Az A Viking’s Tale egy stratégiai kártyajáték, melyben négy klán viaskodik a minél nagyobb dicsőség megszerzéséért. Ezt elsősorban változatos rémségek, másodsorban egymás legyőzésével kell abszolválnunk, egy jobbára pörgős, néhol gondolkodós blöffjáték folyamán. És bár a címmel ellentétben a játék semmilyen történetet nem mesél el, és a skandináv témához is csak a vizuális elemek kapcsolják, attól még a Ragnarök alatt a Valhallába vezető utat odaképzelhetjük magunk elé.
A Viking’s Tale
- Partner/Kiadó: Rune Raccoon Games
- Tarsasjatekok.com adatlap
- Típus: kompetitív
- Játékosok száma: 2-4 fő
- Játékidő: átlagosan 30-60 perc
- Korcsoport: 14+
- Nehézség: -/-
- Ajánlott fogyasztói ár: a gyűjtés szeptember 7-én indul Kickstarteren
Első körben kiválasztjuk klánunkat, melynek tagjai (harcos, felderítő, mesterember, vén, vezér) alapvetően egyforma képességekkel rendelkeznek: a harcosok például egy felszerelés után plusz pontot kapnak erejükhöz. A vezér az egyetlen kivétel, aki viszont klántól függően egyedi tulajdonságokkal bír, és szituációtól függően komolyan borsot törhetünk vele ellenfelünk orra alá. Ezenfelül kézhez kap mindenki egy sors-kártyát, illetve egy felszerelést is. Ezután a játékosok számától függően három vagy négy szörnypakli kerül fel a pályára, melyek első lapját keverés után felfedjük, majd elérhető távolságban a felszerelés- és sorspaklikat is előkészítjük.
A Valhallába és tovább!
A körök ezután gyorsan zajlanak: először a kiszemelt szörny alá helyezzük választott hősünket, esetlegesen felszereléssel együtt. A cél az, hogy a viking és a bónuszok értéke nagyobb legyen a célpontnál, ekkor győzzük le azt. Persze kerülhetnek vikingek is egymás alá a sorban, ekkor a nagy kérdés az lesz, hogy vajon előttünk akarja-e legyőzni a másik a szörnyet, vagy vikingünket támadja (megfelelő felszerelés birtokában)? Ennek fényében a második sorban a sors-kártyákkal módosíthatjuk tovább az adott oszlopot – vikinget vagy szörnyet érintő kártyák is vannak.
A harcoknak értelemszerűen három különböző végeredménye lehet. Ha kevesebb a pontszámunk az ellenfélnél, akkor vikingünk megsérül és kikerül a kezünkből, amíg sors-kártyák feláldozásával vissza nem hozzuk. Hogy vereség után ne legyen annyira keserű a szőlő, a sérült vikingek után kaphatunk egy sors-kártyát, illetve, ha az adott körben a legkevesebb dicsőséget szereztük, szintén ez a vigaszdíj. Továbbá, ha kezünkben ezek után sincs hét lap, akkor felszerelést húzunk addig, amíg el nem érjük ezt a limitet. Ha egyenlő a küzdelem, akkor vikingünk elfárad, képpel kifelé fordítva visszakerül a kezünkbe, és csak a következő kör végén fordíthatjuk meg (magyarán kimarad egy körből).
A legjobb esetben győztünk, ekkor miénk egy dicsőségpont. Továbbá szörny esetén a pontozólapon a harcoló viking tömbjében, a szörnypakli elhelyezkedésének megfelelő oszlopban kihúzhatunk egy négyzetet; míg ellenséges viking esetén bármelyik oszlopot választhatjuk. Ha esetleg az 5-ös erejű főszörnyet győzzük le, akkor két dicsőségpont, egy mező, és egy sors-kártya is jár. Az “ikszelgetés” a kulcsa a dicsőség gyors bezsákolásának, mert ha egy hős tömbjének bármely sorában vagy oszlopában összegyűlik három strigula, akkor az adott viking után további dicsőség-bónuszt zsákolhatunk be. A játék pedig 30 dicsőségpontig vagy addig tart, míg az egyik szörnypakli ki nem fogy.
Firnyákosan furmányos
Az alapvetően egyszerű számokra fogadást az egyes szörnyek spéci képességei, a fegyverek által biztosított bónuszok és végül a sors-kártyák is megkavarhatják, annyi irányba, hogy ember legyen a talpán, aki egy alaposan megpakolt oszlop győztesét látatlanban meg tudja jósolni. Ehhez azonban az kell, hogy minél több résztvevő között menjen a küzdelem, mert a játék mélységét, az alkalmazott rendszerek szinergiáit a játékosok közötti interakció adja. Ebből adódóan az A Viking’s Tale ugyan két fő számára is játszható, de a foga fehérjét három, de még inkább a maximális négy fő esetén villantja meg. A konfliktusok ekkor sűrűsödnek meg (eléggé) ahhoz, hogy a játékot irányító fő mechanika, a blöff igazán érvényesülni tudjon, és gondolkodásra kényszerítse a játékosokat.
Prototípus lévén az anyagminőségről előzetesen nem nyilatkozhatok, de amit kézhez kaptunk, az igazán kiváló, könnyen keverhető lapokkal, melyek védelméért is megtették a kötelező lépéseket. A terv szerint szeptember 7-én induló gyűjtés remélhetőleg sikerrel zárul majd, és a jelenleg hiányérzetet keltő illusztrációk (egy-egy szörnypakli összesen két képet kapott, egy átlagszörnyet és egy főszörnyet) és esetleg a kártyamennyiség (további szörnypaklik, még egy vagy több klán) kibővítésre kerülnek. A magunk részéről szurkolunk a sikerért, kérjétek ti is az értesítést!
(A játékot partnerünk, a Rune Raccoon Games biztosította – köszönjük!)
