Mikor először hallottunk az Injustice: Gods Among Usról, igencsak pesszimistán álltunk a játékhoz, ugyanis még élénken élt bennünk a legutóbbi DC-hősökkel megtömött verekedős program, a Mortal Kombat vs DC Universe nem túl szép emléke. Az persze bizakodásra adott okot, hogy a fejlesztést a Mortal Kombat szériát is sikeresen feltámasztó NetherRealm Studios vállalta magára, de egészen addig nem hittünk az Injustice-ban, míg a kezünkbe nem került a játék tesztpéldánya – ezt követően viszont szinte azonnal búcsút intettünk a kételyeinknek.

Alternatív univerzumok

Azért csak „szinte azonnal”, mert az egyjátékos kampány sztoriját felvezető videók olyan ocsmányra sikeredtek, hogy még azon is eltöprengtünk, hogy kikapcsoljuk a játékot, és hagyjuk az egészet a fenébe. Persze várható volt, hogy a program motorjával készült átvezető animációk nem fognak grafikai díjakat nyerni, de ilyen kritikán aluli minőségre azért nem számítottunk: kidolgozatlan hátterek, baltával faragott karakterek, nevetséges mozgás és még sorolhatnánk az ezredforduló színvonalát idéző megoldásokat. Hatalmas mázli, hogy a kezdeti sokkot azonnal feledteti az első küzdelem, amiben Batmant irányítva kenjük el Deathstroke száját. Mielőtt azonban belemennénk a harcrendszer és az elérhető karakterek ecsetelésébe, érdemes elidőzni a történetnél, ugyanis ezúttal azt is kapunk, méghozzá nem is akármilyet.

Az Injustice sztorija természetesen úgy nyit, mint a legtöbb szuperhősös képregény, tehát a jók csépelik a gonoszokat, és fordítva. Esetünkben épp Metropolisért zajlik a küzdelem, és Joker feltett szándéka, hogy egy atombomba segítségével elpusztítja a várost, amikor valami nagyon furcsa történik: néhány szereplő egy szempillantás alatt átkerül egy alternatív univerzumba, méghozzá egy olyan cudar fajtába, ahol Superman diktátorként uralkodik az egész bolygó felett. A szerepek ebben a világban teljesen felcserélődtek, hiszen a hősök egy része behódolt az Acélembernek, míg akadnak olyan gonoszok, akik az ellenállást képviselő Batman mellett harcolnak, hogy megtörjék a Kriptonról szalajtott „hős” uralmát. A hagyományos univerzumból érkezett karakterek persze szintén beszállnak a buliba, minek köszönhetően egy több fejezeten átívelő, kifejezetten érdekes és fordulatos történet bontakozik ki előttünk – azért lássuk be, ez nem olyasmi, amivel sűrűn találkozhatunk a verekedős játékok műfaján belül.

A történetnek a szólómód is alá van rendelve, méghozzá olyan értelemben, hogy a játék ezen részében nem mi döntjük el, hogy melyik karakterrel kívánunk küzdeni, hanem fejezetenként kapunk egy meghatározott figurát, akivel aztán szép sorban le kell nyomnunk a sztori által elénk sodort ellenfeleket. Az egyszemélyes hadjárat célja – a történet elmesélésén túl –, hogy megismerjük a játékban alapból elérhető 24 karaktert, valamint belekóstoljunk a különböző szereplők harcmodorába és különleges képességeibe. Habár egy kifejezetten részletes tutorial is a rendelkezésünkre áll az alapok elsajátításához (ezen érdemes is végigmenni legalább egyszer), igazi tapasztalatokat a kampány legyűrése közben szerzünk. A fejlesztők ráadásul gondoltak az újoncokra is, hiszen ez a mód úgy van megalkotva, hogy figyeli a játékos teljesítményét (nehézséget ennél a résznél csak a Settingsben lehet állítani), és ha a delikvens tapasztalat hiányában nem teljesít túl jól, akkor egy-egy elvesztett mérkőzés után a program lejjebb skálázza a mesterséges intelligenciát – ha pedig valaki már az első pillanattól profi, akkor ugyanez felfelé is működik, szóval a veteránok sem maradnak kihívás nélkül.

