Tesztek

Megjelent a világ legsikeresebb szórakoztatóipari terméke, ennyi volt, mindenki hazamehet. Idén más játékot kiadni már felesleges, a Modern Warfare 3 mellett még egy mozijegyet sem lehet értékesíteni. Kit érdekelnek a fejlesztőstúdió körüli botrányok, a kifejezetten magas ár, vagy a kopottas grafika? 10 millió játékost biztosan nem.

Úgy tartja a mondás, hogy jótól lopni nem szégyen, s az újonc Toxic Game csapata ezt követve elkészítette első játékát, a Q.UB.E.-ot, mely ha nem is lesz világsiker, egy igen kecsegtető kezdetet jelenthet a fiatal fejlesztők számára.

Hatvan órája játszom, de még mindig bőven van mit felfedeznem. Tele a térkép ismeretlen helyekkel, és hegyekben állnak a megoldatlan küldetések, pedig minden erőmmel azon voltam, hogy minél többet letudjak, mielőtt nekiállok a tesztnek – belátom, a lehetetlennel kacérkodtam. A Bethesda jó az ilyesmiben, én kevésbé.

...a sebesült lovag még mindig elszántan markolta kardját. Repedezett páncélját valószínűleg csak a rengeteg alvadt vér tartotta már egyben (amit a dobozra ütött, tébetűs besorolás fekete mágiája nem engedett kifolyni). De a csata még nem ért véget: maradék energiáját egy utolsó varázslatra összpontosítva mélyet szippantott a mindent átható animés atmoszférából... hogy a rázúduló újabb golyózápor után kilehelje satnya kis algoritmus-lelkét. A holttesthez lépve Maya vállára vetette géppuskáját. Nagyon erősen próbált bűntudatot érezni a nem túl fair küzdelem miatt, de még mindig az a fránya déja vu kavargott benne. Valami Felhőről kezdett el fantáziálni, az égre nézve azonban nem látott mást, csak egy távoli kontinenst. Sebaj -- gondolta, és sarkon fordult --, legalább a hajam kék.

Sajnos nem ritkák az olyan események, amikor egy csoport, szervezet oly módon ad hangot valaki máséval ellentétes véleményének, esetleg világnézetének, hogy azzal rajtuk kívül álló személyeket is veszélybe sodorhatnak. Ezen megnyilvánulások szélsőséges formáját nevezhetjük terrorizmusnak. Nem kell messzire visszanyúlni példáért, gondoljunk a 2001. szeptember 11-i támadásra, mely bolygónk keleti és nyugati fele közötti feszültségre világított rá oly módon, ami mellett az amúgy információval meglehetősen túlterhelt világ nem mehetett el szó nélkül. Az egyszeri ember bízik benne, hogy vannak az efféle rohamoknál kevésbé veszélyes módszerek is a mondanivaló kifejezésére, ám a terrorizmus egy újabb téma, ami ötletet adhat a filmkészítőknek, vagy akár egyes játékfejlesztőknek is.

Korunk HD remake áradatának kiemelkedően igényes darabja a Halo Anniversary, s bár ez egy régi játék újrakiadásakor nem szokványos szempont, a Bungie terméke a jelenlegi piacon is megállja a helyét. Master Chief páncélja alig kopott valamit.

Fortune City-t túlélni tavaly ugyan már módunkban állt, és Chuck több-kevesebb sikerrel arra is rájött, miért tört ki a zombi invázió, de a Dead Rising 2 mégis visszatért, hogy újraélje az eseményeket - új főhőssel és kevéske újítással.

Két hónappal az eredeti játék megjelenését követően megérkezett a Deus Ex: Human Revolution első DLC-je, ami – akárcsak az alapjáték – kitűnik a hasonszőrű társai közül.

Immáron harmadik alkalommal bújhatunk Ezio Auditore da Firenze bőrébe, ám ezúttal már nem Itália dombjai között kell rendet tennünk, a kötelességünk keletre, Konstantinápolyba szólít, ahol többek között egy ősi ereklyét feltáró kulcsgyűjtemény felkutatása, és a templomos erők megtörése lesz a feladatunk.

