1994-et írunk, mikoris 4 tinédzser (persze nem úttörők, az csak jól hangzik a cikk alcímében), egy garázsvásár során, különleges társasjátékra lel. Ez A kulcs, ami egy igen veszélyes és különleges kalandba sodorja hőseinket, akiket az Ügynökség játékosai formálnak meg. Céljuk számos kód feltörése, izgalmas feladvány megoldása, amikkel a játék bőven rendelkezik, és amik ennek a társasnak a legfőbb elemét adják. Mindehhez ráadásul nemcsak egy szövevényes, csavarokkal teli sztori, de még egy képregény is társul. Sőt, még egy “videójátékba" is belecsöppenünk.

Ügynökség (The Initiative)

  • Hazai partner/kiadó: Gémklub
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kooperatív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: átlagosan 30-60 perc
  • Korcsoport: 8+
  • Nehézség: 1,9/5
  • Ajánlott fogyasztói ár: 18 990 forint

Szóval ott kezdődik minden, hogy néhány évtizeddel ezelőtt, egy garázsvásár során, Jenni és barátai, rálelnek a titokzatos A kulcsra, ami bár elsőre egy szimpla társasnak tűnik, hamar kiderül, hogy ennél sokkal összetettebb dologról van szó. Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, nézzük át, mit kapunk a pénzünkért cserébe! A kellemes, színes grafikával díszített, átlagos méretű dobozban ezúttal csak kartonfigurákat kapunk a játékosok jelzésére, ezenfelül van pár hasonló a felbukkanó karaktereknek, illetve számos nyomjelölő, titok- és küldetéskártya a csomag része, ahogy az erőforráspakli és a vezérlőpult is. Hogy mi az a vezérlőpult? Egy műanyag tábla, amit részben magadnak kell összeraknod, és amibe mindig az aktuális feladat kerül, az aktuális térképpel és megoldandó kódsorral együtt.     

Kódorogjunk

Az Ügynökség minden egyes küldetésénél karaktert választunk (nem árt, ha a teljes játékot egy szereplővel visszük végig, nem váltogatunk közben, persze erre is van lehetőség), majd a megfelelő küldetéskártyával kialakítjuk a terepet, ami egy vastag “táblán” jelenik meg, és amire a lefordított nyomjelölők, lezárt szakaszok kerülnek a kártyán jelölt mód szerint. Mivel változhat az alapterület kialakítása, eltér a leosztás és lezárás, minden nyomjelölő random kerül le, ezért lényegében soha nem tudhatjuk, hogy merre mit találunk, kalandunk pedig nemcsak nyomokkal, hanem bizony csapdákkal is abszolút tele van. Feladatunk általánosságban az, hogy a nyomjelölőket felfedjük, ami szükséges az adott kódsorhoz, azt begyűjtsük, majd a küldetéskártya vezérlőpultban álló részén felfedjük az éppen megszerzett kódok betűit. Így lassan fény derül a megfejtésre, amivel haladhatunk tovább  – de ha bajba kerülünk, nincs időnk vagy lehetőségünk a teljes megfejtésre, még mindig tippelhetünk, amivel jobb esetben ugyanúgy teljesíthetjük a küldetést.

És bizony az idővel óvatosan kell gazdálkodnunk. Az Ügynökségben ugyanis a saját körében mindenkinek két akcióra van lehetősége, amit a kézben tartott erőforráskártyákkal hajthat végre. Akár a szín is fontos lehet, de ami mindenképpen az, az az érték. A kártyát a megfelelő akcióra, avagy a barna lapra kell letenni, és aki legközelebb ugyanezt az akciót hajtaná végre, annak már magasabb értékű erőforráskártyát kell használnia. Tehát, érdemes a legalacsonyabb értékkel indítani, majd minél közelebbi számokat használni, mert elég gyorsan eljuthatunk a maximális pontig. Így haladhatunk a szobák között, fedhetünk fel nyomjelölőket, majd gyűjthetjük be azokat. Ha egy akciónk nagyon betelt, van lehetőségünk átcsoportosításra, amivel egy adott akciót lecsupaszíthatunk, ezzel újrakezdve az értékek szerinti növekedést, viszont az Átcsoportosítást már nem csoportosíthatjuk át, így ezzel az akcióval sem élhetünk a végtelenségig. Ami nagyobb probléma: ha elfogy az erőforrás-pakli, akkor azt újra kell keverni, de ezúttal már belekerülnek a dobópakliban eddig várakozó időkártyák is, és ha három órát sikerül húzni az újrakevert pakliból (van olyan lap, amin két óra is látható), akkor vége a játéknak, buktuk a küldetést. És persze van még más nehezítés is, avagy nemcsak kód, de akár kamera vagy gázcsapda is lapulhat a nyomjelölők alatt, mindegyik más negatív hatással, és természetesen egyéb hátráltató tényezőbe is belefuthatunk, akár olyanba is, ami egy teljes akciót blokkol annak átcsoportosításáig. 

Taktikus felderítés

Számomra ugyan fura egy kicsit ez a vastagított tábla, ami helyett simán el tudnék képzelni egy nagyon jó minőségű, normál, kétoldalas játéktáblát, illetve akár miniket is a kartonfigurák helyett, de ezek inkább csak kötözködős, személyes észrevételek, ahogy az is, hogy (mivel a játék felébresztett bennem egy asztali szerepjátékos hangulatot) simán kaphattunk volna a tinikhez komolyabb karakterleírást és személyiségük kapcsán némi infót, hogy még jobban beleéljük magunkat a helyzetbe és a helyzetükbe. Mert egyébként pedig a képregénnyel nagyszerűen működik a háttér, jól adagolja a kampány a rejtélyeket, a kódokat, az érdekességeket, mindehhez pedig a vezérlőpult is érdekes adalék a keresendő betűkkel. 

Galéria
Kattints a galéria megtekintéséhez!

Mindez persze egyáltalán nem meglepő, ha megnézzük az Ügynökség alkotóját, aki nem más, mint a Mansions of Madnessről, Eldritch Horrorról, Gears of Warról, leginkább pedig a Battlestar Galacticáról is ismert Corey Konieczka, aki értelemszerűen nem adott ki szemetet a kezéből, és egy, a családoknak ideális, de baráti társaságoknak is nagyon szerethető, kezdő, abszolút kooperatív társasjátékot készített. Mivel a kártyákról csak virágnyelven bezsélhetünk, van itt némi dedukció, van puzzle, van minden, és a kezdőt sem úgy kell érteni, hogy Ki nevet a végént fogunk játszani, mert csak a mechanika alapjai sajátíthatók el könnyen, utána pedig könnyű meggondolatlanul beleszaladni egy olyan rossz lépésbe, amivel akár a küldetés sorsa is megpecsételődik (mi volt, hogy annyira kicentiztük a dolgot, hogy a húzó pakli kiürülésekor tippeltünk az utolsó két betűre, mivel éreztük a harmadik óra megjelenését). Szerencsére sikertelen küldetésnél is haladhatunk tovább, misszióból pedig bőven akad, sőt még a kampány lezárását követően is visszatérhetünk a társas különleges világába. Éppen ezért, azt gondolom, hogy ez a tartalom és belső megéri az árát a könnyedebb játékok kedvelőinél, bár hozzáteszem, hogy tényleg el tudnék képzelni akár egy RPG-t is ezzel a felütéssel, ami kifejezetten közel áll a szívemhez. 

(A tesztpéldányt köszönjük partnerünknek, a Gémklubnak!)

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát