Paradise Lost teszt – Alsópolcos BioShock, náci beütéssel jöhet?
Vannak azok a sétaszimulátorok amik remek történetükkel és hangulatukkal kápráztatják el a játékost. Meg aztán van a Paradise Lost is.
Vannak azok a sétaszimulátorok amik remek történetükkel és hangulatukkal kápráztatják el a játékost. Meg aztán van a Paradise Lost is.
Amikor egy szimpla tengeri kalóztámadás után, azt hiszed, hogy egy szigeten kikötve szerzel egy másik hajót és simán hazalibbensz, nos, akkor tényleg azt hiszed magadról, hogy vagy Valaki. Aztán a körülmények megmutatják, hogy tévedsz. Lehetsz majd, talán, esetleg…
A Stronghold: Warlords a klasszikus erődépítős sorozat legújabb tagjaként a távoli keletre repít minket egy kis várostromlásra és -védésre.
A Call of the Sea egy gyönyörű és kifejezetten színes játék, mely azért a trópusi tájakon túl is fel tud mutatni pár érdekességet.
Ha ismerős a Bridge Constructor, akkor nagyjából tudod, hogy mire számíthatsz. Csakhogy a sétálók itt is felborítják a világ rendjét.
Végre eljött az ideje, hogy az Istenek is megtapasztalják a halandók „csodálatos” életét és a kétkezi munka minden „örömét”.
Az év egyik legütősebb stratégiája készült el a díjnyertes társasjáték, a Scythe alapjául is szolgáló, Jakub Różalski alkotta világból.
Újrakezdődik a fél világot felölelő politikai játszma a rangért, dicsőségért és földért. Aztán ami nem sikerül egy emberöltő alatt, azt megoldják az utódok… vagy az unokáik.
Végre sárga minden, / zöld az, ami nincsen. / Homok fútta dűnék, / két Messzert lelőnék! Egy ismeretlen, brit vadászpilóta örökzöld négysorosával köszöntöm a Tisztelt Olvasókat itt, a meglehetősen meleg és életveszélyes Észak-Afrikában. Még megbánják, hogy idejöttek.
Egy világ és egy csapat, amit átjár a mágia, valamint emellé mély dekoltázsok és jó ötletek biztosítják az élvezetet, ami mégsem teljesedik ki igazán.
Egy sziget, egy ódon hotel, ahol a vértől mocskos, dohos folyosókat rémisztő, bekötözött fejű, vak elmebetegek járják, és innen nincs menekvés.
Nincs is jobb ezekben a gatyalohasztó időkben, mint egy kis lehűlés – még ha csak virtuálisan is. Erre kínál lehetőséget a Röki, melyben hűvös skandináv tájakra juthatunk el, miközben ismét megismerkedhetünk az északi-mitológiával.
A Paradox grand stratégiái közül az egyik legfényesebb gyémánt az EU4, és rendszeres csiszolják is a fejlesztők, most éppen egy új DLC-vel…
Korunk jelszavát, az újrahasznosítást tűzte zászlajára az orosz Starni, hisz a panzer generálos ihletésű, körökre osztott játékkal nem az első kört futják…
Komor jövőképeket világítanak meg a neonfények, miközben a (cyber)punkok a sötét utcákat járják... a Conglomerate 451 pedig végre elkészült.
Korunkban a régi vágású szerepjátékok reneszánszukat élik, annak pedig kiváltképp örültünk, hogy a Torment: Tides of Numenera képében a rendkívül egyedi Planscape: Tormentnek is elkészült a szellemi folytatása. Idén egy észt fejlesztőstúdióban újabb örökös született, és Disco Elysiumnak hívják.
Az idő pénz, a pénz hatalom – mondják sokan. Kiemelten igaz ez a Profane-ben, ahol az időnkkel fizetünk minden egyes hibánkért és fejlesztésünkért.
Életünk apró csodái el-eltűnő fénypontként pislákolva világítják meg olykor sötét utunkat az ismeretlenbe, míg egy nap már csak emlékként ölelhetjük őket újra keblünkre.
Halottak lelkei bolyonganak két létsík között ragadva, miközben szörnyek fenik rájuk a fogaikat, emellett pedig egy rejtélyes alak sorra gyilkolja meg a közeli városka lakóit. Mindez egy átlagos hétköznap a videojátékok világában, no, és persze a Virrasztókéban, akik pont az elhunytak nyugalmát óvják.
A Digimonokat ugyan sokan tartják az ismertebb és sikeresebb Pokémon-franchise koppintásának, valójában egy jól felépített, számtalan remek játékból álló – ám azokat sajnos az utóbbi évek során nélkülöző – sorozat, mely végre egy már nagyon szükséges vérfrissítést kapott.
Az exkluzívok egyfelől nagyon nagy örömöt okoznak az adott gép tulajdonosainak, mikor nekiállnak egy kalandnak, majd elmondhatják: „igen, ez fantasztikus volt, de csak XY konzol/kliens birtokában volt mód az átélésére”. Másfelől mindenki másnak rossz, hiszen, ha nem ruháznak be egy újabb hardverre, bukják az élményt. Kivéve, ha az a bizonyos produkció csak időszakos exkluzivitást élvez.
A Yakuza-sorozat alkotói félig elszakadtak a korábban bevált recepttől, és a már ismert, képzeletbeli város, Kamurocho utcáira egy új főhőst álmodtak meg, aki részben jakuza, részben ügyvéd, részben detektív, de minden helyzetben arany szíve van.
Az év egyik legnagyobb meglepetése volt, amikor a Codemasters márciusban bejelentette, hogy a 2019-ben esedékes Formula 1-játékukat a megszokottnál két hónappal hamarabb adják ki. A döntés mindenképpen üdvözlendő, hiszen a nyári szünetben rongyosra lehet koptatni minden egyes abroncsot!
Az éjszaka sötétjében, a várfal tetején magányos alak áll. Megvető, parázsló tekintete az erődön túli tájat pásztázza, ahol a halandók rettegve várják az éjszakai gyermekeit, kik az uralkodó parancsára pillanatok alatt veszik be a környéket. Dracula rémuralma megállíthatatlannak tűnik… egészen addig, míg a horizonton fel nem tűnik egy újabb Belmont. Egy újabb, talán végre utolsó csatára.