Nem is annyira aprócska különszámunkban ezt több játékkal is bizonyítjuk. Hogy pontosan hánnyal, azt nem könnyű megmondani, mert vannak olyan címek, melyek egyetlen csomag részét képezik, némelyikük pedig valójában két játék, éppen ezért a mondatom is kezd lassan matekpéldává válni. Maradjunk tehát annyiban, hogy a nosztalgia elég jó dolog, legalábbis mértékkel alkalmazva. Nekem például elég szép emlékeim vannak az arcade játékautomatákról, ezt az élményt pedig egy emulátor segítségével fel lehet ugyan eleveníteni (ehhez persze szerencse, ügyesség és a beállításokban való matatás is szükséges), de sokkal kényelmesebb (és biztosan legális) megoldás, ha néhány lelkes ember elkészíti az egykori nagy nevek modernizált változatát.

toaplan-202303011952201.jpg

Toaplan Arcade Shoot'em Ups 1

Cikkünk legelső alanya az egyik legjobb példa erre, hiszen a csomag rögtön négy klasszikust hoz el a kényelemszerető PC-s közösségnek. Ráadásul a cím azt sejteti, hogy megfelelő fogadtatás esetén további adagok érkezhetnek, végtére is bőven vannak még figyelemfelkető programok a shoot’em up műfajon (illetve a Toaplan kínálatán) belül – hát még, ha egyszer a jó kis beat’em up csodák is sorra kerülnének. A csomagban minden szempontból klasszikusnak mondható alkotásokat találunk, hiszen az egykori árkádok emulált verzióit kapjuk, méghozzá megfelelően modernizált körítésben, ami már a közepesen túlbonyolított (és játékonként némileg változó) menüben is tetten érhető. Videóbeállításokat például kapunk bőven, és a játék körüli terület is némileg testreszabható, a hangok terén viszont elég vérszegény a felhozatal: kikapcsolhatjuk a zenét (ami vétek lenne), meghallgathatunk pár effektet, és lényegében ennyi. A Game menüpont alatt már fontosabb beállításokat találunk, a nehézségi szint kiválasztása mellett többek között itt válthatunk a játék különféle földrészekre szánt verziói között (ha vannak), és szintén itt kapcsolhatjuk ki a folytatás lehetőséget, ha komoly kockázatra vágyunk, vagy a Rankingbe szeretnénk eredményt küldeni. További könnyítéseket találunk az Assist menüben, a Save és Practice pedig a keményvonalas játékosok és speedrunnerek gyakorlását könnyíti meg.

toaplan-202303012230071.jpg

A négy cím között szinte biztos akad ismerős darab azok számára, akik a ’80-as évek végén és/vagy a ’90-es évek elején eljártak a 18 éven aluliaknak (is) szánt játéktermekbe. A Twin Cobra tipikusan ilyen alkotás, hiszen nagyjából minden második shmup játék rá hasonlít: menő helikopter felülnézetben, egy- és kétjátékos mód, klasszikus fegyver-erősítés és -turbózás (amit halál esetén elbukunk), jó sok ellenfél, hogy legyen, ami megöl, és nagyjából 50 percnyi játékidő – persze csak akkor, ha már pontosan tudjuk, mit kell tenni, vagy brutálisan jók a reflexeink. Az Out Zone is hasonló receptet követ, csak ebben egy katonát irányítunk madártávlatból, és nehezítésképpen energiát is gyűjtenünk kell a megfelelő tárolók szétlövésével. A Truxton szintén tipikus felülnézetes lövöldözés, de itt már felbukkan a célkövetős lézer, ami úgy érzem, sokaknak ismerősebb lehet egy másik, későbbi címből. Végezetül pedig ott a Zero Wing, avagy a legendás mém-játék. Ez egy oldalnézetes lövölde, elég sok idegesítő terepakadállyal, bomba helyett pajzzsal, valamint a Genfi konvenciókat semmibe vevő túszejtő vonósugárral. Mivel a hírhedten rossz fordítású átvezetők a Sega változathoz tartoznak, így a játéktermi verziót használó felújításból kimaradtak, ami ugyan érthető, de egyben tragikus is. A csomag ára nagyjából 20 euró (~ 7500 forint) Steamen, ami nem rossz, ha valaki a teljes adagra igényt tart, de egyesével is beszerezhetők a játékok, darabonként közel 8 euróért (~ 3000 forint). 80%

raiden-iv-202303041242081.jpg

Raiden 4 x Mikado remix

Míg az előző négy játék nagyját éppen csak ismerem, addig a Raiden-sorozat tagjaival elég sok időt töltöttem, részben játékteremben bámulva a profikat, részben pedig különféle házi PC-s változatokkal és klónokkal bénázva. A nemrég megjelent Raiden 4 (ahogy a számozásból is sejthető) már egy lényegesen frissebb, 2007-es játék újrakeverése, amit (legalábbis Steamen) megelőzött az 5, és követni fog a 3, csak hogy mindenkit megkeverjen egy kicsit a fejlesztőcsapat.

Az alap azonban mit sem változott, hiszen újfent egy dögös űrvadászgéppel (vagy egy, a Bayonetta-kollekciót viselő tündérrel) kell végiglőnünk magunkat a pályákon. Ha ezt ügyesen csináljuk, akkor elég gyorsan felfejleszthetjük a fegyverzetünket olyan erősre, hogy a szimpla ellenfelek már csak robbanás formájában jelenjenek meg a látóterünkben – vagy csupán a célkövetősen kanyarodó lézer sávváltása utaljon rá, hogy volt ott valami. Ebből a leírásból talán nem nehéz kitalálni, hogy a Raiden 4 egy bullet heaven játék, ráadásul a műfaj egy remekül sikerült darabja. A grafika természetesen modernebb és élesebb a felújításban, valamint erősen 3D-sített is, ami a második pálya elején található forgás miatt számomra kissé szédítő volt – de hát a nosztalgia velejárója, hogy az ember érezze a korát. A zenék már az eredetiben is szuperáltak, így értelemszerűen a modernizálásuk is kellemes, ahogy az új módok és pályák is sokat hozzáadnak a sok évvel ezelőtti élményhez – no meg persze a játékidőhöz is. Utóbbit mondjuk, az is növeli, hogy a beállításokban történő változtatás úgy 3-4 másodperces mentéssel jár, ami SSD-n azért elég "szép" teljesítmény.

raiden-iv-202303032132391.jpg

A menürendszer ugyan nem kínál annyi különleges vagy akár extrém funkciót, mint a Toaplan gyűjteménye, de azért megmérkőzhetünk mások pontszámával, és visszajátszást is kaphatunk a legnagyobb sikereinkről. Emellett életeink számát és a kezdő bombamennyiséget is szabályozhatjuk, ez pedig mindenképp pozitívum. Ami viszont a leglényegesebb, hogy az összes játékmód esetében – kivéve persze a World Ranking módot – állítható a nehézség, az eredetitől akár négy fokozatban könnyítve (egészen a turista/gyakorló módig), vagy éppen háromban nehezítve. A Raiden 4 x Mikado remix összességében fantasztikus és tartós szórakozást nyújt a műfaj (és különösen a sorozat) kedvelőinek, de a 30 eurós (~ 12 000 forint) nyitó ára azért eléggé erős. A 2014-es Overkill tulajdonosainak valószínűleg nem érné meg az újrakevert zenei anyag, viszont akinek kimaradt a Raiden 4, és szereti a műfajt, annak egy akció alkalmával érdemes lecsapnia rá. 77%