Tesztek

2015-ben, jóval az Umbrella összeomlását követően Raccoon City utcáit nagyvállalatok speciális osztagai járják, hogy begyűjtsék a megbízók számára rendkívül fontos mintákat, amiket a kutatólaboratóriumok és a még szabadon kószáló szörnyetegek rejtenek magukban.

Egy nyolcéves kisfiúnak nehéz az új iskolában az első napot túlélni, pláne, hogyha vak az illető. A sulit meg emberevő zombik szállják meg, és segítségképpen csak a vakvezető kutyánk ügyességében bízhatunk.

Tavaly jött, látott és győzött az alaphangon is monumentális Witcher 3, amelyhez megérkezett a második és egyben utolsó kiegészítő, a beszédes című Blood and Wine. Vér áztatja Toussaint borvidékét, ahol egy rejtélyes gyilkos szedi áldozatait, míg a vaják közbe nem lép.

Valami oknál fogva egészen 2014-ig kellett várnunk arra, hogy egy játékfejlesztőnek kipattanjon a fejéből: hé, mi lenne, ha visszafelé játszanánk ki a Mariót? Pontosan ez az, amiért szeretjük a független stúdiókat: valami kipattan a fejükből, majd meg is alkotják azt.

Mindenevő vagyok a játékok terén, szinte nincs olyan műfaj, amivel ne foglalkoznék szívesen. Ezt viszont már a külföldi forgalmazók is jól tudják, így a legőrültebb ötletekkel is képesek megkeresni. A Double Peace pontosan ilyen.

Utoljára a februári PC Guruban örvendeztem a Zen Studios akkor aktuális asztalcsomagja miatt, ami Az ébredő Erő kapcsán jelent meg, azonban nem is sejtettem, hogy a fiúk még magasabbra tudják helyezni azt a bizonyos lécet. Erre az alienes pack a legjobb példa.

Az atomháborúban elüszkösödött Földről kirajzott népek a világűrben folytatják torzsalkodásukat, aggódni viszont nem kell, a Forradalmi Gárda Spartan-egysége ugyanis menti a helyzetet! Erről és a régimódi multizásról szól(na) az E.T. Armies.

Azt mondják, ami volt, elmúlt, de ha tehetnéd, változtatnál rajta? Megmásítanád a múltat, hogy szebbé tedd a jelent? És ha már itt tartunk: önzésnek számít az egész univerzum sorsával játszani csak azért, hogy az elvesztett szeretteid újra melletted legyenek? A finn Remedy legújabb játéka többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, ám hogy megleli-e őket, nemcsak a fejlesztőkön, hanem bizony rajtunk, játékosokon is múlik.

A harmadik világháború az MSM nevű szuperfémért folytatott harc. Egy olyan élő fémért, amely nagyon jól formálható, ellenálló, éppen ezért a haditechnikában is hatalmas érték lett. 2047-ben már a Naprendszer egész területén kutatják és harcolnak érte.

Van játék azoknak is, akik szeretnek versenyezni, de nem zavarja őket, ha nem a fizika vagy a fair play szabályai mentén kell eldönteni, hogy ki a legjobb. Kis extra: az Obliteracers nevű őrületet akár tizenhatan is játszhatják egy gépen.

Te mit tennél, ha öt éjszakát kellene eltöltened egy gyerekétterem éjjeliőreként? Ledöntenél egy pár csésze kávét? Szotyiznál egész műszak alatt? Esetleg Facebookoznál? Vagy rettegnél egész éjjel, mert gyilkos állatrobotok akarják a fejedet venni...

Gyilkos robotok és maják? Hát bizony ezt is megértük, mármint ebben a belga alkotásban két fémgigász lövi egymást a wormsös hagyományoknak megfelelően (röppálya-számolgatás, trükkös fegyverek), miközben a lábaiknál hangyaként nyüzsögnek az őket bálványozó maják.

