Ha hív a kötelesség…

A játék – akárcsak a többi Army rész – egy MMOFPS, vagyis gyakorlatilag csak többjátékos módban játszható lövöldözős játék. A regisztráció után létre kell hoznunk egy katonát, de akár többet is lehet, ami újítás a korábbi részekhez képest, hisz ott csak egy harcosunk lehetett felhasználónként. Sajnos nincs sok választási lehetőség az arcokban, mást meg egyáltalán nem lehet változtatni. Ha megvan a katona, végig kell csinálni a kiképzést, amely hasonlít a valódihoz, – hisz a játék is próbál a lehető legrealisztikusabb lenni – de azért csak nagyvonalakban követi azt. (Ami, valljuk meg őszintén szerencse, mert mi lenne érdekes 20 km futásban és ezer felülésben?) Részt kell vennünk egy akadálypályán, egy lőpályán, megismerkedünk a fegyverekkel, megismerjük a szanitécek alapfeladatait, és végül az utolsó vizsgafeladatot, egy papír terroristákkal és katonákkal teli házon kell „keresztülverekedni” magunkat. Ezután megismerkedhetünk egy osztag különböző tagjainak feladatait még alaposabban, hogy aztán belevághassunk az igazi akcióba.

… ne félj változtatni!

Az America’s Army 3-nak van története is, ellentétben az előző kettővel. A czerveniai nacionalisták lerohanták déli szomszédjaikat, akik segítséget kérnek Amerikától, és az Amerikai hadsereg megindul, hogy segítséget nyújtson a menekülteknek, és felvegye a harcot a Czerveniaiakkal. Jelenleg öt pálya van, mindegyik más, van amelyik hasonlít a másikra, de van amely teljesen más, és két régi térkép is visszaköszönt, felújítva; a Pipeline és a Bridge. A játék maga nem sokat változott, két csapat van, az Amerikaiak és a terroristák, (vagy inkább Czerveniaiak), de te mindig a „jók” oldalán állsz, a másik csapatot látod terroristának, míg ők is téged látnak annak. A mozgáskultúra bővült, most már sprintből guggolást vagy fekvést nyomva becsúszunk, egy szép mozdulattal, és gyorsan meg tudunk állni. Vissza tudjuk tartani a levegőt célzásnál, ami egy mércén megy le a képernyő közepén, akárcsak futás közben. Viszont az ugrást kivették a játékból, arra hivatkozva (jogosan), hogy egy katona nem ugrál össze-vissza a golyók elől, mint egy nyúl, ami valljuk be igaz is, hiszen elég mókás jelenetek voltak a második részben amikor két ellenség közel került egymáshoz, és körbe-körbe ugráltak, miközben töltöttek, vagy éppen tüzeltek. Még mindig négyfős kis osztagok adják össze az egyik oldalt, általában három ilyen van, többnyire egy osztagparancsnokkal, egy gránátvetőssel, egy nehézgépfegyveressel, és egy alapvető géppuskással, vagy egy mesterlövésszel. Az utóbbinak is megváltozott a fegyvere; míg eddig egy igazi mesterlövészpuskája volt, most csak egy jobb távcsövet kapott a fegyverének tetejére. A gránátvetős képes füstgránátot is kilőni, a nehézgépfegyveres pedig kétféle tárat is vihet magával. A küldetés előtt már sokkal szélesebb skálán változtathatunk a dolgokon. Minden virtuális katona eldöntheti, milyen fegyvert akar vinni, milyen kiegészítőkkel, és mennyi lőszert, valamint gránátot akar cipelni, ami a sprintünk hosszát befolyásolja. Az osztagvezetők bejelölhetik, honnan induljon az osztag, ha van választási lehetőség, és az egész csapat vezetője kijelölhet egy-egy célt minden osztagnak. Az orvoslás is megváltozott; már mindenki gyógyíthat, és végre nem abból áll a dolog hogy nyomjuk az egyik gombot, gondolkozni is kell egy kicsit. Amikor gyógyítani kezdünk, a játék kiad egy tünetet, és négy gyógymódot hozzá, melyből csak az egyik jó. Ha figyeltél a szanitéc-képzésen, tudni fogod, mit kell tenni, de ha ne, akkor bizony nem tudsz segíteni. A harcokon kívül is történt néhány apróbb változás, a katonánknak saját személyes lapján megnézhetjük a fontos adatokat (hányszor találtuk el ellenfeleinket, pontosan hol, mely fegyverekkel vagyunk jobbak), illetve archivmentek is bekerültek a játékba, amiket többször is megszerezhetünk, valamint a szintlépés is megváltozott, már egyszerre 7 skálán fejlődünk, amelyek azok az értékek, melyeket egy katonának nyújtania kell: Lojalitás (Loyalty), Kötelességtudás (Duty), Tisztelet (Respect), Önzetlen segítségnyújtás (Selfless Service), Becsület (Honor), Feddhetetlenség (Integrity), és végül a Személyes bátorság (Personal Courage).

