• Május 24-én volt az uvaldei iskolai lövöldözés második évfordulója
  • Amely az ámokfutóval együtt 22 emberéletet követelt
  • Most két perre is fény derült a tragédia kapcsán
  • Melyek közül az egyiket az Activision Blizzard ellen nyújtották be

Noha a videójátékok már több évtizede a szórakoztatóipar megkerülhetetlen részét képezik, máig a lövöldözős címek kerülnek a célkeresztbe, ha egy fegyveres elkövető ámokfutást rendez, mondván, hogy ezek a programok agresszívvá teszik a felhasználót. Tekintve, hogy körülbelül 2 milliárd játékos van világszerte, melyek túlnyomó része erőszakos programokkal (is) múlatja az időt, eléggé abszurd ez a gondolatmenet, ám most ismételten ott tartunk, hogy egy 2022. május 24-én történt tragédiáért a Call of Duty lett a felelős – természetesen a fegyvergyártó cég mellett.

call-of-duty-uvalde-iskolai-lovoldozes-activision-blizzard-per.jpg

Talán mindenki emlékszik még az uvaldei iskolai lövöldözésre, melynek során a 18 éves Salvador Ramos megölt 19 diákot és 2 tanárt, további 21 embert (köztük a saját nagymamáját) pedig megsebesített. Az ügy azért is nagy port kavart, mert hamar kiderült, hogy a rendőrség nem cselekedett időben, ellenkező esetben ugyanis mérsékelhető lett volna a tragédia – a hibát egyébként a texasi rendőrség is elismerte. Két évvel az események után most két perre is fény derült, melyek közül az egyiket értelemszerűen a fegyvergyártó (Daniel Defense) ellen nyújtották be az áldozatok családtagjainak nevében, a másik viszont némileg érdekesebb, mivel a Call of Duty-széria kiadója, az Activision Blizzard ellen irányult.

cod-iskolai-lovoldozes.jpg

Az egyik perben egyébként a Meta felelőssége is felmerül, nagyrészt viszont az imént említett két cég került a célkeresztbe – a családokat képviselő Josh Koskoff a következőt nyilatkozta az ügy kapcsán: „Az az igazság, hogy a fegyveripar és a Daniel Defense nem egyedül cselekedett. Az Instagram segítsége nélkül ugyanis nem tudták volna elérni ezt a gyereket. Nem tudták volna őt kitenni őt annak a dopamin-huroknak, amit egy ember virtuális megölése jelent, ezt teszi ugyanis a Call of Duty.” Sok más jogi képviselőhöz hasonlóan tehát Koskoff is a közösségi médiát és a videójátékokat okolja a történtek miatt, az Activision Blizzard azonban pillanatokon belül reagált a perre, kihangsúlyozva, hogy borzalmasnak találja ugyan a 2022-es tömegmészárlást, ám „világszerte emberek milliói élvezik a videójátékokat anélkül, hogy szörnyű tetteket követnének el”, így nem igazán vonható felelősségre a tragédiáért. Nem ez az első eset, hogy a játékokat hibáztatták egy gyilkossági ügyben (2012-ben például ugyancsak a Call of Dutyt vették elő egy iskolai lövöldözés miatt), és vélhetően nem is az utolsó, holott többször is bebizonyosodott már, hogy a kettő nem igazán jár kéz a kézben, sőt.