Tesztek

A kerekerdő közepén egy furcsa piros körvonal dereng, de nem Piroska az, csupán egy vértócsa, ami csak Mr. Farkas műve lehet.

Trilógiává bővült a We Were Here-sorozat, hiszen a 2017-es ingyenes pilot és a 2018-as We Were Here Too után befutott a We Were Here Together, mely harmadjára is elinvitál minket és egy barátunkat a fagyos Antarktiszra, hogy egy szál rádióval felszerelve bemutassuk, milyen jól tudunk kommunikálni.

Nemrég debütált a Brave at Night királyszimulátora, a Yes, Your Grace, melyet előzetesen sokan vártak, de milyen lett a végeredmény?

A Townsmen: A Kingdom Rebuilt a PC-s megjelenés után megérkezett konzolokra is, hogy meghódítsa a városépítős stratégiai játékok rajongóinak szívét.

Minden poszt-apokaliptikus RPG nagypapája visszatért, hogy ízelítőt adjon abból, milyen is volt régen egy szerepjáték.

Nem minden fejlesztő mer az élővilág és az organikus környezet dramatizált témaköréhez nyúlni, pedig érdekes és megismerésre érdemes játék kerekedhet ki az ötletből.

Tovább folytatódik a Fatal Frame által inspirált indonéz túlélőhorror sikertörténete – a standalone DLC, a manga és az élőszereplős horrorfilm után itt a Dreadout 2.

Bevallom, nem fejeztem be ezt a játékot, és idén már nem is fogom. A The Longingban ugyanis abban a pillanatban, amikor először elindítod, beindul egy visszaszámlálás, aminek legvégén befejeződik a kaland.

A „mi lett volna, ha…”, és a karosszékből megvalósuló hadműveleti tervek nagy mágusa, a Hearts of Iron 4 sokáig mellőzte a kor hírszerzőit. Ezt pótolja az új DLC…

A Layers of Fear óta nem titok, hogy a lengyelekre a fantasy RPG-n és a kooperatív zombimészárláson túl is érdemes odafigyelni, lehet rájuk számítani, a nyár végén megjelent Blair Witch után pedig újabb vérfagyasztó sztorit ismerhetünk meg a régióból, ám ezúttal nem a horrorveterán Bloober Teamtől, hanem egy eleddig ismeretlen csapattól.

A Bandai mostanában lecsap mindenre, amiben pénzt szimatol, és bár a Dragon Ball Z: Kakarot nekem személy szerint kifejezetten tetszett, a japán cégóriás még így is inkább a mennyiség, mintsem a minőség oltárán áldoz fel súlyos pénzösszegeket, ha új játék megjelenéséről van szó.

Nem telhet el ez az év sem Pokémon-játék nélkül: alig pár hónappal a legutóbbi nagy epizód után most egy spinoff érkezett, ráadásul nem is a semmiből, hanem egyenesen a spájzból, hiszen egy több konzolgenerációval ezelőtt indult Pokémon-mellékszál kapta meg a maga remake-kúráját.

Száz év telt már el azóta, hogy Gallowmere hadserege legyőzte a gonosz varázslót, Zarokot, aki most visszatért, hogy újból bajt keverjen. Igaz, kicsit magának is, miután az anno hősi halált halt, és ezzel legendává váló Sir Daniel Fortesque-t is sikerült véletlenül feltámasztania…

Két visszatérő klasszikus egyetlen csomagban, ami a modern külső mellett a gyökereiről sem feledkezett meg.

A tycoon játékok műfajában nehéz újat mutatni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a már bevált receptet nem lehet elővenni és más tálalásban, hozzáférhetőbb formában tárni a játékosok elé. A Little Big Factory alapötlete hiába egyszerű, a fejlesztők mesterien alakították még számtalan óra után is szórakoztatóvá.

Hiába a tiszta szív és a hőstettek, mindenkit elér egyszer a vég, de most kaptál egy kis plusz időt, hogy előtte mindenkitől búcsút vegyél.

Mi történik, ha a kelleténél egy fokkal komolyabban, mondjuk, szó szerint vesszük a tower defense műfajt? Megszületik a Taur.

Végy egy jó adag Planescape: Tormentet, keverj hozzá nagyjából ugyanannyi Falloutot és már majdnem kész is a Beautiful Desolation.

A Gamecube-on a semmiből érkezve hódított, második nekifutásra már a 3DS-s felettébb színes kínálatát aranyozta be, a harmadik alkalmat pedig egy számára teljesen új Nintendo hardveren tölti el. Megérkezett a pazar Luigi's Mansion-sorozat legújabb tagja!

A világháborúk és alternatív folytatásaik sosem számítottak lélekemelő, vidám témának, ám annyira nyomasztó formában még nem sok fejlesztő dolgozta ezt fel, mint a PortaPlay csapata.

Komor jövőképeket világítanak meg a neonfények, miközben a (cyber)punkok a sötét utcákat járják... a Conglomerate 451 pedig végre elkészült.

A legújabb Sony-exkluzív sikercímben egy fiatal, rendkívüli tehetségű srác próbálja megmenteni hőn szeretett városát az egyre terjedő sötétségtől, amiben segítségére lesz egy varázsecset és az általa a falakra pingálható, neonszínes teremtmények sokasága.

Okoseszközök után a nagygépek hullámait is beveszik a csinos lányok, akik a különböző birodalmak színeiben tépik meg egymás haját és hajóit.

Korunkban a régi vágású szerepjátékok reneszánszukat élik, annak pedig kiváltképp örültünk, hogy a Torment: Tides of Numenera képében a rendkívül egyedi Planscape: Tormentnek is elkészült a szellemi folytatása. Idén egy észt fejlesztőstúdióban újabb örökös született, és Disco Elysiumnak hívják.