Annak idején szinte elképzelhetetlen volt, hogy olyan nagynevű franchise-ok keveredjenek össze, mint a cikkünkben is tárgyalt Street Fighter és Tekken. A Street Fighter 2 hozta el annak idején a verekedős játékok egyetemes elterjedését – nélküle talán még a Mortal Kombat sem születetett volna meg. Ryu, Guile és a többiek videojáték-történelmi jelentősége vitathatatlan – ha a kilencvenes évek első felében már sarjadozott a benned lakozó geek, a SF2 valamelyik változatával garantáltan összefutottál, PC-n, konzolon vagy egy játéktermi automata formájában.

A Tekken kicsit komplikáltabb eset, no, nem azért, mert nem eléggé minőségi címről beszélünk, hanem azért, mert itthon talán egy szűkebb playstationös közönséget mozgatott meg. Ennek ellenére a Tekken-sorozat is egy masszív intézmény, követői pedig részről részre csak bővültek. Amíg a Street Fighter nagyjából mindig próbált a kétdimenziós játékmenet talaján megragadni, addig a Tekken-epizódok a 3D-s fejlődés éllovasai voltak, meghazudtolva az adott korszakok minőségi nívóját.

Ezt a két univerzumot keverték össze Capcomék a Street Fighter X Tekkennel, amely lehetett volna játékmenet szempontból is furcsa hibridje a két sorozatnak. Az az igazság azonban, hogy a SFXT sokkal közelebb áll a Street Fighter negyedik vagy ötödik részéhez, mint bármelyik Tekkenhez.

Ütős keverék

Persze a fenti állításunkat bizonyos pontokon bőven lehet cáfolni, elég csak a masszív szereplőlistára tekinteni, amely mérlegen adagolva egyenlíti ki a Street Fighterből és a Tekkenből érkező harcosokat. Másrészről ott van a Tag bunyózás lehetősége, amely tipikusan a Tekken Tag Tournament-játékok szabályait közelíti. Ez azt jelenti, hogy egyszerre két harcossal indulhatunk a soron következő csatának, amelyben persze az ellenfelünk is két karaktert sorakoztat fel. Menet közben válthatjuk is a szereplőket, ilyenkor pedig, ha – tegyük fel – az első hősünk életerő-csíkocskája már a végét járja, egy teljesen friss harcossal szállhatunk be a bunyóba. Persze az ellenfél is el tudja játszani ezt a trükköt, de itt jön a csel: a bunyó nem akkor ér véget, amikor két karakterünkkel is elvéreztünk. Elég az egyik harcost kimerítenünk a páston, máris elbukjuk a küzdelmet. Ez plusz taktikai lehetőségeket hoz a verekedésbe, és nagyjából itt véget is érnek a tekkenes párhuzamok. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a váltogatással és a karakterek közötti speckó lehetőségekkel újabb játékmenetbéli mélységeket nyithatunk meg, de ezek már inkább a klasszikus Capcom harcokból lehetnek ismerősek. A váltogatást belefűzhetjük a kombóinkba, a levegőbe felpofozott ellenfél püfölésébe, összegezhetjük a szuper kombókat egy nagy közös támadásban, sőt a megfelelő gombkombináció előhívása után két karakterrel is elnáspángolhatjuk szerencsétlen ellenfelünket. Ezeket a lehetőségeket a keményvonalas rajongók hangosan üdvözölték a megjelenés idején, és a mai napig jól működik ez a keverék. Ha pedig a mélyebb mechanikát, a felbukkanó gyémántok rendszerét nehezen értjük meg bunyó közben, érdemes nekivágni a tutorialnak, amely hamar elmagyarázza a szabályok finomságait. Az igazi mélységek felfedéséhez és az izommemóriába való tároláshoz nyilván sok-sok játékóra szükségeltetik. Ha megengedtek egy jó tanácsot ezen a ponton: mindenképp kontrollerrel essetek neki a játéknak, ez a stílus másképp nem klikkel igazán…

Hajsza a Szelencéért

Mi a szituáció a hangulati elemekkel? A Capcom Marvellel karöltve megalkotott sorozatához hasonlóan itt sincs szürke depizés – a játék java vidám hátterek előtt, dínók között, rakétakilövés kellős közepén vagy az Antarktiszon egy repülőgépet üldöző (láthatólag masszív buffokkal rohangászó) mamut előtt zajlik.

