Munkahely
Ma egy kicsit korábban sikerült felkelnem a kelleténél, ezért az jutott az eszembe, hogy megosztom veletek mi vár rátok ha egyszer lesz egy munkahelyetek, kedves még diák olvasóim..
Mivel nálunk nagyon "népszerű" hogy "amit elsőre felkínálnak azt el kell fogadni" ezért szegény bajtársaim 90%-a egy gyárban vagy valami hasonló helyen köt ki. Ezek a jól gépesített üzemcsarnokok már első körben is menekülésre ösztönzőek. A legtöbb gyár hosszabb gyártósorok és kisebb munkaállomások totális káoszából épül fel. Jelen pillanatban jómagam is egy ilyen útvesztőben próbálok érvényesülni valahogy.
Szerény pályafutásomat egy ragasztó gép társaságában kezdtem, ahol is első nap rájöttem hogy az amúgy normális körülmények között csak intenzív nyomásra érzékeny vészleállító ott érintésre is üzemel.. innen hamar el lettem tehát téve egy teszt gépsor mellé, ahol napi 12 óra séta várt. Ott aztán gondolkodni nem kell, beteszem a telefont, kiveszem, megjelölöm ha jó, ha nem jó, akkor még egyszer hátha megjavul vagy csak a teszt volt rossz.
Szóval itt tengettem a napjaimat, mikor is a "szerencse" rám talált ugyanis kitettek egy hibakeresőt, akinek a helyére rögtön behívtak engem. Jött a szokásos mese, hogy majd lesz oktatás meg a többi. Elültettek az egyik ott lévő srác mellé, ő mutatta meg az alapokat 3 napig, utána önállóan kellett dolgoznom. Semmi gond. Nem baj hogy életemben nem javítottam előtte telefont, biztos tudni fogom..aha..
Egy munkahelyen uralkodj a a káoszon ami körülvesz! Amíg tudsz.. Első körben a gyár egy külső üzemcsarnokában kaptunk helyet, mert az eredeti zugban csinálták a mennyezetet (azóta leszakadt újra, de nem baj.. ). Ott még CSAK hibát kerestem. Aztán vissza költöztünk a másik oldalra. Ide már kötelező a csukló pánt földelés és a saru a lábamra, csak hogy érezzétek hogy lesz valakiből droid egy ilyen helyen. Belépéskor ellenőrizni kell hogy eléggé biztonságos vagyok-e a telefonra nézve. Egy jó darabig ketten voltunk egy egy cellában (igen ez a neve, mint a börtönökben ) és a másik srác adminisztrálta mikor mennyi telefont javítottunk, melyik helyről jött milyen hibákkal. Persze ez csak mese, mert ez lehetetlen a 16 sorról bejövő napi 120 telefon mellet. Mindenki kamu adatokat ír, lehetetlen megjegyezni. Van darabszámos papír is, óránként be kell írni mennyit vettem át és mennyit adtam vissza. Ez még oké is. Tegnap kitalálták (biztos szagot fogtak.. ) hogy a gépen is rögzítsük mi jön oda.. na most lesz végünk..
A másik srácot levitték máshová.. bírom én egyedül is. Van napi 40 perc szünet, abból 20 az ebéd és maradék 20 szétosztva a 12 órában. Mondanom sem kell hogy 20 perc alatt lehetetlen kijutni a fémkereső kapun, elmenni az ebédlőig, ott sorba állni és még enni is. Szóval marad a "b" terv 30 perc ebéd, a maradék 10 elfelejtve mert semmire sem elég, max ha wc-re kell mennem futok odáig meg vissza..
Tegnap a remekül működő rendszernek hála, minden telefon után lefagyott a gép, persze én voltam a balf..sz meg a szerencsétlen, a 8 osztályos tahó műszakvezető előtt. Oda jött aztán kioktatott melyik startmenü..majdnem mondtam neki valami szépet hogy jó édes anyucikaját tanítsa meg..
Ordít velünk, káromkodik hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, de csak addig még a fejét keresztül nem tolom az lcd képernyőn..
Levonták 50%-át már a bónusz pénzemnek, mert állítólag valamit rosszul rögöztettem. nem mondták mit. Amúgy jól keresek 140 bruttó, ebből hála a jó "alacsony" adónak -50 ugrik.. "dolgozz még ma, holnap már úgyis kivágunk.." szól a szlogen..
