Tesztek

Az ArenaNet neve mára már nem cseng ismeretlenül, de megalakulásuk idején még csak amiatt voltak ismertek, hogy a Blizzardból kiugrott fejlesztők alapították - akik között akadt, aki a Battle.net felépítésén, és a ma iszonyatos népszerűségnek örvendő World of Warcrafton munkálkodott.

Az 1993-ban alakult kaliforniai Shiny már nagyon korán nyomot hagyott a videojátékok történelmében. Első játékuk, az Earthworm Jim főhőse máig az egyik legsikeresebb játékszereplő, és az újító szellemet később sem veszítették el. Mielőtt a balszerencsés Mátrix licenc alapján kezdték el játékaikat gyártani, megajándékoztak bennünket az MDK-val, a Sacrifice-szal és a Messiah-val - melyek több szempontból is példaként állhatnának néhány újkori játék előtt.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb fejlesztőcsapata a Ubisoft hatalmas kanadai stúdiója. Tőlük érkezett többek között az összes új Prince of Persia, és a Splinter Cellek. A Persia 3-at a marokkó Ubi-iroda designereivel szövetkezve készítették. Jelenleg több titkos fejlesztés mellett a Splinter Cell 4 konzolos változatain, valamint egy Project Assasin kódnevű, középkorban játszódó programon dolgoznak.

A garázsfejlesztőkből három számjegyű létszámmal működő, vérprofi játékgyárrá avanzsáló cég eddigi munkáit már mindenki kívülről fújja: a 2001-es S.W.I.N.E. bemutatkozó játéknak tökéletes volt, bár üzleti sikernek nem lehetett nevezni, viszont a három évvel később érkező Codename Panzersben már a legjobb magyar játékot köszönthettük. Tavaly jött a Phase Two alcímű, önállóan játszható kiegészítő, május végén pedig a boltokba kerül a negyedik Stormregion-játék, amely, akárcsak az eddigiek, taktikai RTS.

Többek számára pavlovi reflexeket és kellemes bizsergést vált ki, ha meglát egy mini Yoda figurát, vagy a villamoson valaki fénykardzümmögés hangot próbál utánozni, melyet persze azonnal felismer. A Star Wars univerzum megannyi reinkarnációja és egyre vadabb területen történő kamatoztatása már jó ideje jelen van a játékiparban is, gondoljatok csak a Rebel Assault óta megállíthatatlanul áradó játéktengerre (ami az új filmek megjelenése táján valóságos cunami-effektet produkál). A Star Wars Battlefront sikerén felbuzdulva (hibái ellenére esélye sem volt sikertelennek lenni, hisz rajta volt a Star Wars plecsni...) a LucasArts úgy döntött, feltétlen szüksége lesz folytatásra, melyet az Episode 3 DVD boltokba kerülésével egy időben kívántak megjelentetni (sikerült is), megragadva a legkedvezőbb időpontot marketinges szemszögből. Hogy mivé vált a tavalyi év legerősebbjének tartott, jediket nem is tartalmazó Star Wars játéka a következő epizódra, hamarosan kiderül.

Az idén tíz éves Valve-ot senkinek sem kell bemutatni. 1998-ban levették a lábáról az egész játékostársadalmat, a toplistákon azóta is újra és újra felbukkanó Half-Life-fal, és ezt a folytatással képesek voltak megismételni. Mégsem támaszkodnak pusztán játékaik sikerére, digitális terjesztési rendszerük, a Steam csillaga megjelenése óta felfelé ível, és a HL2-höz készített Source motorjuk is lassú térhódításba kezdett.

A Digital Realityt ma már nemigen kell különösebben bemutatni a magyar játékosoknak: hazánk büszkeségei a ’94-es Reunionnal, majd az Imperium Galactica 1-2-vel űrstratégia-specialistává váltak, most pedig a „tankos RTS” műfajában kezdik nagyhatalommá felküzdeni magukat.

A játékot eredetileg a botrányos BMX XXX játékukkal elhíresült Z-Axis, a PC-verziót pedig a portoló-futószalaggyáros kanadai Beenox készítette. Utóbbi cég az elmúlt szűk hat év alatt 28 (!) játékot adott ki a kezei közül, ezzel idén ki is érdemelte a kanadai „Év Cége” díjat a maga létszám-kategóriájában.

A Buka Entertainment és a szintén orosz illetőségű Targem együttműködéséből eddig mindössze egyetlen alkotás született, a sikeresnek finoman szólva nem nevezhető Battle Mages című RTS/RPG. A Buka egyébként is otthon van a teherautós témában, hiszen kiadóként több Hard Truck játékot jegyzett már.

A Los Angeles-i (plusz egy tajvani külső stúdió) Seven Studios eddig nemigen vetette magát észre, dicsőséglistájukon eddig csupán a felejthető Defender, és a közepes Fantastic Four áll. A csapat nemrég állt csak rá a fejlesztésre, eddig a Disney, az HBO és a Marvel megbízásából végeztek különféle látványtervezői munkákat.

Az Ascaron patinás német fejlesztőcsapat, három külső stúdióval (ebből az egyik Angliában dolgozik). Leginkább a Sacred című Diablo-klónjukról ismerhetjük őket, emellett ők készítik a Patrician és Port Royale sorozatokat, legnagyobb anyagi sikerük pedig hagyományosan a német nyelvterületre koncentráló Astoss focimenedzser széria.

