A lengyel Awaken Realms számos alkalommal felrobbantotta az internetet, a csapat játékai pedig sorra hozzák az elképesztő számokat, legyen szó az Aliens-nél is alienesebb Nemesisről, a Tainted Grailről vagy akár a The Edge-ről. A kiadó legutolsó, már elérhető játéka az az Etherfields, mely az álmokba enged betekintést, és miközben a cég minden korábbi kiadványától eltér egy kicsit, mégis tele van olyan jellemzőkkel, amik igazán Awaken Realms-esek. Az mindenesetre már a dobozbontásnál is biztossá válik, hogy az összetevők minőségére nem lehet panasz, de milyen maga a játékélmény?

Etherfields

  • Kiadó/partner: Awaken Realms
  • Tarsasjatekok.com adatlap
  • Típus: kooperatív
  • Játékosok száma: 1-4 fő
  • Játékidő: átlagosan 90-180 perc
  • Korcsoport: 12+
  • Nehézség: 3,46/5
  • Ára: Gamefoundról még pledge-elhető, 86 euró az alapjáték, nagyjából 31 000 forint

Az Etherfields történetének középpontjában úgynevezett álmodók állnak, akik, ahogyan azt sejteni lehet, különböző álmokban találják magukat, miközben igyekeznek kideríteni, hogy kicsodák és egyáltalán mit keresnek az adott helyen, begyűjtve emlékeiket, tisztázva a rejtélyeket. Persze ehhez különféle felfedezések és akár harcok is kapcsolódnak, miközben maga a társasjáték nem is a hagyományos társasjátékként értelmezhető, szólóban majdnem ugyanúgy élvezetes, mint kettesben, emellett mechanikái sem a megszokott formát hozzák, inkább klasszikus PC-s videójáték-stílusok ugorhatnak be róla. Fura egy egyveleg, az biztos, de nem ez az egyetlen meglepetés, ha kibontjuk a méretes dobozt.

Maszkabál

Az biztos, hogy a csomag tartalma maga az álom. Legyen szó (első ránézésre) a tábláról, a játékos táblákról és maszkokról, a kártyákról, a helyszínlapokról, a kis jelzőkről, az egyedi dobókockákról, minden elég magas minőséget képvisel. A dizájn remek, ahogy az anyagminőség is, bár az már az első kipakolásnál látszódik, hogy az Etherfields elég jelentős helyigénnyel rendelkezik, pláne akkor, ha a játéktáblás is használnánk, előtte pedig nem vágjuk ketté, mint azt sokan tették az első szállítmányok kiküldése óta. A függőleges kialakítású összetevő hatalmas, a kisebb méretű asztalokat, dohányzóasztalokat simán kitölti, hely pedig nem nagyon marad a további elemekhez. De nem is ez a lényeg, aki akarja, megoldja a játéktér kialakítását, és az Awaken Realms címe az, ami megérdemli a törődést.

Mivel nagyon komolyan lehet spoilerezni a játékmenet és a történet kapcsán, a részletekbe  nem akarok belemenni, legyen elég egy lényegi összefoglaló: van külön egy álomkép és egy álomvilág. Előbbi a kisebb terület, ahova bejutva mindig adott feladatok várnak, míg utóbbi a nagyobb helyszín, ahol pontról pontra haladunk, kulcsokat szerezve nyitjuk meg a soron következő lehetőségeket. Ilyen szempontból még nagyjából mondhatjuk, hogy az Etherfields hagyományos társasjáték. Sőt, a négy karakter is illik a képbe: a The Gambler a szerencse kegyeljte, a sors kihívója, akik képes akár manipulációra is; a The Engineer képes a nevéhez hűen az engine építésre; a The Tough Guy az erőben hisz; a The Freee Spirit pedig nem szereti, ha szabályok közé zárják. Mindegyikük két verzióban érhető el, saját paklijuk pedig idővel bővül, egyre jobb lehetőségekkel, miközben minden akcióhoz más-más elem felhasználása szükséges, amiket persze feladványok megoldásával, kártyák felhasználásával lehet kioldani. 

