Három a magyar igazság

Kalandunk a rendelkezésre álló 3 kaszt valamelyikének kiválasztásával kezdődik, a talán már hagyományosnak tekinthető mágus, íjász, harcos triumvirátusaként. Természetesen az eltérő kasztok más és más képességekben jártasak. A mesterlövész leginkább mérgező sebzésekkel operáló gyors mozgású távolsági harcos, a varázslónő a mágikus tudományok képzett adeptusa, aki elementális sebzésekkel szórja az áldást, a harcos egy keménykötésű egyszemélyes hadsereg képében tündököl, akinek kedvenc helye a közvetlen frontvonal.

Sajnos hősünk megjelenésének testreszabási lehetőségeit tekintve egyértelműen nem a Sims bizonyult alapnak, hiszen karakterünk nevén túl mást nem tudunk változtatni. Amint jónéhány percet törtük fejünket, hogy kitaláljunk egy frappáns nevet, kezdetét veheti a szörnyáradat és a hullámok visszaverése.

Pályák között sem unatkozunk

A szerepjáték révén természetesen karakterünkre mindenféle páncélt, fejfedőt, gyűrűt, nyakéket, övet, valamint 3 kiegészítő, erősítő rúnát is aggathatunk. Az említett tárgyakat a boltból vagy a pályák végén kapott ládákból szerezhetünk, csak úgy, mint a formulákat, melyek segítségével újabb, sok esetben a meglévőknél erősebb tárgyakat tudunk elkészíteni.

Két pálya közötti pihenésképp fejleszthetjük csapdáinkat, felszereléseinket menedzselhetjük, megtekinthetjük a bolt portékáit, ahol akár ki is foghatunk egy éppen kecsegtető speciális ajánlatot, craftolhatunk tárgyakat a formulák alapján, valamint képességpontjainkat is elkölthetjük.

Noha életerő potion-ök számtalan alkalommal segítségünkre lesznek, ugyanakkor képességeink által felemésztett manánk visszatöltésére nem használhatunk semmilyen elixírt. Minden kaszt másféleképpen tudja visszatölteni a manáját, a harcos düh pontokkal gazdálkodik, melyeket ellenfeleket támadva nyer vissza. A mesterlövész az ideiglenesen belengetett fehér zászló, vagyis a frontvonal elhagyását követően tudja visszatölteni, mikor az álcázás képessége aktívvá válik. A varázslónő manája akkor töltődik vissza a leggyorsabban, ha semmilyen akciót nem végez, azonban, ha közelben vannak az ellenfelek, a visszatöltés mértéke lelassul.

Sajnos játékosok közötti tárgycserére nincs lehetőség, de szerencsére nem szakít szét barátságokat és okoz kellemetlen perceket, hiszen minden karakter csak és kizárólag a saját kasztjára vonatkozó tárgyakat fogja látni/kapni, és csak és kizárólag ő képes felvenni azokat. Így nem kell attól félni, hogy egy földön lévő legendás tárgyra - melynek megpillantásának kisebb sokhatását kihasználva - egy gyanútlanul odasompolygó társunk lecsap.

Csapdamesterek paktuma

A játék egyértelműen többjátékos módban a legizgalmasabb, mely során elengedhetetlen az összhang és legalább egy ötlet felvázolása az egyes védvonalak felállítását illetően. Bár, ha rosszul történt a csapdák elhelyezése és látható, hogy bizonyos területeknél annyit ért a védelem, mint golyó ellen az integetés, úgy egyöntetűen lehet nyomni az újrapróbálkozásra, majd ismét nekifutni az adott pályának egy másik terv kovácsolásával.

Mindenképpen pozitívumok listájára írható, hogy az egyes pályákon lévő szörnyáradat, természetesen növekszik a játékosok számának arányában, de ennél jóval túl is mutat azon. Ugyanis nem csak a pályán rendelkezésre álló csapdák telepítési helyének száma és elhelyezése változik meg a játékosszám függvényében, de szembesültem vele, hogy 2 fős játékmenet esetén teljesen más lényekkel találtuk szembe magunkat, mint a 3 fős játszma során.

