Talán senkit nem érhet meglepetésként, hogy a ChatGPT által felállított toplista első felében már csupa olyan széria kapott helyet, amiről még az is hallott, aki egy kő alatt töltötte az elmúlt 20-25 évet – a többség pedig látta is az alant felsorolt produkciók zömét. Dráma, szitkom és fantasy egyaránt akad az élvonalban, leginkább az HBO-nak köszönhetően, lássuk is gyorsan a „nyerteseket”.
A kép forrása: Rolling Stone
5. Drót
David Simon 2002-2008 között futó szériája ugyan sosem vált a díjátadók főszereplőjévé, sokan mégis az egyik legjobb produkciónak tarták, amely valaha (kis)képernyőre került – ennek ékes bizonyítéka a 9,3 pontos IMDb értékelés. A marylandi Baltimore-ban játszódó (az alkotást egyébként valóban itt forgatták) dráma tematikus évadai a lehető leghitelesebb módon foglalkoznak az olyan kiemelt témákkal (természetesen az említett város szemüvegén keresztül), mint a drogkereskedelem, a bürokrácia, az oktatási rendszer és a nyomtatott sajtó. A sztori ráadásul neves színészek közreműködésével kerül elmesélésre, hiszen többek között Dominic West, Wendell Pierce, Michael Kenneth Williams, Idris Elba és a tavaly márciusban elhunyt Lance Reddick is feltűnik a történet során, szóval már csak miattuk is érdemes pótolni, ha eddig esetleg kimaradt.
4. Jóbarátok
Ahogy karácsony Kevin nélkül, úgy sorozatos lista sem létezhet a szitkomok forradalmát elhozó Jóbarátok nélkül, hiszen nézők tízmillióit szegezte anno a képernyők elé Rachel, Monica, Chandler (Nyugodj békében, Matthew Perry!), Phoebe, Joey és Ross nevetésben gazdag története, melynek sikere mind a mai napig töretlen. David Crane és Marta Kauffman tíz évadot megélt vígjátéka legalább annyira megkerülhetetlen a maga zsánerében, mint az előző produkció a drámák körében, és bár vannak, akik szerint eléggé eljárt az idő az egyes poénok felett (értsd: nem elég PC), szerintem a mai napig kiváló szórakozást képes nyújtani, pláne a mostani „komédiákhoz” képest, melyek maximum csak papíron tartoznak bele ebbe a műfajba.
3. Trónok harca
Láttátok jönni, nemde? Az HBO adaptációját hosszú éveken keresztül a sorozatok alfájaként és omegájaként tartotta számon a közönség, olyannyira, hogy idővel már valódi jelenséggé nőtte ki magát. Mindez persze nem a véletlen műve, hiszen elképesztő érzékkel sikerült új közegbe ültetni George R. R. Martin világhírű regényeit (a történet lezárásával egyébként azóta is tartozik nekünk az író), melyek a nagy csaták és a grandiózus jelenetek (persze ilyenek is akadnak bennük) helyett inkább a politikai intrikákra és az egyéni érdekekre helyezték a hangsúlyt. A jobbára lassú mederben csordogáló cselekmény pedig a képernyőn is remekül működött, egészen addig, míg a produkció felett bábáskodó David Benioff és D.B. Weiss (avagy a D&D páros) ki nem fogyott az alapanyagból, ezt követően ugyanis látványos zuhanásnak indult a Trónok harca minőségre, hogy aztán az utolsó évadra egy látványos, ugyanakkor kapkodó és logikátlan sablon fantasyvé silányuljon a kezdetben 10/10-es alkotás.
2. Totál szívás
Ha engem kérdeztek, a Breaking Bad (többször nem vagyok hajlandó leírni a borzalmas magyar címet) a legjobb sorozat, amely valaha készült, szóval elmondható, hogy majdnem egy véleményen vagyunk a mesterséges intelligenciával. A halállal békét kötött Walter White (alias Heisenberg) és a forrófejű Jesse Pinkman metamfetaminnal átitatott kálváriája legalább egymillió emlékezetes pillanattal szolgált azok számára, akik nem az elhullajtott könnycseppek számában és a vonós hangszerekkel kísért monológokban mérik a valódi drámát, ez pedig önmagában véve is elég ahhoz, hogy piedesztálra emeljük Vince Gilligan mesterművét. A most felsorolt, sokszor szimpla hatásvadászat céljából alkalmazott elemekkel ugyanis nem, kiváló színészi alakításokkal (pláne Bryan Cranston és Aaron Paul részéről), patikamérlegen adagolt feszültséggel és fordulatokban gazdag történettel viszont annál inkább rendelkezik az MI ezüstérmese, melynek még a spinoffja (Better Call Saul) is klasszisokkal jobban muzsikál ebben a műfajban, mint a legtöbb felkapott széria. Albuquerque tehát eléggé vonzó célpont lehet mindazok számára, akik minőségi szórakozásra vágynak – persze az olvasók többsége már úgyis tudja, hogy ki kopog, nemde?
1. Maffiózók
Bűn bűnt követ, avagy szintén egy kőkemény dráma ülhetett a „trónra”, méghozzá az idén 25 esztendős Maffiózók képében, amely (minő meglepetés) a szervezetbűnözés mindennapjaiba enged betekintést, méghozzá remekül megírt karakterek tolmácsolásában. Tony Soprano (James Gandolfini) úgy vált a sorozatok történetének egyik legkedvelhetőbb figurájává, hogy egy kegyelmet nem ismerő maffiavezérről beszélünk, akitől sem a zsarolás, sem pedig a gyilkosság nem áll távol – mindent a családért, ugyebár. Persze nem csupán a démonjaival küzdő vezető miatt lett halhatatlan David Chase produkciója, hiszen legszívesebben az összes főbb szereplő (leginkább Christopher Moltisanti) története miatt díjakkal dobálnánk a tévét, miközben senkinek sem tudunk igazán szurkolni, mert az (képletesen értve) bűnpártolás lenne. A Maffiózók az a széria, ahol szinte mindig történik valami váratlan (általában halálesetek formájában), ez a fajta kiszámíthatatlanság pedig garantálja, hogy egészen az epilógusig képtelenek legyünk felállni az olasz ételekkel megpakolt asztaltól – természetesen minden egyes fogást a szemétszállításból befolyt összegnek köszönhetünk.
Ezek lennének tehát a világ legjobban sikerült sorozatai – legalábbis a ChatGPT szerint, szóval feltesszük a kérdést: ti mit tennétek a lista legelső helyére?
