta ugyanazokat a hibákat róják fel neki, így a kiadásért felelős Namco úgy döntött, hogy a legújabb, Assault Horizon alcímű rész több fronton is térjen el a széria hagyományaitól. Bár elsőre furcsa lehet látni, hogy nincsenek sci-fi elemek, és hogy a sztorit ezúttal tényleg komolyan vették, meg kell hagyni, jobban örülnénk, ha ebben az irányban folytatódna az Ace Combat, mert a valós miliő piszkosul jól áll neki.

Tizenegy évvel ezelőtt az Ion Storm fejlesztőcsapat videojáték-történelmet írt a Deus Ex megalkotásával. Létrehoztak egy olyan összetett RPG-t, amely mind a mai napig élénken él a játékosok emlékezetében. A három évvel később érkező folytatás, a Deus Ex: Invisible War sajnos nem tudott felnőni az elődjéhez, így az augusztusban megjelenő Human Revolutionön a sor, hogy helyreállítsa a sorozat kissé megtépázott hírnevét. Cikkünkből kiderül, hogy az Eidos Montreal csapatának sikerült-e megbirkóznia ezzel a nem kis kihívással...

Licencek alapján játékot készíteni egyszerre lehet könnyű és nehéz. Egyrészt az alapanyag adott, szóval nem kell sokat töprengeni a háttérvilágon vagy a karakterek jellemén, másrészt viszont a kreatív szabadság épp ezek miatt a korlátok miatt szenved csorbát, nem is beszélve az ilyen projektekre jellemző szűkös határidőkről. Mi van viszont, ha a kiadó úgy dönt, hogy megkerüli a két végletet, és a hivatalos jogokat csak kiegészítőnek használja egy kellemes, kooperatív, családbarátnak tervezett programhoz? Nos, jobb esetben kapunk egy újabb Lego-felvonást -- rosszabban pedig egy Disney Universe-t.

A Street Fighter IV 2009-es premiere óta egyetlen normális verekedős játék sem jött ki PC-re, ám a Capcom nem hagyott minket cserben, és elhozta a Super Street Fighter IV speciális játéktermi változatát. De vajon megéri-e beruházni rá az alapjáték után?

Tíz éves születésnapját ünnepli a Red Faction-sorozat, ez a Marson játszódó sci-fi akciójáték. Bár a legújabb rész már csak nyomokban hasonlít elődeire, mégis kellemes szórakozást biztosított az idei uborkaszezonban.

Buszvezetőnek készülsz? Érdekel a jelenlegi legélethűbb közúti szimulátor? Akkor nem kell tovább keresgélned – az OMSI a Te játékod!

A kiadó töketlenkedése miatt elbaltázott első rész miatt már telesírtunk pár oldalt és zsepit. Most itt a második rész, és megint van miért szomorkodni, még ha a végkicsengés mégiscsak pozitívabb...

Cole MacGrath két év pihenőt követően tér vissza, hogy egy újdonságok terén visszafogott, de még mindig szórakoztató játékban szálljon szembe a végzetével.

A fejlesztő lélektani utódként hivatkozik rá, mindenki más viszont tisztában van vele, hogy a Dark Souls a nagy sikert aratott Demon's Souls utódja -- vagyis folytatódik a generáció talán legkönyörtelenebb, legstílusosabb szerepjátéka, ahol a halál nem a vég, hanem egy szinte percenként előbukkanó állapot. Társam a kardom, a pajzsom és a lelkem!

A WTC elleni terrorakció, a londoni merényletek, a cunami Indonéziában – csupa olyan dolog, ami kimaradhatott volna az elmúlt másfél évtizedből. A listának azonban még nincs vége, most például itt van a Duke Nukem Forever.

2010 nyarán jelentette be a Ubisoft, hogy egy különleges játék fortyog üstjükben, amit aztán az E3-on be  is mutattak a nagyérdeműnek. A From Dust kétség kívül a kiállítás legérdekesebb programja volt, most pedig minden felhajtást nélkülözve véglegesítették.