Egyszer volt, hol nem volt... na jó, ez így egy csöppet szirupos, de semmiképpen sem ússzátok meg mese nélkül. Szóval annak idején, egy általános iskola „számítógép szakkörnek” gúnyolt szabad foglalkozásán, amikor éppen nem a Civilizationt vagy a Doomot nyúztuk a srácokkal, rengeteg időt töltöttem el egy, akkoriban a környezetemben senki által nem értékelt játékkal. A Sim City volt az első olyan program, amely miatt már gyermekként is PC-re vágytam Nintendo helyett, és amikor megkaptam, napokon keresztül le sem tudtam róla robbanni. Az illúzió, hogy az ember egy várost épít fel a semmiből, olyannyira képes rabul ejteni, hogy a - főképp az első részben jelen levő - tömérdek hibát is hajlandó neki elnézni az ember. Hogy mi köze van mindehhez a mostani témánkhoz? Részben semmi, hiszen fel sem tételezzük, hogy a most tárgyalt játéknak bármi köze lenne a nagy öreghez, részben pedig minden, hiszen bárki, aki már egyszer ült a Maxis klasszikusa előtt, pironkodva fordul el a játéktól újra és újra, hiszen a kezelőfelülettől kezdve a legapróbb mozzanatokig, minden a nagy öreget másolja benne.

A japán Capcom – melynek neve a kapszula és computer szavakból született 1979-ben – az egyik legrégebbi és legnagyobb játéktermi illetve konzolos fejlesztőstúdió és kiadó cég. Számos olyan sorozatot adtak a játékvilágnak, amiknek nevei a PC-sek számára is ismerősen csenghetnek, mint a Megaman, a Street Fighter vagy a Resident Evil.

A fagyos Finnországban dolgozó Bugbear - de jó dolguk van ilyenkor nyáron! - első jelentős próbálkozása az öt évvel ezelőtti, szép sikereket elérő Rally Trophy volt, és azóta is kizárólag autós játékokkal foglalkoznak. Elkészítették az N-Gage legjobb autós játékát, a Glimmeratit, majd kilépve az árnyékból az immár jelentős marketinget is kapó Flatouttal vetették meg lábukat végleg a szakmában. A közel hétszázezret mutató eladási számláló egyértelművé tette, hogy folytatást kell készíteniük, de emellett már most dolgoznak következő játékukon is.

Ugyan nem mondhatni, hogy a régi nagy sikerű játékok újrafeldolgozásainak korát éljük, rendre belebotlik az ember olyan játékokba, melyek emlékeztetik jóval fiatalabb billentyűzetcsépelő játékos korára.A Micro Machines is ilyen - természetesen azóta, hogy a Codemasters útjára engedte a szériát vagy 15 évvel ezelőtt NES rendszeren, sok minden változott. Lássuk, hogy állja meg a helyét a játék, a mappingek és shaderek korában, sok százszor erősebb gépeken!

A szlovák Mayhem két korábbi fejlesztőcsapat összeolvadásából jött létre 1998-ban. Fejlesztőként olyan játékok fűződnek a nevükhöz, mint az Empire of Magic vagy a Shadow Vault, de ezeken kívül legalább hat játékban dolgoztak be, főleg a grafikusaik. A Neverend patch-elgetése mellett egy Vampire Story nevű RPG-n és a Return to Lost Island című kalandjátékon dolgoznak.

Az oxfordi székhelyű Rebellion a legnagyobb brit stúdiók egyike - a játékfejlesztés mellett egyébként képregény- és könyvkiadással is foglalkoznak. Legnagyobb sikerük máig a ’99-es bemutatkozó játékuk, az Aliens vs. Predator, azóta elég hullámzó teljesítményt nyújtanak.

A Creative Assembly ’87 óta ténykedik a játékiparban, a korai időkben a sportjátékok területén számítottak nagyágyúnak (az ő nevükhöz fűződik például az első FIFA), aztán a Shogun 2000-ben mindent megváltoztatott és a stratégák kedvencévé tette a csapatot. Azóta a Total War sorozaton dolgoznak (immár egy éve a Sega tulajdonában).

A Petroglyph csapatát egykori Westwood-veteránok alapították Las Vegas egyik csendesebb külső kerületében, a volt Westwood-főhadiszállás szomszédságában. A 30-fős társaság csupa játékipari veteránból áll, így együtt az Empire at War az első játékuk. Hogy ezután mihez kezdenek magukkal, egyelőre rejtély, mindenesetre a weboldalukon éppen nagyüzemi designer- és grafikus-toborzásba fogtak…

A Sumo Digital 2003-ban alapult brit fejlesztőcsapat, akik elsősorban a Sony PSP-jére készítettek eddig kimagasló játékokat. Első komolyabb „nagygépes” programjuk az Outrun 2006, amelynek portja pár hónapos csúszással érkezett PC-re - ezután viszont elsősorban a következő generációs konzolokra szeretnének fejleszteni.

A hat stúdióval rendelkező brit Kuju az egyik legnagyobb független európai játékfejlesztő cég. 16 éves fennállásuk alatt a létező összes játékkategóriában és platformon kipróbálták magukat, több-kevesebb sikerrel. Jelenleg nyolc (!) játékuk áll fejlesztés alatt…

Mivel az Appaloosa főként konzolokon dolgozott a múltban, sokan talán nem is hallottak a legrégebbi magyar játékfejlesztő csapatról (1983-ban kezdték a szakmát). Fénykorukat a ’90-es évek végén élték, amikor a Konaminak elkészítették a Contra-sorozat két tagját. Ezt követően az Ecco-játékokkal foglalkoztak, a békés vízi életet most a Cápával változtatták vérfürdővé.

A Rainbow Studios - nevével ellentétben - nem a Ubisoft Rainbow Six sorozatáért felelős gárda, hanem egy változó színvonalat hozó, versenyjátékokra specializálódott csapat. Ők felelősek a két vérprofi Motorcross Madness részért, a nemrégiben megjelent MX Unleashedért, és néhány átlagos konzolos autós programért.