Mi, a The Witcher a Retroguruban? Komolyan gondoltátok? – kérdezhetnétek jogosan, hiszen maga a játék még nem tűnik olyan öregnek. Legalábbis, annyira nem, mint több más program, amiről már témázgattunk eme rovat hasábjain. Mégis, nem beszélhetünk mai darabról, hiszen lassan kilenc éves lesz, jövőre betölti az első X-et, ami azért a videojátékok világában már tisztes kor.
És pont ez a felismerés adta a cikk apropóját. Történt ugyanis, hogy fejembe vettem: sorban kijátszom a teljes Witcher-trilógiát. Telepítettem is az első részt, és belevágtam. Már az első percek alatt elképedtem azon, mennyire rosszul öregedett ez a játék. A grafikán és a karakter-animációkon durván látszik az eltelt kilenc év (érdekes, hogy az azonos korú Mass Effecten ugyanezt nem éreztem). És amikor a kezembe kaptam az irányítást, az első gondolatom az volt, hogy „ej de retro ez”. Na, innen már csak egy lépés volt a Retroguru következő témája.
Szörnyű alapok
Mint ismeretes, a The Witcher a lengyel író, Andrzej Sapkowski Wiedźmin (magyarul Vaják) könyvsorozatán alapul, amelynek középpontjában Ríviai Geralt áll. Hősünk egy olyan kihalófélben lévő harcos kaszt tagja, amit mindenki megvet, mégis mindenkinek szüksége van rá: a witcherek ugyanis professzionális szörnyvadászok. Testüket füvekkel mutálták, így jobbak a reflexeik, az érzékszerveik, gyorsabban regenerálódnak, jobban bírják a fájdalmat, erősebbek és gyorsabbak, és minimális szinten, de a mágiához is konyítanak (ezek a jelek). Viszont nemzésképtelenek. Harci tudásukat egyetlen egy dologra használják: szörnyek irtására. Mert bizony a Witcher világában a misztikus lények még léteznek. Vízbefultak portyáznak a folyóparton, lidércek járják a mezőket, ghoulok kaparják ki a hullákat a temetőkben és farkasemberek vadásznak éjszaka. Geralt ezek levadászására szakosodott, bár tény, a játék során ezzel fogunk a legkevesebbet foglalkozni.
De még azelőtt meg kell említenem, hogy a fejlesztés legeslegelején szó sem volt Geraltról, mivel a Fehér Farkas a regényekben meghalt, így a CD Projekt RED szakijai inkább egy névtelen witchert választottak, akit mi keresztelhettünk el. Az első, 2002-es prototípus sen hasonlított a végleges játékra, sőt, rá sem ismernénk, ha látnánk. Az még egy felülnézetes, inkább a Baldur’s Gate-re emlékeztető, klikkelgetős, lassú RPG volt.
Ez azonban nem passzolt össze a CD Projekt RED elképzeléseivel. Nem adta át a regények hangulatát, és a koncepció sem működött igazán. Ők egy gyors, akciódús programot akartak, nem egy lassú hentelést. Úgyhogy 2003-ban teljesen újrakezdték a fejlesztést.
Motorizált világ
A The Witcher megvalósításához legelőször egy megfelelő motorra volt szükség. A prototípus alatt még a Solaris motor dübörgött, amit anno a Martyr című játékhoz használtak, de ez nem felelt meg az elképzeléseknek. A csapat megnézte magának a CryENGINE-t, az Unreal akkori változatát, de mindegyik túl drága volt a kezdő csapatnak. A választásuk végül egy RPG-ben már bizonyított motorra esett, a Bioware Aurorájára, amit ráadásul a fejlesztők egy része jól ismert korábbi munkáiból. Ez mozgatta meg a Neverwinter Nightsot, illetve ebből fejlődött ki az Odyssey Engine, ami a legutóbbi két Retroguru témáját adó Knight of the Old Republic és folytatása, a The Sith Lords alatt dorombolt.
újjáépítették, hogy megfeleljen az igényeiknek. A játékban látható teljes környezetet 3D Maxban készítették el, és onnét exportálták a motorba, így alkotva meg a Witcher egyedi világát, amiben nem ugyanazokat az elemeket használták újra és újra. Ráadásul realisztikusabb árnyékokat és jobb teljesítményt tudtak elérni.
