Tesztek

A lelkekért vívott örök harc folytatódik a két mindenható kard között, de vajon mi, játékosok jól járunk-e egy teljesen átalakított folytatással? Nos, az új sajnos nem minden esetben jelent jobbat is.

A mobiljátékok terén már komoly elismerést szerzett Gameloft csapata ezúttal a PS Vitán szeretett volna babérokat szerezni -- inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A Unit 13 a SOCOM nyomdokain igyekszik meghódítani a taktikai TPS-ekért rajongó játékosok szívét, s habár a játék alapvetően jól sikerült, itt sem úsztuk meg zavaró hiányosságok nélkül.

A Gameloft 2011-ben a mobilos sikerek után egy PSN-exkluzív játékot is összedobott Dungeon Hunter címmel, majd idén fogták a tavalyi portékát, és átportolták Vitára is. Hack & slash rajongók előnyben!

Ha egy kellemes autós címre vágysz a Vitán, akkor a MotorStorm RC a te játékod, ha viszont a PS3-as MotorStorm élményt szeretnéd viszontlátni, akkor bizony könnyen lehet, hogy csalódni fogsz.

A Warp készítői minden bizonnyal rajongói voltak a Portal és a 'Splosion Man sorozatoknak, hisz a két széria legjobb elemeit igyekeztek belegyúrni egyetlen játékba. Kár, hogy az eredmény nem makulátlan, pedig tényleg közel jártak a céljuk eléréséhez...

Vannak játékok melyek tartalmuk, és vannak, amelyek megvalósításuk miatt csapják ki a játékosoknál a biztosítékot. Bármily hihetetlenül is hangzik, a Postal-sorozat új része nem az előbbi miatt lett nehezen vállalható.

Megvan minden, ami egy jó kis rémálomhoz kell? Kasabian CD, zuhanó műhold, elemlámpa, gonosz ikertestvér, szögbelövő? Remek! Amint teljes a lista, és nálad vannak a tartalék elemek is, készen állsz rá, hogy átírd a valóságot, Alan Wake módra.

A mára már tényleg legendás Yakuza sorozat fejlesztői végre új területre merészkednek, amely eddigi játékaiktól eltérően faltól falig akciójáték Japánból, a stílus nyugati titánjainak ihletésében, egy izgalmas, konfliktusokkal és robotokkal teli sci-fi világban.

Az 1930-as évek Amerikájában ráérő mexikóiak (más néven chicanók) indították el a divatot, mely szerint némi külső és belső tuningolással az addig szürkének tűnő négykerekűt csillogó-villogó jelenséggé varázsolják át. A leginkább szembetűnő változtatásnak a látványos fényezés mellett az erősen módosított hidraulikus felfüggesztés számított, mellyel az autó eleje megemelhetővé vált, amolyan „bólogató” mozgásra késztetve a verdát. Az idők folyamán aztán egyéb fejlesztéseket is alkalmaztak a kocsikon, elég említeni a felfelé nyíló ajtókat, a beépített DVD-lejátszót, minitévét, vagy éppenséggel a minél intenzívebb basszus kiemelésére szolgáló hangfalakat. Hétköznapi forgalomban ugyan viszonylag ritkán lehet megcsodálni egy efféle járgányt, ennek ellenére az egész szubkultúra a motoros találkozókhoz hasonlóan a mai napig él és virágzik (leginkább az Államokban).

Az indie-szféra egyik régóta várt játéka három év után végre megérkezett. Vessel, avagy hogyan lehet maradandót alkotni oldalnézetből, egy magasnyomású mosó felhasználásával.

A múlt hónapban már közöltünk egy hosszabb írást a The Darkness II egy korai verziójában szerzett tapasztalatainkról, azóta viszont megkaparintottuk a végleges változatot is, és tesztünkből most kiderül, hogy a játék beváltotta-e a hozzá fűzött reményeinket.

