A múltkori One Ring tesztelésen fellelkesülve újult erővel vetettem bele magam a papír-alapú szerepjátékok világába. Hála a Kickstarternek és a számtalan különböző feltörekvő kiadónak, a lehetőségek száma elég bőséges, a kínálatból viszont a One Ringért is felelős Free League Publishing portfóliója különösen felkeltette az érdeklődésemet. Játékaik többsége meglehetősen érdekes, egyedi témákkal és alaphelyzetekkel operál, a felhozatalból viszont már első pillantásra toronymagasan kiemelkedett a Mörk Borg, a svéd Pelle Nilson és Johan Nohr nihilista dark fantasy doom metal szerepjátéka.

Reménytelen küldetések

A játék egy halálra ítélt fantasy világban játszódik, melynek gyakorlatilag már ütött az utolsó órája, a mágia egyre instabilabb, apokaliptikus jóslatok teljesednek be, reménytelenség és keserűség járja át a puszta levegőt (a különböző átkok és mérgek mellett). A régiókra felosztott birodalom uralkodói a maguk módján mind egyformán tébolyultak. Egyikük saját népe kifosztásával egy eleven, hedonista hájtömeggé hízlalta magát, hogy minden élvezetet kipróbálhasson az utolsó óra előtt, másikuk a vasszigorú Inkvizíció révén tartja fenn uralmát, melynek képviselői a közelgő végítélet miatti öngyilkosságot a legborzalmasabb eretnekségként kezelik. A játékosok karakterei is hasonlóan hősies jellemek, gyakorlatilag tébolyultak, dezertőrök és rablógyilkosok soraiból kerülnek ki, akik kénytelen-kelletlen teljesítik küldetéseiket.

A Mörk Borg úgynevezett light-rule RPG, avagy szabályai elférnek 2-3 A4-es lapon, melyeken túl csak karakterlapokat, valamint húsz-, tíz-, nyolc- és hatoldalú kockákat igényel. Egy gyakorlott mesélő alig pár óra alatt kiismerheti, szemben a D&D-hez hasonló játékok méretes és komplex szabályrendszereivel. Igazából még ezek a szabályok sem feltétlenül kötelezőek, a játék ugyanis hatalmas teret enged a kísérletezésnek, a már említett pár oldalnyi kemény magon túl a szabálykönyvek (vagy méretüket tekintve inkább füzetek) elsősorban inspirációként szolgálnak. Ötleteket kínálnak a mesélőnek arra, hogy milyen eszközökkel és hogyan tehetik emlékezetessé a haldokló világban zajló rémálomittas kalandozást. Maguk a kasztok, a felszerelések mind csak ötletek, az előre megadott ellenfelek száma pedig szándékosan alacsony, kifejezetten bátorítva a minél elborultabb és gyomorforgatóbb rémek kidolgozását. Ha viszont valakinek a hivatalos, fizetős szabálykönyvek esetleg nem lennének elegendőek, akkor a játék hivatalos honlapján bőségesen találhat különböző kiegészítő tartalmakat karakter-, szörny- és dungeongenerátortól a kalandmodulokon át, egészen az új kasztokig. Sőt a készítők viszonylag könnyen licencelhetővé tették magát a szabályrendszert, így születhetett meg számos mellékhajtása, bővítése is, mint a kalózos Pirate Borg.

A harcrendszer egyszerű, még ha kissé szándékosan kíméletlen is, ám ezen túl minden más a mesélő kreativitásán és játékstílusán, a konkrét küldetésen, dungeonön és ellenfeleken múlik. Számtalan maradandó sérülés, fóbia és téboly mellett még a szabálykönyv is felajánlja és bátorítja az olyan szokatlan elemek használatát a játék során, mint például, hogy az instabil mágiának hála az egyik játékos váratlanul cseréljen testet az egyik ellenféllel a csata során. A pálmát azonban a közelgő apokalipszis eszkalálódását szimuláló opcionális kockadobások listája koronázza meg, melyek közül a legmagasabb esetén lényegében a világ azonnal megsemmisül, a karakterek meghalnak, a szabálykönyv ajánlása szerint pedig ilyenkor a játékosoknak el kéne égetniük az egész szettet, könyvvel és karakterlapokkal együtt.

Eretnekség

A Heretic kiegészítő lényegében az ilyen opcionális elemek tárházát gyarapítja. Címe alapján elsősorban eretnek kultuszok és szekták bevezetésére számítottam tőle. Ehelyett inkább csak pár új játékszert kínál a kalandmestereknek, a különleges képességek tárházát bővítő Alávaló Tettek listájával, a karakterekre akasztható, illetve megtörhető átkokkal és mágikus ereklyékkel. Tartalmaz még három új szörnyet, két kalandmodult, illetve két új kasztot: a Káromló Dalosmadarat, mely a klasszikus Bárd Mörk Borghoz igazított mása, illetve a Vedlő Plébánost, melynek feladata minden játékbeli napon véresre korbácsolni magát, hogy testét folyamatosan friss sebek borítsák. Mint kiegészítés, összességében nem rossz, ám hasznossága erősen függ attól, hogy már magát az alap szabálykönyvet mennyire követi az adott mesélő, és mennyire bővíti ki saját ötleteivel és koncepcióival.

Sötét, nyomasztó hangulata ellenére a készítők a jelek szerint nagyon jól szórakoztak a játék kidolgozása során. Igen tisztes mennyiségben merítettek olyan klasszikusokból, mint a Berserk manga vagy a Dark Souls-sorozat, de még a játékhoz aláfestő/inspiráló zeneként is megjelöltek néhány tucatnyi bandát a Mayhemtől a Bongzilláig. Maguk a szabálykönyvek a minimális rajongói közösségnek készült doom/death/black metal fanzine-ek érzetét keltik, eszméletlenül hangulatos és horrorisztikus illusztrációkkal, még ha ez a füzetek áttekinthetőségét kissé nehezíti is. Így ha már D&D-ben is folyton idegborzoló dark fantasy kalandokat próbáltatok kidolgozni, esetleg horror- és metalrajongó ismerősökkel régóta kerestetek egy gyorsan tanulható, a kreativitásnak teret engedő, végtelenül beteg szerepjátékot, a Mörk Borg és kiegészítői kiváló, nagyon gyorsan megtanulható és nem is túlságosan drága opciót jelentenek. A jövőben elképzelhető, hogy szemügyre veszem pár spinoffját is.

(A tesztpéldányt a Free League biztosította – köszönjük! A játék angolul érhető el, éppen ezért nyelvtudás szükséges hozzá.) 

 Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát