Animal Crossing: New Horizons teszt
Véget ért a hétéves aszály: végre teljes értékű epizóddal gyarapodott az Animal Crossing, amely nemcsak minden eddigi tudást tömörít egy epizódba, modern köntösbe bújtatva azt, de alapvető újításokat is hoz.
Véget ért a hétéves aszály: végre teljes értékű epizóddal gyarapodott az Animal Crossing, amely nemcsak minden eddigi tudást tömörít egy epizódba, modern köntösbe bújtatva azt, de alapvető újításokat is hoz.
A Call of Duty: Warzone egy ingyenes battle royale, mely alig jelent meg, és máris hatalmas népszerűségnek örvend. De vajon jogosan?
Az Avorion nem mindennapi módon közelíti meg az sci-fi játékok témáját: saját építésű űrhajónkkal nekivágva az űrnek akár birodalmakat is felhúzhatunk.
Szereltünk már autókat, számítógépeket és repülőket, de a barkácsolást nem lehet megunni, pláne akkor nem, ha tankokról van szó.
A Zojoi csapata nem ismeretlen a keményvonalas kalandjáték-rajongók számára, Shadowgate című szériájuk ugyanis a műfaj egyik klasszikusa, melynek még pár éve készült remake-je is igen kellemes fogadtatásban részesült. Új fejlesztésükben a görög mitológia populárisabb elemeit vették alapul.
A sorozat múltja és jövője miatt is különleges az idei MLB-játék. De vajon mi a helyzet magával a tartalommal? Tesztünkből kiderül!
A második lövéssel, avagy a Zombieland második részével együtt megérkezett a videojátékos adaptáció, méghozzá shooterként a műfajban már kellő tapasztalattal rendelkező High Voltage boszorkánykonyhájából, azonban régi szokás szerint se nem a miénk, se nem sárga, de legalább savanyú.
A legendásan nehéz Ninja Gaiden-sorozatot is jegyző Team Ninja a 2017-es Nioh-val még a Dark Soulsokra is rálicitált, és a japán fejlesztők nem cicáztak: az előzménytörténtként funkcionáló folytatásban még magasabbra emelték a téteket, elsősorban a nehézséget
A Dwarrows az a játék, amire egy világjárvány közepén szükségünk van. Rendíthetetlenül nyugodt, kellemesen egyszerű grafikával és könnyen értelmezhető feladatokkal, amik azért igényelnek némi kreativitást.
Miután a Felfedező Alakulat kimenti őket az útvesztőből, egy szomorú városka fogadja a fáradt kalandorokat, ahol Heinrich gróf és asszisztense, Stella felvázolja a nagy büdös helyzetet, és a csöppet sem vidám jóslatot, miszerint alig pár hét múlva vége a világnak.
Kereken öt évvel a sikeres és közkedvelt első rész után debütált Ori legújabb kalandja, mely – micsoda meglepetés, de – ismét az első percektől elvarázsolja az embert.
Ahogy a Benjamin Franklin által híressé tett mondás tartja: két dolog biztos, a halál és az adók. És bár az adókkal elég sokan trükköznek sikerrel világszerte, a halált már nehezebb kikerülni, különösen, ha a végső szót mi mondjuk ki.
A 2. világháborús stratégiai játékok „öregapja”, a Close Combat, kapott a minap egy komolyabb ráncfelvarrást, nevezetesen a Slitherine a 2D-s vonásokat cserélte 3D-re. Ami meg az alapokat illeti, ha azok egykor az USA Tengerészgyalogságának megfeleltek (mint kiképzőprogram), akkor talán nekünk is jók lesznek…
A kerekerdő közepén egy furcsa piros körvonal dereng, de nem Piroska az, csupán egy vértócsa, ami csak Mr. Farkas műve lehet.
Trilógiává bővült a We Were Here-sorozat, hiszen a 2017-es ingyenes pilot és a 2018-as We Were Here Too után befutott a We Were Here Together, mely harmadjára is elinvitál minket és egy barátunkat a fagyos Antarktiszra, hogy egy szál rádióval felszerelve bemutassuk, milyen jól tudunk kommunikálni.
Nemrég debütált a Brave at Night királyszimulátora, a Yes, Your Grace, melyet előzetesen sokan vártak, de milyen lett a végeredmény?
A Townsmen: A Kingdom Rebuilt a PC-s megjelenés után megérkezett konzolokra is, hogy meghódítsa a városépítős stratégiai játékok rajongóinak szívét.
Minden poszt-apokaliptikus RPG nagypapája visszatért, hogy ízelítőt adjon abból, milyen is volt régen egy szerepjáték.
Nem minden fejlesztő mer az élővilág és az organikus környezet dramatizált témaköréhez nyúlni, pedig érdekes és megismerésre érdemes játék kerekedhet ki az ötletből.
Tovább folytatódik a Fatal Frame által inspirált indonéz túlélőhorror sikertörténete – a standalone DLC, a manga és az élőszereplős horrorfilm után itt a Dreadout 2.
Bevallom, nem fejeztem be ezt a játékot, és idén már nem is fogom. A The Longingban ugyanis abban a pillanatban, amikor először elindítod, beindul egy visszaszámlálás, aminek legvégén befejeződik a kaland.
A „mi lett volna, ha…”, és a karosszékből megvalósuló hadműveleti tervek nagy mágusa, a Hearts of Iron 4 sokáig mellőzte a kor hírszerzőit. Ezt pótolja az új DLC…
A Layers of Fear óta nem titok, hogy a lengyelekre a fantasy RPG-n és a kooperatív zombimészárláson túl is érdemes odafigyelni, lehet rájuk számítani, a nyár végén megjelent Blair Witch után pedig újabb vérfagyasztó sztorit ismerhetünk meg a régióból, ám ezúttal nem a horrorveterán Bloober Teamtől, hanem egy eleddig ismeretlen csapattól.
A Bandai mostanában lecsap mindenre, amiben pénzt szimatol, és bár a Dragon Ball Z: Kakarot nekem személy szerint kifejezetten tetszett, a japán cégóriás még így is inkább a mennyiség, mintsem a minőség oltárán áldoz fel súlyos pénzösszegeket, ha új játék megjelenéséről van szó.