Az Apu, vedd meg nekem a várost, - dúdolgatva könnyen összefoglalhatjuk a Kalypso Media új játékának a lényegét, kalmárkodj, gyűjtsd a lét, és vedd meg zsebből a világot... Amúgy birodalom-építés címén házaljuk végig a középkort, Bizánctól Varsóig mindenhol bekopogunk, és ahol nem adják, oda jöhetnek a katonák.

Jonathan Blow 2008-as játéka, a Braid mindent elsöprő minőséggel lopta be magát sokunk szívébe. Jó pár évvel később a német gentlymad. társulata nyúl vissza az indie alapműhöz, hogy saját képükre formálják a Braid szellemét.

Mi a közös a nyulak, a medvék, a farkasok és a patkányok klánjában? Az Armello világában mind az őrült király uralmát akarják megdönteni, méghozzá saját elveik útján, dobókockák és játékkártyák hathatós segítségével, egy klasszikus táblás társasozás során.

Bár sok esetben sajnos megosztott a videojátékos társadalom (konzol vagy PC, miközben nem a vas, hanem az élmény számít; BF vagy CoD – ugyan már!), vannak örökérvényű klasszikusok, amelyek mindenki szívét elrabolják, vagy éppen érzelmi hullámvasutak, amiknél együtt sírunk és nevetünk. A That Dragon, Cancer előbbire kiváló példa.

Öt évvel az utolsó 18 Wheels of Steel-epizód után ismét Amerikába terjeszkedik az SCS Software, ugyanis végre befutott az American Truck Simulator. Csőrös kamionok, csodás tájak, ismerős játékmenet – vajon elég mindez a forgalmi engedélyhez?

„Ez nem Duke Nukem-klón”, hangoztatják a Bombshell készítői, ám a robotkarú amazon, Shelly le sem tagadhatná, hogy előző életében szőke hajú izomagy férfi volt, és azt sem, hogy ősei Diablót és démonjait kaszabolták.

Korszaktól függetlenül a videojáték-gyártás egyik legördögibb körét talán a szűkös határidők zárják a fejlesztők köré, és ez sajnos nincs másképp a Zheros esetében sem -- bár sikerült kitűnő alapokat lefektetnie a játékot fejlesztő Rimlight Studiosnak, valószínűleg nem maradt idejük az utólagos finomításokra, pedig némi plusz munka jelentősen javíthatott volna a játékélményen.

Marvel- és úgy általában LEGO-rajongóként a 2016-os várólistámon igen előkelő helyet foglalt el a LEGO Marvel’s Avengers, és a játék kézhezvételét követően kifejezetten lelkesen vágtam neki a világmegváltó kalandnak, hogy aztán kissé savanyú szájízzel álljak fel a TT Games legújabb munkája mellől. A folytatásból az is kiderül, miképp lett a kockavilág Bosszúállóiból az idei év első csalódása.

A boszorkánymesterek összefogtak az égből aláhulló Árnyak serege ellen, a játékosok pedig egy kétdimenziós pixel-MOBA képében csapják szét a támadó hordákat, melyek mintha a Heart of Darkness szörnyetegeiből állnának. Jó kis recept, nézzük meg közelebbről.

A karácsony szellemét megragadva Epicék úgy döntöttek, telepakolják a Mikulás zsákját a Shadow Complex című „klasszikussal”. „Hogy mi van? Egy 2009-es címmel?” – kérdezheti Pistike, de nem eszik olyan forrón a Mását, elvégre minőségi játékról beszélünk.

A lengyelek két dologhoz biztosan nagyon értenek. Tudnak játékokat készíteni, de nagyon jól megy nekik a salakmotorozás is. Jogos tehát a kérdés: miért is ne gyúrják egybe ezt a két dolgot? Ennek az eredménye lett a FIM Speedway Grand Prix 15.

A Serious Sam új változatainak mecénásából az egyik leggazdagabb, legfurcsább termékpalettával rendelkező kiadójává válni nem egyszerű mutatvány, de a Devolver Digital idén is megmutatta, hogy nem lehetetlen kivitelezni – főleg, ha madarak is támogatják az embert.