Emellett egyedileg megfestett textúrákat használtak, és valóságosabb eget és élethűbb vízeffektet terveztek a The Witcher motorjához. Bekerültek a napszakok, ami a fények változásával járt – az átmenetet szintén nekik kellett megalkotniuk. Az időjárást is dinamikussá tették, ami különösen a viharokban megjelenő villámoknál tette dinamikussá a fényeket úgy sötétben, mint nappal. A motort felfejlesztették a DirectX 9-re, és rengeteg shader támogatását belecsempészték. Emellett javítottak a fizikán, támogatottá tették a motion-capture animációt, megjelentek a portálok, valamint újabb grafikai effektek és természetesen új harcrendszer került a dobozba.
Geralt színre lép
A The Witchert először a 2004-es E3-on mutatták meg zárt ajtók mögött, a Bioware segítségével – a kanadai csapat amúgy sokat segített a lengyeleknek a játék elkészítésében. Mindössze hét hónapja dolgoztak akkor a játékon, és ez mindenkit megdöbbentett, ugyanis a program már ekkor döbbenetesen nézett ki. Persze, még távolról sem hasonlított arra a játékra, amit 2007-ben megismerhettünk. Ez még mindig kattintgatós RPG volt (bár már nem felülnézetes kameraállásból történt az irányítás), a végső változatra hasonlító, de annál kicsit bonyolultabb harcrendszerrel. Ráadásul egy, a játékban nem felhasznált helyszínen (egy szigeten, amin egy romos kastély állt) játszódott. De ebben legalább már benne volt Geralt, mint NPC.
Bár akkor még azt hitték, hogy 2005 áprilisában megjelenhet a játék, az elkövetkező időszakon a Witcher annyi változaton esett át, hogy el kellett halasztani a premiert, méghozzá évekkel. A csapat ezt később azzal magyarázta, hogy ez volt az első programjuk, és itt tanulták meg, hogyan kell játékot fejleszteni.
2004-től 2007-ig megváltozott a The Witcher világa, Geralt NPC-ből főszereplővé lépett elő, ami miatt a történetet is teljesen újra kellett írni. Megreformálták a harcrendszert, újrarendezték a menürendszert és így tovább. Mire a The Witcher elérte végső formáját, már csak néhány NPC-ben (pl. Dandelionban), illetve a három kameraállás egyikében emlékeztetett a 2004-es demóra.
2007 októberében került fel a program a boltok polcaira. Fogadtatása annak ellenére rendkívül pozitív volt, hogy az első változat frusztrálóan sok hibától szenvedett (és szenved a mai napig nem egytől). A The Witcher töltési ideje irreálisan hosszú volt, még akkor is, ha csak egy kis kunyhóba léptünk be (az első végigjátszás alatt én emiatt kerültem az épületekbe történő kutakodást). Idegesítően sokszor vágta ki a játékosokat a tálcára minden átmenet nélkül, rengeteg bugot tartalmazott, és a gépigénye az egeket verdeste.
Ám a játékmenet, a történet, a szereplők és a világ sokakat lenyűgözött. Az európai mitológiákra épülő világ hangulata azonnal beszippantotta az embert, a sztori pedig kifejezetten felnőttesre sikerült, sok komoly, aktuális témát (fajgyűlölet, terrorizmus, vallások) meglovagolt. Talán csak a gyűjtögethető szexkártyák sikerültek kicsit gyerekesre, noha ízléses képeket ábrázoltak.
Változatos változatok
Ha már szóba kerültek a szexkártyák, érdemes megemlíteni, hogy ennek köszönhetően a játéknak elkészült egy cenzúrázott változata is, amit az Amerikai Egyesült Államokban illetve Németországban adtak ki – ebben nem lehetett fedetlen kebleket látni a kártyákon, sőt, még a driádok is szégyellősekké váltak.
A PC-s változat kiadása után a CD Projekt elkezdett dolgozni egy PlayStation 3-ra és Xbox 360-ra tervezett verzión, ez lett volna a The Witcher: Rise of the White Wolf. Ez alatt nem az Aurora, hanem a DaVinci Engine dübörögött volna. A konzolok kedvéért áttervezték az interfészt, a bossharcokat, új zenét, szebb karaktereket és átdolgozott karakterfát szántak bele, fejlesztették az MI-t és a harcrendszert, és még a motion-capture animációk is szebbek lehettek volna. Csak aztán jött a gazdasági világválság. A CD Projekt RED képtelen volt finanszírozni a projektet, így 2009-ben az egészet leállították. Ennek köszönhetően a The Witcher a mai napig nem jelent meg PlayStationra vagy Xboxra.
