Volt idő, amikor a Wheelman egyenesen Vin Diesel új, nagyszabású akciófilm-franchise-ának ígérkezett, de aztán valami mégis elromlott. A színésznek mindig is furcsa kapcsolata volt a filmes folytatásokkal: a Halálosabb irambanból azért szállt ki, mert aggódott, hogy egy gyengébb folytatás árthat az eredeti film esélyeinek abban, hogy "amerikai klasszikussá" váljon. Később ugyanezen okból nem akart Xander Cage-ként visszatérni az xXx 2 – A következő fokozatban, bár a 2004-es Riddick – A sötétség krónikája már nem jelentett gondot neki, ugyanis újra eljátszotta a címszereplő elítéltet. A színész szépen lassan kezdett rájönni, hogy a folytatások hiába buknak el sorra a kritikusoknál, a kasszáknál elég jól termelnek, és ő már van akkora húzónév, hogy sokan csak miatta beülnek a moziba. Emiatt Diesel a 2009-es Halálos iram című filmre teljesen felborította a folytatásokkal kapcsolatos nézeteit, és miután ez a film is komoly sikert aratott, lényegében minden egyes következő részre visszatért. Ezt a formulát alkalmazta 2017-ben, az igen találó címet viselő xXx: Újra akcióban filmnél is, és olyasmikkel próbált további sikereket kiépíteni magának, mint Az utolsó boszorkányvadász.

Tudni kell, hogy Diesel mind a mai napig lelkes játékos, és a 2000-es évek elején hobbijának zálogaként megalapította a Tigon Studios-t, hogy olyan címeket fejlesszenek, amelyek középpontjában ő maga áll. Ebből született a The Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay, amelyet joggal tartanak minden idők egyik legjobb videójátékos adaptációjának. A Tigon állt a 2009-es Wheelman mögött is, amelyben Diesel kölcsönözte a hangját és a képmását Milo Burik beépített CIA-ügynöknek. A játékot 2006-ban jelentették be, a Wheelman-filmmel együtt, amelyet a Paramount és az MTV Films közösen akart legyártani. Mindezt egy új sorozat kezdetének szánták, de miután a játék három évet késett, a terv kezdett összeomlani.

A Wheelman fejlesztése közben a kiadóként jelenlévő Midway Games becsődölt, és a végtermékből világosan látszott, hogy a játéknak szüksége van némi extra csiszolgatásra. A Wheelman filmadaptációjának tervei azonban még 2009-ben is ott hevertek az asztalon: a Variety például arról számolt be, hogy Rich Wilkes írta a forgatókönyvet, és a néhai John Singleton vállalta a rendezést – mindkettejük neve ismerős lehet a Halálos iramban- és az xXx-filmekből. A Wheelman viszont egyáltalán nem lett sikeres, a filmadaptáció pedig úgy tűnt el a feledés homályában, mintha sosem létezett volna. Dom Toretto és Xander Cage mellett Dieselnek ezidőtájt elég akciófilmes szerepe volt, szóval nem valószínű, hogy nagyon fájlalta a búcsút.

367317-wheelman-windows-screenshot-destroying-stuff-for-points-always.jpg

Leghalálosabb iramban

Az amerikai sztár-sofőr és CIA-ügynök, Milo Burik (Diesel) a napfényes Barcelonába érkezik, hogy beépüljön a város három legnagyobb bandájába. A játék iszonyú keményen dolgozik azon, hogy úgy érezd, valóban elképesztő sofőr vagy. Például számos különleges képességgel ruház fel, amelyek nemcsak a túlélésben segítenek, de elég menőnek is tűnnek. Kocsikat lökhetsz ki száguldozás közben, civil autókat is ellophatsz, sőt autóról autóra ugrálva is le lehet nyúlni őket (amolyan Sleeping Dogs módra) – ó, és persze a bullet-time innen sem hiányozhat! Ezek a speciális mozdulatok a Wheelman legélvezetesebb részét jelentik, mivel tényleg visszahozzák a játékot inspiráló hollywoodi filmek hangulatát. Például az kegyetlenül látványos, ahogy megpördülsz a kocsival, a kamera belső nézetre vált, és a szélvédőn keresztül, időlassítással lövöd ki az üldözőket. A pörgős B kategóriás akciómozik kedvelői itt simán megtalálhatják számításaikat!