A kezdők életét könnyíti az is, hogy például a Street Fighterrel ellentétben itt nem karakterenként kell begyakorolni a legtutibb mozdulatokat, hanem ugyanaz a kombináció minden egyes figuránál előhoz valamilyen extra támadást. Ám ez a szisztéma korántsem jelenti azt, hogy a játék könnyű vagy gyorsan kiismerhető lenne, sőt, az Injustice egyik legjobb tulajdonsága, hogy a rendkívül változatos szereplőfelhozatalnak köszönhetően nagyon sokáig képes újat mutatni a játékosoknak.

Üsd-vágd, nem apád!

Az Injustice-ban fellelhető két tucat karakter mindegyike két különböző osztály valamelyikébe sorolható: vannak a szupererővel rendelkező figurák (Superman, Flash, Wonder Woman stb.) és a „technikás” szereplők (Batman, Nightwing, Joker, Deathstroke stb.) – utóbbiak nem az erejüket vetik be, hanem a különleges kütyüiket és egyéb eszközeiket. Habár ez még a képregényekhez mérten is irreális, de itt még Macskanőnek is van esélye Superman ellen, tehát hétköznapi pofonokkal és rúgásokkal is lehet sebzést okozni még a legerősebb szereplőknek is – persze egy szuperhősös verekedős játékban, ami ráadásul képregényeken alapul, felesleges is lenne logikát keresni.

A harc alapját a gyenge, közepes és erős ütések adják, egy negyedik gombbal pedig egy, az adott karakterre jellemző extrát hívhatunk elő – Green Arrow ilyenkor villámgyors nyílvesszőket lő ki, Doomsday kőpáncélt növeszt, Superman az átlagnál is erősebbé válik, Batman körül pedig lebegő batarangok jelennek meg, amiket sorban el lehet „sütni”. Ezek persze a legalapvetőbb elemek, sima pofozkodással és a minimálisat sebző jellegzetességekkel nem sokáig lehet előrejutni, muszáj kombinálni a különböző ütéstípusokat és mozdulatokat, hogy valóban eredményesek lehessünk. A speciális támadások listája minden szereplőnél igen terjedelmes, és bár tényleg az összes karakternél működnek ugyanazok a kombinációk, egyáltalán nem mindegy, hogy ezekkel milyen akciókat hívunk elő, szóval ész nélkül hosszú távon itt sem lehet komoly sikereket elérni, meg kell tanulni, hogy az egyes kombókkal mi hozható ki a szereplőkből, és tudnunk kell azt is, hogy ezeket a mozdulatokat mikor érdemes használni.

A rengeteg kütyünek és szuperképességnek hála a bunyók rendkívül látványosak: repülnek az nyílvesszők, a kardok, a bombák, lövések dördülnek, megremeg a föld, lézernyalábok cikáznak és varázslatok dörrennek el – van itt minden, amit csak el tudtok képzelni, és mindez még szinte semmi, hiszen a karakterek rendelkeznek a játék védjegyének számító elképesztő szupertámadásokkal is, és még a környezetet is be lehet vonni az aprításba. 

Maximális pusztítás

Bunyó közben, a képernyő alsó sarkaiban mindkét küzdő félnél látszik a „super meter” mutató, amit sikeres kombókkal és bekapott ütésekkel lehet feltölteni – az így szerzett pluszt használhatjuk támadások blokkolására, különleges csapások kivitelezésére, vagy a kontroller két ravaszának egyszeri lenyomásával elsüthetjük a már említett ikonikus szupermozdulatokat. Ha sikerül az akció, akkor pár másodpercre elégedetten hátradőlhetünk, ugyanis egy rendkívül látványos animáció keretében igen komoly sebzést viszünk be az ellenfelünknek. A játék összes karakterét érdemes kipróbálni csak amiatt, hogy gyönyörködhessünk ezekben a brutális támadásokban. Superman egy hatalmas ütéssel a sztratoszférába csapja az ellenfelét, majd utánarepülve visszavágja a földre, Green Arrow robbanó nyilakkal okoz maradandó pusztítást, Flash pedig a Földet körbefutva felgyorsul és ad akkora pofont, hogy az egész pálya beleremeg...