Szép, új világ…

Fontos újítás érte a grafikát is. Egy teljesen átalakított Unreal Engine 3 dübörög a játék alatt, és nem is akárhogy; alig lehet ráismerni! A játék sokkal szebb lett elődjeihez képest, minden sokkal több poligont tartalmaz, életszerűbbek a karakterek, kicsit egyedibbek is, az épületek szebbek, jobban kidolgozottabbak, nem úgy néznek ki, mint amit kartonból hajtogattak, és állítottak oda dísznek. Pattog a vakolat, bár néha nem marad nyoma a lövésnek, vagy többnyire inkább csak egy kis folt kerül a becsapódás helyére, bár tegyük hozzá, a többi játékokban sem szokott más történni. A fegyvereket tökéletesen másolták le, bár kicsit kevés van belőlük, és az apróbb részletek is ügyesen lettek megoldva. A tűz és a füst nagyon szépen fest, és a különböző effektek is megállják a helyüket. A zene gyakorlatilag ugyanaz, mint a régi, tökéletesen passzol ide. A hangok el lettek találva, minden parancsra és megszólalásra két-három féle változat van, a fegyverek hangja élethű, a robbanások igazinak hatnak, nem lehet okunk ilyen téren panaszra. Külön említendő, hogy a tréningek előtt hangulatos artwork-öket láthatunk.

…de hiányos a fegyver?

Ugyanakkor nem mehetünk el a játék mellett úgy, hogy nem vesszük észre a hibákat. Már a kiadás napján kiderült, hogy a szerverek nem bírják az érdeklődést, és a kiképzéseket nem regisztrálta a játék. Néhány nappal később kiadtak egy javítást, ami orvosolta ugyan a legfeltűnőbb problémákat, de még azokból sem mindet (még mindig gyakori, hogy beragad a fegyver az ember vállába, így nem lehet vele gyakorlatilag célozni, vagy, nincs hatással a lövés az ellenségre, esetleg a gránát kétszer robban), és bár azóta már a 3.0.5-ös verziónál járunk, a játék közel sem tökéletes. A kiképzések még mindig nem működnek, ezért a játék automatikusan kipipálja az összes tréninget számunkra. A készítők mindemellett megkérték a játékosokat, hogy ne próbálkozzanak, mert a szerver így is nagyon le van terhelve. Így viszont komoly probléma például a szanitéc kiképzés, ahol a kiképzés alatt sajátítjuk el a megoldásokat a különböző tünetekre, viszont így ezeket nem tudjuk, ezért tippelnünk kell, ami a csatatéren – akárcsak a valós életben – komoly következményekkel járhat. Ha azért veszít a csapat, mert elrontottad a gyógyítást a VIP-n, elég komoly letolást fogsz kapni a csapattársaktól. A karakterstatisztikák az első napokban néha rejtélyes módon eltűntek, hogy aztán hajmeresztő adatokkal térjenek vissza (érdekes volt, hogy egy embert sem találtam el a statisztika szerint, de hármat öltem). A bugok mellett más problémák is vannak. Mint már említettem, csupán öt pálya van, ami nagyon kevés, hiszen a második részben több mint egy tucat volt (de inkább kettő), és bár ez az öt is elég jó, és sok játékmód van mindegyiken, mégsem tökéletes. Fegyverből is kevés van, gyakorlatilag kettő közül választhatunk alapból, és emellé jön még a gránátvetős géppuska, illetve a nehézgépfegyver, de a mesterlövészpuskák teljesen eltűntek. Komoly hiányok vannak a kiképzéseknél, hiszen teljesen eltűntek egész részek, mint az ejtőernyős tréning, a speciális osztagok kiképzése, vagy a HMMWW vezetés, és az ezekhez kapcsolódó pályák, fegyverek sincsenek benne játékban.

Végső eligazítás

Mindent összevetve jó játék az America’s Army 3, sajnos a hibáit meg kell szokni, vagy meg kell várni a javítás(oka)t, amik majd tökéletessé teszik. A változások többnyire előnyére szolgáltak a játéknak, bár még hiányos, azonban, ha elkap az Army hangulata, nem fog visszatartani az, hogy néha nem működik tökéletesen!


Pro
+ Igazi Army hangulat
+ Ingyenes
+ Elég szép

Kontra
- Hiányos
- Bugos
- Bugos
- És végül, Bugos

Értékelés
- Játékélmény: 90 %
- Tartósság: 80%
- Grafika: 80 %
- Zene: 70 %

- Összesen: 78 %


Ha ingyenes FPS-t keresünk, amely a többjátékos módra van kihegyezve, keresve sem találhatnánk jobb választást. Nem lehet panasz a grafikára, és a játékélményre, csak azok a fránya bugok ne lennének…