A Wheelman világát teljesen szabadon bejárhatod (ekkor magad találod meg a küldetéseket), vagy a térkép segítségével ugorhatsz a megfelelő helyszínekre. A küldetések legtöbbször kimerülnek abban, hogy autókat kell üldözni, vagy épp ellopni, de van néhány különösen emlékezetes feladat is, mint például egy újságszerkesztő irodáján áthajtani, és szétzúzni a rivális reklámtáblákat. A küldetések a játék előrehaladtával ismétlődnek, de a körülbelül 6-7 óra épp elég arra, hogy ezek még ne feküdjék meg az ember gyomrát. Vannak opcionális mellékküldetések is, amelyek meghosszabbítják a játékidőt, és lehetőséget adnak a fókuszmérő, valamint a kocsi állapotának és teljesítményének növelésére. Ami bosszantó, hogy nincs fedezékrendszer, így a tárgyak mögé bújva kell megvédened magad, de az ellenséget célba venni igazi kínszenvedés. Még idegesítőbb, hogy nincs ugrás gomb sem, ami azt jelenti, hogy az akadályok körül kell bénáznod, miközben záporoznak a golyók. Az ellenséges AI is fájdalmasan ostoba: a szuicid hajlamú bandatagok vígan lecövekelnek a robbanó hordók mellett, ezek a hordók meg néha furcsa mód egy templom temetőjében vannak – sebaj, legalább nem kell messzire vinni a hullákat!

Szép ez a város... zúzzuk szét!

A helyszín Barcelona, ami egyedi, de hiányzik belőle az élet. Vannak felismerhető épületek, de mégis totál üresnek és kihaltnak tűnik minden. Vegyük például a híres La Ramblát: a valóságban piaci árusok, turisták és utcai zenészek/művészek tömege színesíti, a játékban azonban padokon és dohányzóasztalokon túl semmi egyéb nincs ezen a helyen. Ennek ellenére a Wheelman azzal próbálja tartani a tempót, hogy szinte mindent lerombolhatóvá tesz, még akkor is, ha motoron ülsz. Hátránya, hogy Vin Diesel "jófiú" státusza azt jelenti, hogy a játékban egyetlen civilt sem tud megölni, mivel azok elugranak, hogy ne gázolhasd el őket, és teljesen sebezhetetlenek a golyókkal szemben is. Ez Driver-hozomány, de elnézzük. Mondjuk az vicces, hogy a városban gyalog mászkálva, a hátadon egy shotgunnal senki nem rémül meg – Barcelonában az ilyesmi mindennapos?

Szerencsére a zene tökéletesen illik a játékhoz, és a spanyol dallamok megadják az alaphangulatot. Hét rádióállomás között válogathatsz, ha csak jössz-mész a városban (küldetések közben ezek nem elérhetőek). A felhozatal változatos, és bár hiányoznak a licencelt zeneszámok, a soundtrack minősége több mint korrekt. A hangeffektek szintén jók, a grafika viszont a közepes, és a bűn rossz között ingadozik, különösen, ami a karaktereket illeti. Nehéz elhinni, hogy Vin Diesel örült, hogy így ábrázolják: halott szeme, furcsa ajakmozgása szörnyen illúzióromboló. A Wheelman ideig-óráig képes lekötni az embert, de a stáblistáig már csak az jutott el benne, aki képes volt komoly kompromisszumokat kötni, és azt a bizonyos lécet igen alulra tenni. Az autósüldözések tényleg szórakoztatóak, de ettől függetlenül a játék sajnos mindenben alulmaradt GTA-klón társaitól. Tipikus bűnös élvezet kategória, amit maximum a spanyol setting, és a féktelen akcióorgia képes elvinni a hátán. Mindezeket figyelembe véve talán nem is akkora kár azért a filmadaptációért.