És hogy mik az akciók? Nos, itt jön képbe az, ami miatt az Awaken Realms alkotása más, mint bármi, amit eddig megszoktunk a társasjátékok világában. Részben talán az Escape the Dark-szériához hasonlítható, de ahhoz képest sokkal modernebb és izgalmasabb, szó szerint színesebb az összkép. Valahol a KJK-könyvek elevenednek meg, elvégre az álmok számos esetben elágazásokhoz vezetnek, döntéseket kívánnak meg, amiknél pedig előkerül a 48 oldalas, vaskos és teleírt Secret Scripts, aminél csak számok és leírások találhatók a hatásokkal (több mint 1000, ami elképesztő mennyiség). A helyszíneken választhatunk, információt gyűjthetünk, összetevőket szedhetünk össze és harcolhatunk is. Utóbbi esetben pedig a legvadabb rémálmaink elevenednek meg, amivel az Etherfields elég kemény horrorba képes átcsapni az álomszerű kalandjátékból, ezzel válva 2020 egyik legkülönlegesebb címévé. Már ha a többi összetevő erre nem lenne képes, miközben még a grind is beköszön, ahogy újra és újra sikerül megkeverni a helyszíneket.

Egy, kettő, Freddy érted eljő!

Na, szóval élmény… ha élmény, akkor ez az a játék, ami nagybetűkkel definiálja a szó jelentését. Bár a szöveg stílusát szokni kell, a történettől pedig nem mindig dobtam hátast, azt el kell ismerni, hogy az atmoszféra így is kézzel tapintható. Ha hasonlítani kéne valamihez az egészet, számomra leginkább az 1998-as PC-s játék, a Sanitarium ugrott be róla, ami a maga elvont módján elképesztően erős videójáték volt. Na, ezt képzeljük el sokkal nagyobb, sokkal színesebb és változatosabb, de nem kevésbé elvont vagy beteg formában. Az álmokba jutva soha nem tudhatjuk, hogy mit keresünk ott, miért kerültünk oda, mit kéne tennünk, a normál NPC-k mellett pedig a legaljasabb szörnyetegek, az agyunk legmélyére űzött félelmek elevenedhetnek meg. Persze hőseink is ütőképes brigádot alkotnak, egyre jobb és hatásosabb erőkkel, de na, a pókok közé keveredve azért felerősödnek az ember fóbiái.

És bár, ha a szörnyekről van szó, az alapjáték viszonylag kevés minivel rendelkezik (9 darab), azért a Creatures of Etherfields kiegészítő több mint 20 további monstruma már általánosságban lefedi a kínálatot, hogy rémálmaink fizikai valójukban is megjelenjenek az asztalon. De milyen fizikai valóban?! Már a normál változat is igényesebb a legtöbb hasonszőrű próbálkozásnál (pláne mondjuk, egy SFG-csomag apróságait nézve), de érdemes a még mindig kapható csomagot a sundrop-verzióban kérni, aminél lényegében a festésre sincs szükség, olyan alapokat és színt kaptak a kis szörnyetegek. Mindenki talál kedvére valót, hozzáteszem: én például a csapatjelölő helyett a kezdőjátékos-jelölőt használtam a mozgáshoz, mert jobban bejött. Ahogy említettem, az összetevők általánosságban minőségiek, így a jelölők, tokenek és kártyák is, egyedül a játéktábláért kár, aminél nem hiszem el, hogy senki nem volt a csapatban, aki megjegyezte volna, hogy ez így nem lesz túl praktikus. Ettől függetlenül, bár az Etherfields elsőre drága mulatságnak tűnik, minden hibája ellenére megéri a ráfordított anyagiakat: a játék bizonyos szekvenciáira kell 90-180 perc, a teljes kampányba simán bele lehet ölni 40-60 órát, ami elképesztő mennyiség. Négy vagy (kiegészítővel) öt fővel nem az igazi, szerintem már túl lassú, túl sok, de egyedül és kettesben zseniális móka, ahogy még hárman is jól játszható. Érdemes mindenkinek magában felfedezni a szokatlan álomvilágot, a klasszikus kalandjátékokra emlékeztető történetszálat és megoldásokat, amik miatt az Awaken Realms alkotása tényleg 2020 egyik legkülönlegesebb darabja.

Társasjátékos hírekért kövesd a rovat Facebook-oldalát