Különleges kategória az antihősöké. Bár tudjuk róluk, hogy amit csinálnak, az nem épp törvényes, sőt néha az ártatlanokat sem kímélik véres akcióik során, mi azért szorítunk értük, néha talán jobban is, mint feddhetetlen életű társaikért. Hogy miért van ez, az nagyon jó kérdés. Talán azért, mert az antihősök jellemhibáik miatt sokkal emberibbek, talán azért, mert bár a módszereikkel nem mindig értünk egyet, azt azért érezzük, hogy a cél, amiért küzdenek, végső soron jó.

Bármi is legyen az ok, az antihősök kedvelt szereplői a filmeknek, könyveknek vagy képregényeknek, és persze nem maradhattak ki a videojátékokból sem. Az elmúlt években nem egy emlékezetes szemétláda szerepét magunkra ölthettük, így különösen nehéznek bizonyult kiválogatni és rangsorba szedni ezt az öt karaktert, de végül csak sikerült. Nem is húznám tovább az időt, lássuk a neveket!

5. Alex Mercer (Prototype)

A Prototype főszereplőjével első körben nem nehéz együtt érezni. Egyedül ébred egy hullaházban, pont pár pillanattal azelőtt, hogy a kórboncnokok nekiállnának feldarabolni. Nem tudja, ki ő, mégis vadásznak rá, ráadásul hamarosan az is kiderül, hogy valami furcsa vírussal fertőzték meg, aminek a hatására a teste átalakulóban van. Alex megszökik a komplexumból, és nekilát kideríteni, ki ő és mi történt vele, azonban a nyomozás előre haladtával hamar kiderül, hogy főhősünk nem kifejezetten egy ártatlan szerencsétlen, aki csak rosszkor volt rossz helyen.

Mint megtudjuk, Alex maga is részt vett az őt (és mellé bónuszba egész Manhattant) megfertőző vírus kifejlesztésében, és amikor elkapták, egy pillanatig sem habozott szabadon engedni azt a város egyik legforgalmasabb vasútállomásán. Kiderül, hogy főhősünk valójában egy paranoid szociopata, aki nem számolja, hány embert kell széttépnie, amíg eléri a célját. Ezek után nem is meglepő, hogy a Prototype második részében már ellenségként tér vissza, akinek egyetlen vágya, hogy újraalkossa a világot a saját képére a vírus segítségével.  

4. Postal Dude (Postal)

Listánk negyedik tagja, a jobb híján csak Postal Dude néven emlegetett őrült, méltó főhőse a polgárpukkasztó botrányjátékoknak. A mentálisan egyáltalán nem stabil fickónál akkor kattan be valami, amikor megpróbálják kilakoltatni otthonából, és meggyőződésévé válik, hogy rajta kívül mindenki más egy súlyos fertőzés áldozata. Hogy megmentse a világot, természetesen fegyvert ragad, és véres rendet vág egyszerű civilek és a rendfenntartó erők között egyaránt.

Postal Dude bár nem kifejezetten gonosz, inkább csak őrült, azért így is bőven kiérdemli az antihős jelzőt. Ha kell, embereket húgyoz le vagy gyújt föl, ha kell, macskákat húz a fegyvere csövére, hogy hangtompítónak használja őket. Ráadásul azt se nézi, ki kerül a célkeresztbe. Ha véletlenül megöl egy-két ártatlant, nem emészti magát sokáig, egy cinikus megjegyzést odavet a hulláiknak, aztán már megy is tovább. Elvégre a fertőzés nem állítja meg önmagát.

postal-dude.png

3. 47-es ügynök (Hitman)

A Hitman-játékok főszereplője egy hidegvérű, genetikailag módosított bérgyilkos, akinek szó szerint a vérében van a szakmája. A különleges képességeit pedig nem is habozik kihasználni, egyik megbízást teljesíti a másik után. Valódi profi ő, aki az érzelmeit háttérbe szorítva gyakorolja hivatását, és a lehető legváratlanabb helyzetekben csap le a célpontjaira. Ha kell, agyonlövi, ha kell, megfojtja őket, de természetesen különböző „balesetek” megszervezése sem okoz neki nagy fejfájást.

Bár a játék során az egyszerű civilek életét megkímélhetjük, ha akarjuk, de ez csak rajtunk áll, senki sem fog sírni, ha a célponton kívül mások is a hullaházba kerülnek. Végeredményben a 47-es ügynök egy hamisítatlan modern bérgyilkos, aki csendes, visszavonult életét él, ha viszont ölni kell, egy percig sem habozik meghúzni a ravaszt. Hiszen ismeritek a mondást: semmi személyes, ez csak üzlet.

2. Ray McCall (Call of Juarez)

A Call of Juarez törvényen kívüliből lett lelkésze egy igazi hideg szívű és hirtelen haragú fenegyerek, aki először lő, és csak utána kérdez. Ray harcolt a polgárháborúban testvéreivel, később pedig megjárta Mexikót és a Vadnyugat jó részét, hullákat hagyva maga után, amerre csak megfordult. Bár egy fegyvertelen, kegyelemért könyörgő embert gond nélkül agyonlő, ha a családjáról van szó, bármire képes. A háborúban gondolkodás nélkül dezertál, hogy megmenthesse testvérét, és később is csak azért ered Juarez aranya nyomába, hogy azzal újjáépíthesse a családi birtokot.

Bár végül megtér és mélyen vallásos lesz, ez se segít sokat a jellemén. Egyik kezében a Bibliával, másikban egy revolverrel szólítja fel bűnbánatra azokat, akiknek nem szereti a képét, és egy pillanatig sem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást. Már csak a földön, vérben heverve jön rá, milyen életet folytatott, és akkor nyeri el a feloldozást is, amikor halálos sérülése ellenére megöli Juarezt, így mentve meg a játék másik főhőse, Billy életét. 

1. Max Payne (Max Payne)

Listánk első helyezettje a videojátékok egyik legemlékezetesebb antihőse, aki akár a kifejezés definíciója is lehetne. Max Payne nem más, mint egy megtört, az életből kiábrándult, alkoholista New York-i zsaru, akinek az egyetlen vágya, hogy megbosszulja feleségét és kislányát, akiket drogosok öltek meg. Hogy ezt megtehesse, egymaga száll szembe a város alvilágával, gondolkodás nélkül agyonlőve bárkit, aki elég ostoba ahhoz, hogy az útjába álljon.

Payne karakterében talán az a legjobb, hogy a készítők tökéletesen a morális szürke zóna közepére pozícionálták. Bár tudjuk, hogy amit a játék során teszünk, az egyáltalán nem törvényes, sőt bőségesen kimeríti az önbíráskodás fogalmát, mégis tökéletesen megértjük a főhős motivációit, és mi magunk is szurkolunk neki, hogy véres bosszúhadjárata sikerrel járjon. Rosszat teszünk a jóért, közben pedig kétségbeesetten próbáljuk meggyőzni magunkat, hogy a cél minden esetben szentesíti az eszközt.