Emlékszem még, amikor a boltban leemeltem a CD-tokot a polcról, és mondtam, hogy ezt kérem. Már akkor pár ezer forintos akciós áron vettem, tehát jóval később, mint ahogy megjelent. Nagyon izgatott voltam, hiszen a legelső X-Wing és Tie Fighter óta nem hallottam jó Csillagok Háborúja űrszimulátorról, ráadásul azok még DOS alatt futottak, a grafika olyan volt, amilyen, és mivel az első 3D-s videokártyák ‘96 óta léteznek, csak az ezután megjelent játékokra lehet mondani, hogy élethűek -- nekem le is esett az állam, amikor a játék végén újraírtam a Jedi Visszatér utolsó, mega-giga űrcsatáját az Endornál.

Sokszor azon játékötletek aratják a legnagyobb sikereket, amelyek annyira összetettek csupán, akár a faék, mégis ezen egyszerűségükben rejlik nagyszerű mivoltuk. Ha azt mondom tower defense, mindenki kapásból fel tud sorolni jó pár címet, amelyekkel ideig-óráig el lehet ütni az unalmasabb perceket. Bárhogyan is nézzük, alapjáraton az efféle játékok leginkább a casual felhasználókat próbálják megcélozni, elég, ha az interneten fellelhető több száz különböző, változó minőségű flash-verzióra gondolunk. Mindez a felépítésükön is jól látszik: viszonylag rövid pályák egyszerű feladatokkal, az irányítás pedig néhány egérkattintásnál többet nem igényel. Mégis megvan az a varázsa a dolognak, amitől mind kíváncsian várjuk a következő kör megmérettetéseit, a következő felhúzható torony képességeit. Manapság pedig szaporodnak azon fejlesztőgárdák, akik látják a stílusban rejlő lehetőségeket, hiszen egyre komolyabban kidolgozott, teljes értékű megjelenések bizonyítják, hogy szükség van ezekre a tornyokkal megvívott harcokra.

A GoldenEye 007 lassan 15 éves múltra tekint vissza, az Activision pedig még 2011-ben gondoskodott róla, hogy a játék ne fusson ki a köztudatból. A baj csak az, hogy még a legjobb játékoknak is megárt a sokadszori felmelegítés.

A szimulálhatatlan szimulátora -- óriási robotok, hadviselés és menedzsment. Ha az emberiség jövője tényleg sötét és véres, csak a Mechwarrior miatt várjuk!

A konzolos debütálást követően végre PC-re is megérkezett a Candygun Games zombis játéka, ami a külső nézetes akciót vegyíti a tower defense stílussal. Jó móka az élőhalottak gyepálása, csak kicsit monoton.

Alig több mint fél évvel a Marvel vs Capcom 3: Fate of Two Worlds után, megérkezett a játék kibővített, tovább csiszolt, Ultimate verziója, és az egyszeri játékosban azonnal felmerül a kérdés, hogy akkor most egy tökéletesebb játékot kapunk, vagy csak a pénztárcánkat akarják megint megcsapolni?

Sam Stone röhögve és több száz hektoliternyi vérrel-belsőséggel hozta azt, amit Duke Nukemnek legutóbb nagyon nem sikerült: a Serious Sam saga legújabb darabja ugyanis hibái ellenére is igen élvezetes retrohentelés lett.

Nehéz tesztet írni arról a játékról, amely már hivatalos megjelenése előtt (!!!) négymillió példányban kelt el, és jelenleg is fejlesztés alatt áll – a Minecraft 1.0-s verziója mindenesetre megérkezett, így névleg megérett a bevizsgálásra.

A Vita legbetegebb nyitócíme démonokkal, goblinokkal és hörgős metállal aláfestett pokoli kalanddal várja a játékosokat.

Van, mikor nem a leghangzatosabb címek nyújtják a legtöbb szórakozást. Az Everybody’s Golf nem tör hatalmas babérokra, csupán hosszú, és alapjában véve tartalmas játékélményt kínál. Mindenkinek.

Ha szereted a sportjátékokat, de a golf (vagy a foci) nem a te műfajod, akkor sem kell elkeseredned, ugyanis már Vitán is elérhető a maga nemében zseniális Virtua Tennis 4!

A Mortal Kombat sorozat valószínűleg nem szorul bemutatásra, hisz minden idők legmeghatározóbb bunyós játékairól beszélünk (na jó, a Street Fighter II-vel egyetemben). A Warner most újra kiadta a klasszikus részeket, bár jó kérdés, hogy kiknek a kedvéért.