Egy évvel az eredeti játék kiadása után viszont megjelent PC-re a The Witcher Enhanced Edition, amiben alapból javítva voltak azok a hibák, amik megkeserítették a játékosok életét az elmúlt időszakban. Ám ez csak az egyik előnye volt. Javították a stabilitást (már amennyire, nálam a mai napig kilépked), rövidültek a töltési idők, 50 új karaktermodell és 100 új animáció került a programba. Javítottak az ajakszinkronon és újratervezték az invertory-t. Mindezek mellett még új kalandok és extra tartalmak (pl.: zenei CD, „így készült” videó) is jártak a bővített változathoz. A legjobb pedig az volt ebben az egészben, hogy ingyen és bérmentve kapták meg azok, akik anno megvették az eredeti The Witchert.
A legjobb a legjobbak között
A számtalan nyelvre lefordított (és szinkronizált!) The Witcher már megjelenésekor kiváló játék volt, technikai gondjai ellenére. A CD Projekt azonnal a legjobbak között találta magát, és az olyan húzásaikkal, mint az Enhanced Edition még tovább emelkedtek. Azóta valahol a Nap környékén járhatnak, hiszen arról az útról, amin a Witcherrel elindultak, a mai napig nem tértek le, és ez már önmagában nagy szó.
Nem lenézve és degradálva a ME amúgy teljesen jogos eredményeit és sikereit ( nem hiába játszottam a 3 játékkal közel 10 alkalommal ( nem egyenként, összesen :) Viszont az mindenképp a CD-Project javára billenti a mérleget, hogy minden egyes alkalommal újragondolták a játékot és nulláról felépítették azt a világot amit akkori képességeik birtokában módjukban állt.
Való igaz, hogy mai szemmel talán furcsa a játékmenete, főleg ha valaki hozzászokott egy AC, Batman, W2 vagy W3 játékokhoz. Nekem mégis valahogy az első rész teljesen ritmusra épülő és a mai trendi elugrálós marhaságát teljesen ignoráló játékmenet sokkal jobban tetszik. Bár, hozzáteszem és ezzel lehet egyedül leszek, RPG szinten a valaha volt legjobb, kidolgozott, feszes harcrendszere a mai napig a Risen 1-nek van. ( Persze csak, ha valaki megértette az egészet, mert aki a fent említett játékokhoz volt szokva, az fél perc alatt 20x halálozott el és kezdett el anyázni ... :) Ja és persze, hogy nincs benne qte, hogy most blokkolj, mert csapni fogok, most végezd ki ... stb. Sicc. :D
Tetszik még, ahogy a készítők fonták a történetmesélés fonalát, mindig előre, de kitérőkkel, a múlthoz vissza-visszatérve, azt nem feledve. Fontos minden egyes kis részlet, elolvasott fecni, kimondott mondat, mert egy nagyobb történetnek, Geralt elfeledett múltjának, jelenének a töredéke.
Megfigyeltem, és imádtam azt a fanyar, szarkasztikus humort, ami kissé elveszi a meglehetősen "dark", horrorisztikus hatású részletek élét.
Amit még előnyként könyvelek el a játék részeként, az a fricska a dőzsölő és elnyomó arisztokrácia felé a nehezebb sorsú witcher részéről, de ezt már főként a későbbi részekben figyeltem meg.
Összességében az egyik legkedvesebb játék a Witcher a szívemnek. Ma is szívesen hallgatom a soundtrackeket, olyankor eszembe jut mekkora hatással volt rám tinédzserként, aztán hogy értettem meg valamivel idősebb fejjel egyre többet belőle. Sokszor elővettem mostanra, míg a húszat elértem, és mindig valamivel másabb érzés, mint előtte. Geralt ikonikus karakter volt számomra, vele mindig tudtam azonosulni a lelkileg megterhelő időszakokban, de ez nem meglepő egy olyan világ szülöttjétől, amibe belelátva olykor szégyenérzettel, olykor büszkeséggel lehet konstatálni, hogy többet merít a valós társadalmunkból, mint azt gondolnánk. Igazi masterpiece a játék, ez már úgy fél perc után leesik, mikor tágra nyílt szemekkel nézi az introt az ember, aztán szétszedi a katarzis kapásból a main menunél a zenével meg a gyönyörű arttal. Mellesleg nekem a szinkron is ugyanúgy hozzáadott az egészhez, kár hogy azt elhagyták az utána következő részekre.
