(A Borzongás horrormagazin a lecsökkent olvasottság következtében sajnos határozatlan időre búcsút intett, a félig elkészült halloweeni különkiadás írásait azonban a PC Guru Online felületén mind elolvashatjátok majd a következő hetekben. Kövessétek a Borzongás cimkét!)

Nem szükséges Nostradamus leszármazottjának lennem ahhoz, hogy megjósoljam a Démonok között-univerzum töretlen diadalmenetét. Idén két újabb alkotással bővült a James Wan egyengette franchise kínálata, és természetesen mindkét darab szerepel aktuális magazinunk hasábjain.

the-curse-of-la-llorona-1.jpg

A kronológiai sorrendet követve először a mexikói folklór egy éjsötét szelete kerül terítékre, ami már a hatodik film az óriási anyagi sikernek örvendő démoni világ életében. A La Llorona történetét bemutató rémmese sokáig különálló horrorfilmként lett reklámozva, ami egyben Michael Chaves nagyjátékfilmes debütálását is jelentette. James Wan azonban annyira elégedett volt a látottakkal, hogy az utolsó utáni pillanatban hozzácsapta a roppant nagy népszerűségnek örvendő univerzumhoz, ráadásul ezzel a lendülettel ki is nevezte a direktort a Démonok között harmadik részének kormányosává. A végeredmény tekintetében meglehetősen optimista döntésnek tűnik ez a „villámkarrier”, de ennyire még ne szaladjunk előre!

A kiherélt gyászoló asszony

Az alcím erőteljes képzavarával próbálom átadni a film megtekintése okozta érzelmi élményt, bár füllentenék, ha azt állítanám, hogy sokkal jobbra számítottam. Az érdekes alapötlet ellenére az összkép erős jóindulattal is csak közepes, így abszolút felejthető és mindennemű meglepetéstől mentes másfél óra a néző jutalma, amennyiben ébren kibírja a stáblistáig.

the-curse-of-la-llorona-2.jpg

A történet 1673-ban kezdődik, ahol egy közép-amerikai családi idill meglehetősen gyorsan tragédiába torkollik. Ezzel a lendülettel ugrunk is három évszázadot, a helyszín pedig az Angyalok városa. Főhősünk, Anna (Linda Cardellini) nincs irigylésre méltó helyzetben. A Los Angeles-i gyermekvédelmi ügyintéző nemrég veszítette el férjét, ráadásul mindennap elkésik a melóból. Főnöke ugyan megpróbálja kímélni, de végül kiharcol magának egy ügyet, ami kis híján az egész családja életébe kerül. Korábbi ügyfele, Patricia Alvarez kissé rendhagyó helyen altatja a fiait, a kiszabadításukkal járó átmeneti eufória pedig hamar rémálomba csap át. Mint kiderült, van még valaki a háttérben, a molesztálásért felelős ismeretlen nő Anna gyermekeinek az életére tör, segítséget pedig csak egy helyről remélhet. Az unorthodox módszereiről ismert Rafael (Raymond Cruz) felveszi a kesztyűt a rosszindulatú szellemmel szemben, La Llorona viszont nem arról ismert, hogy könnyen elengedi a célpontjait.

Egy újabb közepes James Wan ellenőrzőjében

A rövid összefoglalóból érződik, hogy az alkotók igyekeztek megóvni a forgatókönyvet mindenféle kreativitástól, és jelentem, hogy szándékukat teljes siker koronázta. Szerencsére az Annabelle első részének minőségi mélységét nem érték el, de nem álltak iszonyúan messze tőle. Az eredeti, egyébként egészen jópofa történetet csak nyomokban tudták kihasználni, de összességében a teljes filmről elmondható, hogy nagyon minimális lelkesedéssel készült. Egyedül a főszereplő, Linda Cardellini alakítása emelkedik valamivel az átlag fölé, illetve van egy-két ügyesebben eltalált ijesztgetés. A sztori univerzumhoz való csatolása is kellően izzadságszagú, és ha jól sejtem, Perez atya szereplésének kedvéért cirka öt percet tölthettek a script átszabásával. A videotékás időkben az ilyen filmeket már addigra elfelejtettem, mire visszavittem a kazit.

the-curse-of-la-llorona-3.jpg

Így a bevezetőmben említett siker egyelőre szigorúan financiális aspektusból értelmezhető, hiszen a franchise felhozatalából színvonal tekintetében csak a névadó alkotások emelkednek ki (esetleg még az Annabelle-prequel). Kérdés, hogy mennyire izgatja ez a maláj származású producert, amikor egy hét alatt meghatszorozta a befektetett kilenc millió dollárt? A választ, gondolom, sejtitek...

EXTRA

A mexikói kultúrkör bővelkedik a sötét történetekben, ezek közül a szülők egyik kedvenc esti meséje a La Llorona (avagy A sírő nő). A monda szerint Maria szegény vidéki családból származott, de szépségének köszönhetően egy tehetős nemes felesége lett. A boldog párnak két fiúgyermeke született, azonban a sokat utazó férj egy fiatalabb nővel állított haza. Maria féltékeny őrületében vízbe fojtotta gyermekeit, majd utána ő maga is a víz áldozata lett. Azóta a gyermekeit keresi, így aki meghallja a sírását, az jobban teszi, ha eliszkol, különben halál fia lesz. A rémmese elsődleges célcsoportja a fiatalabb korosztály, akiket szüleik így próbálnak meg eltántorítani az elcsatangolástól.

Ilyen lett volna a magazinban