A ’98-as Ocarina of Time a Legend of Zelda sorozat ötödik része volt, azonban az első a sorban, amely háromdimenziós ábrázolást kapott, így nem meglepő, hogy Link ezzel a remake-kel nyit a Nintendo 3DS-en.

A God of War gyűjtemény mellé érkezett még egy régóta várt HD-csomag, mely a Sony egyik legelismertebb csapata, a japán Team ICO két PS2-exkluzív sikerjátékát tartalmazza. Az ICO és a Shadow of the Colossus valódi kultuszcímek, hatalmas rajongótáboruk van, a kritikusok pedig annyit díjat adtak nekik, hogy a fejlesztők bizonyára új irodába költöztek, hogy elférjenek a kismillió csillogó trófeától. Két ilyen legendás program újrakiadása azonban komoly felelősség, a God of War Collection: Volume II nem épp sikeres szereplése után pedig kérdés, hogy a Sony jó emberekre bízta-e a munkát.

A letölthető játékoknak általában két fajtáját lehet megkülönböztetni. Az első kategóriába tartozó programok igyekeznek komolyak maradni, és valamilyen hangulati vagy ötletbeli tulajdonsággal veszik rá a vásárlót, hogy pár óráig tegye félre az épp aktuális AAA csodákat. Ilyen játék például a Limbo vagy a Plants vs. Zombies. A másik csoport tagjai ellenben egyebet sem akarnak, mint gyorsan és hatásosan szórakoztatni, s ennek érdekében a legolcsóbb trükköktől sem riadnak vissza. Nos, e népes tábort gazdagítja a nemrég megjelent Rotastic is.

Ha van Kinected, és végre szeretnél egy olyan programot, ami nem csak a 6-12 éves korosztálynak szól, akkor Tetsuya Mizuguchi legújabb őrülete egyértelműen neked szól.

Ha szívesen átélnéd, milyen rossz, idegesítő és kétségbeejtő lehet a halálfalók végtelen hadserege ellen harcolni egy varázslatos, csúnya világban, akkor ez neked való játék.

Azokból a régi jó dolgokból mégis megmarad valami, és nem ám csak a krumpliszirom, mert például az Age of Empires is feltámad halottaiból, hogy augusztus idusán bekopogtasson az MMO-k kapuján.

Léteznek játékok, amelyeket kifejezetten kár volt piacra dobni. E népes táborba sorolható a Shadow Harvest is, hiszen nem elég, hogy rossz, de kínos is, lévén sok jó ötletet vonultat fel, majd saját igénytelenségéből fakadóan mindet hagyja elpusztulni.

A God of War-sorozat a PlayStation-család egyik legtermékenyebb címe, hisz már három konzolt is meghódított, s ki tudja még, hol a történet vége (mielőtt jönne az okoskodás, hogy "a harmadik részben...", csak közlöm, hogy egy aranytojást tojó tyúkot nem szokás nyugdíjba küldeni). A Sony a hatalmas sikert látva PS3-ra is kiadta a PS2-re megjelent első két rész HD-ba húzott változatát, most pedig az eddig PSP-exkluzív epizódokat hozta ki a nagygépre. A japán gyártó kézi konzolja viszont nem tegnap jelent meg, a játékok pedig épp emiatt nagyon kilógnak a PS3 kínálatából. Megéri tehát beruházni a God of War Collection: Volume II-re, vagy egy kihagyható kalanddal van dolgunk, ami csak bosszantaná az isteneket?

A tower defense stílus régóta népszerű a játékosok körében, lévén igen egyszerű technológiai háttérrel (tehát mondjuk flashben) is tartalmas és hosszan tartó szórakozást nyújtó játék fejleszthető vele, ami 9-től 99 éves korig leköti az embert. A sok internetes, webalapú játék mellett az elmúlt évek olyan szuper darabokat hoztak, mint a Plants vs. Zombies, illetve a stílus egyfajta kifordításával operáló Angry Birds, idén pedig a Microsoft is bedobott a kalapba egy programot a Toy Soldiers: Cold War képében, hogy a retrólázat meglovagolva újabb egyedi játékkal gazdagítsa az idei Summer of Arcade felhozatalát.