Korábban már szóba került egy játék, amit minden Kinect tulajdonosnak ki kell próbálnia (Child of Eden), most pedig itt az Xbox Live piactérről letölthető Fruit Ninja, amely ugyan egyszerű, mint egy százas szeg, mégsem hiányozhat egyetlen Kinectes gyűjteményből sem.

A Worms sorozat időről időre meglep minket egy új résszel, ám bárki bármit mond, ez a játék 2D-ben működik jól. Jól példázza ezt az Ultimate Mayhem is.

Szauron szeme és keze bárhová elér, még a messzi Északra is. Hogy nem rombolta porig ezt a vidéket is, az csupán azon maroknyi bátor hős érdeme, akik egyedül állták a mágus útját. Róluk szól ez a történet.

A Kinecttel megbolondított Forza viszonylag korán érkezett. Ez most csak egy kötelezően kiadott, feltupírozott folytatás, esetleg egy újabb előrelépést a sorozat történetében? A kormány mögött elmeséljük.

Van egy Wii-d, de hónapok óta a sarokban porosodik? Azt mondod, eleged van Marióból meg a haverjaiból? Kéne valami, ami végre neked szól, és nem az öcsédnek vagy a fiadnak? Ha a háromból legalább egy kérdésre igennel feleltél, a Xenoblade Chronicles neked szól.

A Nitro Games előző hajózós játéka, az East India Company elég nagy csalódás volt – a finn srácok most próbáltak szelídebb vizekre evezni, ám sajnos az EIC legcsúnyább démonától nem tudtak megszabadulni...

Az emberiség egyik legsötétebb korszaka előtt állunk. A Chimera sikeresen meghódította a Földet, és szinte teljesen likvidálta fajunkat. Amerika nem menekülhet, az utolsó emberi túlélők keresik a menedéket.

Egyszerű, de gondolatébresztő; szórakoztató, de szívszorító; változatos, viszont rövid. Ez a Limbo, 2010 egyik legjobb, végre PC-n is elérhető platformjátéka.

Néha a legegyszerűbb játékok közül kerülnek elő azok, amelyekkel a legtöbb időt töltjük. A pasziánszt most felejtsük el egy pillanatra, s gondoljunk csak bele, melyik programot nyüstöltük a legtöbbet, melyik alkalmazást tiltottuk le a legkésőbb Facebookon, és melyik az, amit bármikor elő tudunk venni hányinger nélkül.

Az Epic 2004-ben kiadta a jelszót „Make Something Unreal”, és a Tripwire pontosan azt csinálta a Red Orchestra-val, ami lényegében egy egyszerű 2. világháborús mod volt, mégis tudott újat mutatni a virtuális hadviselésben: a keleti front legkegyetlenebb arcát. A Heroes of Stalingrad ugyanezt teszi. Felfegyverez, és kilök egy olyan közegbe, amely kíméletlenül megtorol minden hibát…

Az osu!-t (igen, kisbetűvel) nehéz úgy kezelni, mint egy hagyományos játékot, miután jó eséllyel nincs viszonyítási alapja az emberfiának, akkor se, ha esetleg betéve tudja az összes ritmusjátékot. Nem mindennapi játékmenetével és hatalmas zenei választékával sok rajongóra tett szert, akik nap mint nap előveszik ezt a nagyon egyedi koncepcióval rendelkező programot.

6 darab V. Ilyen név kellett a kis csodának, amely velem együtt sok embert ámulatba ejtett. FIGYELEM! A játékkal eltöltött órákért nem vállalok felelősséget!

Mi a Quarrel? Egy 26 pontos szó, ami szinte azonnali győzelmet biztosít azokban a mikrocsatákban, ahol várak és szigetek dominanciájáért harcolunk pusztán a szavainkkal. A Quarrel egy játék, ami a Scrabble és a Rizikó legjobb részeit ötvözi, és a kiváló stratégiai érzék mellé még nyelvtudást is igényel.

A játékiparban külön előnyt jelent a beteg elme. Edmund McMillen sokadszor bizonyítja, hogy valami nincs rendben nála – és mi ennek roppant mód örülünk...

A Maddox 2001-ben jelentette meg a széria első részét, mely elég sikeres lett az akkoriban eléggé szegényes hardcore repülőgép-szimulátor fronton. Ez a rész eredetileg kiegészítőnek készült, de végül önálló játék lett belőle. Lássuk, milyen!