Az adminisztráció egy csőd tömeg, két kölcsönző cég van, az egyiknél vagyok én, a másiktól van a kártyám amivel be tudok menni (persze nem onnan kéne legyen.. ), de fel vagyok tüntetve a gyár belső személyzeti listájában is. Hivatalosan kézi összeszerelő vagyok, de hibát keresek..
..már nem tudom meddig. Ma is neki rugaszkodom és felvéve plépofát vigyorogva lenyelem a sértéseket és a megalázást. Biztatom magam hogy van ennél rosszabb hely is. Nem tudom még meddig bírom, de nagyon elegem van..Remélem nem kívánnak élni a nagy "változásokkal" mert abból soha nincs köszönet.
Most vettek fel néhány új arcot.. na az a csúcs.. vissza adja a telefont hogy rossz, mert van rajta egy pici sárga nyíl, ami azt jelöli. Nem tűnik fel hogy azért jelöltem be mert nincs megragasztva..
Végem van! Valaki mentsen meg innen!
Külföldi munka: a nagyobb fizetéssel általában az igények is megnőnek,viszont ha az ember összehúzza a nadrágszíjat akkor pár év alatt anyagilag megalapozhatja a jövőjét...
Magyar Gazdaság: Kellenének magyar termékek amikre lenne kereslet a világpiacon,viszont hogy egy üzlet beinduljon ahhoz kezdőtőke kell,ami nincs,vagy ha van akkor akiknek van,azok nem fognak össze.
Főnök ugatása: ellenszer a szótlan tűrés,ő is ember,neki sem könnyű az élete.
Ez a válság meg a gazdagok hisztije.
Na még egyszer minden jót és kitartás,azért több éves munkával nálunk is lehet boldogulni az életben,csak hát kicsit nagyon spórolni kell...
De visszatérve ott nálad is azért van geölel, ahol most mindenért, a gazdasági helyzet, a kirúgások okai csak ürügyök a tényleges ok a bevétel csökkenés. Daddig örülj még megvan a melóhelyed. Ha meg van időd nem árt néha böngészni a munkakereső oldalakat ennél sztem vannak jobban fizető munkák is...
Kiutazás: én nekem is sokszor megfordult a fejemben a kinnti munka, de nem akarok csicska lenni kinnt, hogy többet keressek, ráadásul az ott kevesebbet is ér. Inkábbb szenvedek itt és megpróbálok feltörni. Ezzel az országgal az a legnagyobb baj, hogy kevés olyan ember él benne aki megakarja menteni. A legtöbb ember aki a pénze vagy a befolyása által olyan pozícióba kerül, hogy változtasson a helyzeten, vagy legalább is kezdeményezzen azt vagy nem érdekli, vagy épp pont az a célja, hogy kis droid legyen a magyar, hogy mégtöbb pénze legyen neki....
De most nem akarok ebbe belemélyedni, summa summarum a lényeg hogy ahelyett hogy elmenjünk inkább fel kéne ébrednünk(itt most nem feltélten a két pókerarc értelmetlen csatáira kell gondolni(Vick és Fletó)), példát kéne venni a németekről, mert a mi országunkban semmi egészséges nacionalizmus nincsen. Ők pont azért tartanak ott ahol most, mert a kellő nemzeti öntudat megvan.
Hol vannak az öreg szakik akik segítenek a fiataloknak beilleszkedni,megtanítják mind azt amit az iskolában nem lehet. Lassan cselédek leszünk saját országunkban.
Semmi jővőkép, nem csoda hogy nem akartok családot alapítani, és fogy a nemzet.
Én sem akarom innen elmenni, akármi is lesz, é Magyar vagyok és kész
Aztán meg annyi dolog köt már most is ide és ez a lista egyre inkább gyarapodni fog...
A kisebbik fiam elektrotechnikai technikusi végzettséggel trolibuszokat szerel. És sokkal jobban érzi magát, mint az az osztálytársa, akit vele együtt vettek fel, aztán két hete körül megkérdezték tőle, hogy aláírja azonnal a felmondását, vagy megvárja, hogy december elsejével a vállalat rúgja ki?
Nem mintha hibázott volna. Csak úgy. Lehet, hogy kell valaki másnak a helye, de az is lehet, hogy csak viccből történt az egész.