A Mass Effectnél talán azért nem érzem annyira erőteljesen az öregedést, mert az első és a harmadik rész között nincs olyan jelentős különbség, mint a Witcher és a Wild Hunt között (az Andromeda után már lehet, hogy ennek is szánok egy retro cikket :D ). Amikor az ME3 után újra nekiültem az ME1-nek, ugyan szokatlan volt pár dolog (főleg a harcrendszer), de azt öt perc alatt megszoktam. Amikor a W3 után nekiültem a W1-nek, minden furcsa volt és sokáig tartott, mire újra visszaszoktam erre a játékra.
Aztán a Steames is ugyanaz a verza volt és azzal sem tapasztaltam semmi problémát. Fagyásra / grafikai hibára, glich-re egyáltalán nem emlékszem. Számomra egy teljesen pozitív élmény volt a játék és még azt se mondanám, hogy öregecske lenne. Pont a Mass Effect az egyik legrosszabb példa a csúnyán öregedő játékra, mert bár a design és a látvány nagyon el lett találva, de technikailag, karaktermodellek és animációjuk még a harmadik részben is rettentő suta és béna volt. Még ha finom és szaggatásmentes is volt a mozdulat, de az egész tök nehézkes és természetellenes volt. Shepard futása már-már vicc kategória, olyan, mintha Markus rohangált volna heavy páncélban, nem pedig egy könnyed nő latex ruciban ... :DDD
Arról nem is beszélve, hogy a ME 2 is full statikus, a legtöbb helyen egy textura, fények nélkül, az is vagy tök pixeles vagy szénné van blurolva. Oké-oké konzolport, de olyan is... :( Ez főleg kültéri helyszíneken látszik, a belső tereken "legalább" van egy tükröződő réteg mindenen, az egy kicsit jobb.
Az első rész egyébként leg-kidolgozatlanabb helyszíne, pont a kezdet "Kaer Morhen"-volt, amikor ott befejezzük a tutorialt és tényleg elindul a játék, akkor egy mellbevágó minőségi ugrás történik. Olyan változatos és művészetileg is szépen kidolgozott helyszínek váltogatják egymást, hogy az ember csak pislog, hogy ez még mindig ugyanaz a játék ?! Ellenben a ME egész trilógiája olyan, mintha egy gyufásdobozban játszódna, csak áttologatnák a szekrényeket... :DDD
Ez most akkor lehet spoilernek venni? Mert nekem nagyon kellemetlenül jött, hogy Geralt meg fog halni a könyvben (azért remélem a harmadik játék végén nem fog...), mivel még nem olvastam végig csak 2 könyvet (na jó, a másodiknak nem jutottam el a végére). Viszont ha én értettem félre valamit, akkor sorry.
Ha nem megfelelően kezelsz egy bizonyos központi személyt a harmadik játékban, akkor ő fog eltűnni a létezők sorából.
Elkerülve a spoilerezést ennyi elég is lesz.
Mai napig nagy kedvenc ez a rész, idén is letoltam már.
Ez most akkor lehet spoilernek venni? Mert nekem nagyon kellemetlenül jött, hogy Geralt meg fog halni a könyvben (azért remélem a harmadik játék végén nem fog...), mivel még nem olvastam végig csak 2 könyvet (na jó, a másodiknak nem jutottam el a végére). Viszont ha én értettem félre valamit, akkor sorry.
De nincs para. Az írón éppen nemrég jelentette be ,hogy Geralt kalandjai folytatódnak a könyvek világában. Tehát ott is visszahozza. Like Havas Jon!
Ez most akkor lehet spoilernek venni? Mert nekem nagyon kellemetlenül jött, hogy Geralt meg fog halni a könyvben (azért remélem a harmadik játék végén nem fog...), mivel még nem olvastam végig csak 2 könyvet (na jó, a másodiknak nem jutottam el a végére). Viszont ha én értettem félre valamit, akkor sorry.