Ebből a rutinos rókák már arra is következtethetnek, hogy a sztori is hasonlóan a blőd kategóriába esik. Pandóra szelencéje az űrből érkezik a Földünkre, erre összeverődnek a SF és a Tekken univerzumok harcosai: persze, hogy a kis dobozkáért folyik majd a küzdelem. Emellett egyes karakterpároknak saját (közös) motivációjuk lehet, mások rivalizálnak, szóval mindig történik valami érdekes a csaták között.

Mutasd magad!

Beszéljünk egy kicsit a SFXT prezentációs kérdéseiről. A játék nem ma jelent meg, ez tény – ennek ellenére simán jól néz ki. Mi több, jelentős fejlődés látható mondjuk a Street Fighter 4 óta. A karakterek stílusosak, rengeteg finom animációs geget lelhetünk az egyes figurák mozgásában, sőt a háttérben zajló mozzanatok mentén. Ha valaki kedveli a több rétegből felépülő pályákat, az is elégedett lehet: a SFXT több szintje a két menet között átalakul, vagy a harcosok mozdulnak tovább a kiindulási helyzetükből. Ha pedig a húsvéti tojásokra (Easter Egg jellegű mókákra) gerjedünk, akkor is mondunk egy jó hírt: a Capcom és a Tekken rajongói egyaránt találhatnak elszórt utalásokat a kedvenceikre. Van még a tarsolyunkban egy pozitív üzenet, mégpedig a program gépigényével kapcsolatban. A Street Fighter X Tekkent még integrált GPU-s laptopon is 60 fps környékén játszhatjuk, egy közepes PC-n pedig elképesztően folyamatos akciót kapunk majd, eszméletlen éles felbontás mellett. A program audioszekciójával is elégedettek lehetünk – a szokásos J-Rock alaposan felpezsdíti a bennünk lakozó harcost, a beszólások, nyögések és vicces hangeffektek pedig abszolút beleillenek a játék atmoszférájába.

Technikai kérdések

Egy rossz hírünk viszont akad azok számára, akik macerának tekintik a mára elsorvadt Games for Windows Live rendszerét. A program ugyanis ezen a keretrendszeren keresztül működik, ami mára inkább nyűg, mint öröm, azzal együtt is, hogy az esetleges Xbox-játékosok még acsikat is megnyithatnak a segítségével.

A legegyszerűbb megoldás Windows 7 vagy 8 alatt, ha az ember feltelepíti a GFWL kliensét, előhúzza a Live fiókját (ha nincs, akkor kreál egyet), majd játszik. Ilyenkor maximum a bejelentkezésnél érhet minket némi időbeli csúszás. Win 10 esetében sokkal darabosabb a szituáció. Van, akinek a kliens verziójának függvényében gond nélkül indul a játék, másoknál betöltés közben elakadhat a motyó. Pánikra azonban semmi ok, a legegyszerűbb megoldás összeszedni a minden nyűglődést kiiktató „Online” patchet (ezzel bátran multizhattok is egymás között, online formában), vagy a közösség által összerakott „Community Mod Patch”-et, amely kihekkeli a GFWL klienst a körből, ráadásul megnyit néhány olyan karaktert is, amely korábban a PlayStation-játékosok jussa volt. Fontos, hogy amennyiben bármilyen probléma lép fel, akkor a játék hazai forgalmazója, a Cenega Hungary (www.cenega.hu) tud segíteni.

Találkozunk a pályán!

Ha túllendülünk a fentebb ecsetelt kényelmetlenségeken, egy nagyon kellemes, és hosszú ideig tartó, multiban és egyszemélyes módban is izgalmas játékot tudhatunk a Steam-könyvtárunk egyre bővülő listájában. Apró adalék a játék jövőjéhez, hogy a Tekken-játékok mechanikai megoldásainak mintájára fejlesztett Tekken X Street Fighter, avagy a mostani teljes játék soha el nem készült párja azóta is a fejlesztői pokolban csücsül, így jó ideig ez lesz a definitív univerzumkeresztezős pofozkodás a Capcom-Bandai Namco stúdiók tengelyén. De legyen elég végre a sok dumából, akkor jöttök bunyózni?

Kódbeváltás

A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsorokat nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában.

A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csakóvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on!

A SZEPTEMBERI PC GURU SZEPTEMBER 13-TÓL KAPHATÓ
AZ ÚJSÁGOSOKNÁL ÉS A HIPERMARKETEKBEN.

coverpcguru1809.jpg