Habár a harc két dimenzióban zajlik, maguk a pályák 3D-sek, és a durvább kombók hatására amortizálódnak is – de nem csak ennyi szerep jut az egyes helyszíneknek. Minden pálya számos interaktív elemet tartalmaz, melyeket szépen be lehet vonni a harcba, csak helyzetfelismerő képesség és gyors reflex kell hozzá. A Wayne kúriánál az ellenfeleket belerúghatjuk a háttérben álló szoborba, a Watchtowerben a levegőben közlekedő drónokat vághatjuk a másikhoz, míg az Arkham Asylumban az egyik csővezeték leszakításával lehet nitrogénnel megfagyasztani az ellenfelet. A játék 15 pályáján számos hasonló meglepetés várja a szemfüles játékosokat, ám tisztában kell lenni azzal is, hogy nem mindegyik karakter tudja ugyanúgy kihasználni a terep adta lehetőségeket. Amíg Superman és Bane képes felkapni és elhajítani a gothami rendőrség tetején lévő batsignalt, addig Harley Quinn és Joker csak arra használhatják ezt a pályaelemet, hogy egy villámgyors ugrással az ellenfelük háta mögé kerüljenek. A meglepetéseknek azonban ezzel még mindig nincs vége, ugyanis a helyszínek többszintesek, tehát ha az opponensünket a pálya szélére csaljuk, és ott beviszünk neki egy hatalmas ütést, akkor nemcsak jelentős sebzést okozunk neki, de egy újabb látványos animáció keretében átcsaphatjuk őt egy újabb területre, ahol aztán egészen új elemekkel lehet színesíteni a harcokat. Változatosságban és lehetőségekben tehát nincs hiány, az összes karakter és az összes pálya kiismerése hosszú hetekre elég szórakozást biztosíthat mindenkinek.

Lehetőségek tárháza

Az Injustice tartalma viszont nem merül ki a különleges karakterekben és a meglepetésekkel teli pályákban, ugyanis a Single Player menüpont alatt nemcsak a sztorit találhatjuk, hanem egyéb menüpontokat is. A Battles opció azokat a klasszikus küzdelmeket tartalmazza, ahol adott karaktereket kell legyőznünk egymás után – ám a NetherRealm itt is csavart egyet a már ismert képleten, így ebben a menüben nemcsak szimpla bunyókat találhatunk, hanem olyan kihívásokat is, ahol eltérő körülmények között kell győzedelmeskedni a többiek felett. Az egyes küzdelemtípusok folyamatosan nyithatók meg, és olyan csemegéket találni köztük, mint a Poisoned mód, ahol egyre csökkenő életerő mellett kell sikert aratni, vagy a Survivor, melyben az életerőcsíkod azon az értéken marad, ahol az előző harcot befejezted, és csak úgy tudod visszatölteni, ha speciális mozdulatokat hajtasz végre. Ezen felül van még Training és Single Fight menüpont, ám ezeknél sokkal érdekesebb a S.T.A.R. Labs, ahol minijátékokkal tűzdelt karakterspecifikus küldetések találhatók, nem kevesebb mint 240 darab.

Achilles-sarok

Természetesen az Injustice sem maradhatott többjátékos mód nélkül, és a kanapéról űzött offline küzdelemmel nincs is semmi baj, azonban a játék online része több sebből vérzik. A megjelenéskor tapasztalt, a bunyókat váratlanul megszakító bugot ugyan már orvosolták, azonban a küzdelmeket megkeserítő lagra még mindig nem született megoldás, így az interneten folytatott csatákba csak azok vágjanak bele, akiket kötélidegekkel áldott meg a sors...

Mindent egybevéve az Injustice: Gods Among Us egy kiváló játék, és csak az online betegségek (na meg a csúnya kezdés) miatt adtunk a programnak 90%-nál alacsonyabb értékelést. A hibákat leszámítva egy tartalmas, látványos és változatos játékról beszélhetünk, amit bátran ajánlunk kezdőknek és haladóknak, sőt, még azoknak is, akik eddig valamiért kerülték ezt a műfajt.

Injustice: Gods Among Us -- Megjelenés: 2013. április 19. (Xbox 360, Wii U, Playstation 3) -- Gépigény: Nincsen