A Deathtrap egyáltalán nem egy könnyű játék. Élve a többjátékos nyújtotta lehetőséggel, 3 játékos módban nehéz fokozaton vágtunk neki a kalandnak. A játék egy kis Diablo-s nosztalgikus érzést is kelt, hiszen az egyszerű, hagyományosnak mondható lények mellett, bajnok teremtményekkel is meggyűlik a bajunk, melyek az eredetiek egy életerőben és sebzésben testesebb verziói.

It’s a trap

A játék rendkívül addiktív, sokszor erős késztetést érzünk, hogy ismét szerencsét próbáljunk a nem hibátlanul teljesített pályákon. Az újrajátszhatósági faktor magas, a kampány 13 küldetéssel rendelkezik, de ezeket a pályákat 4 különböző szint, könnyű, közepes vagy nehéz fokozatán játszhatjuk végig. Emellett kipróbálhatjuk magunkat a végtelen játékmódban is, illetve kreálhatunk magunknak ún. scenario-kat, ahol 9 módosító mentén variálhatjuk a ránk váró élményeket. Továbbá amennyiben kifogynánk a kampány nyújtotta pályákból, sajátokat is készíthetünk a más játékosok által kreáltak mellett.

Sajnos negatívum, hogy a játék egyáltalán nem stabil, optimalizálatlan, egy erős géppel is sokszor összeomlik, ami eléggé keserű szájízt kölcsönöz, hiszen, ha épp egy hibátlanul haladó szint utolsó hullámának végén ér el minket a gond, kezdhetjük elölről a pályát.

Írói vélemény

Összességében a Deathtrap egy nagyon szórakoztató, addiktív és kihívással teli tower-defense és szerepjáték szerelemgyerek, mely főleg többjátékos módban élvezetes kikapcsolódást kínál akár több órát követően is.

Pro

  • tower-defense és szerepjáték szórakoztató keveréke
  • addiktív játékélmény
  • több nehézségi szint
  • kooperatív mód
  • pályaszerkesztő

Kontra

  • optimalizálási, technikai problémák
  • kiforratlan loot-rendszer
  • egyjátékos módban monotonná válhat

deathtrap-tv-01.jpg

Plusz egy: a csapdák

Az ellenfeleink haladását megnehezítő csapdák 5 féle típusúak lehetnek, így megkülönböztethetünk mechanikus talaj- és torony, mágikus talaj- és torony, valamint idézőcsapdákat is. Minden egyes kategóriában kezdetben 3 csapdával kell boldogulnunk, amit a kampány előrehaladtával továbbiakkal bővíthetünk. A pályák teljesítését követően a feloldott csapdákat nem vethetjük be egyből, hiszen további feltételnek kell megfelelnünk az egyes csapdák használatához, ami lehet például bizonyos mennyiségű elementális sebzés kiosztása.

Csupán egy csapdatípus alkalmazása nem a legkézenfekvőbb megoldás, ugyanis az ellenfeleink azon túl, hogy külsőleg is több színben tetsző csúnyaságok, a ránk rontó lények a mozgásukat és harcnemüket tekintve is eltérőek, melyekről tüzetesebben a lényekről számos információkat tartalmazó bestináriumból tudhatunk meg többet. Minden teremtménynek megvan a maga képessége, erőssége, ugyanakkor kriptonitja is, így az építkezési fázisban - főleg nehéz szinten - épkézláb tervvel kell előállni ezen tudás ismeretében, hogy az egyes káosz portálokból érkező lényeknek a lehető legnehezebb módon bonyolítsuk meg a menetelését.

Noha csapdáink tárháza egészen széles skálán mozog, az egyes pályákon korlátozott számban helyezhetőek el, sőt azt sem saját szájízünknek tetsző helyre. A csapdák felállítása eszenciapontok felhasználásával történik, melyek korlátozott erőforrások, így megfontolt elköltésükre helyeződik a hangsúly, nem vehetjük fel a tékozló fiú szerepét.

A csapdáinkat fejleszteni is tudjuk csapdapontokkal, amiket a sikeresen túlélt, teljesített pályák végével vághatunk farzsebre. Minden egyes csapda három fejleszthető tálentummal rendelkezik, emellett még további két permanens effekttel is felruházhatjuk azokat. Az előbbi fejlesztéseket magán a pályákon tudjuk alkalmazni az eszenciapontok erejéig, míg utóbbiak passzívan üzemelnek és fejtik ki hatásukat.