A metroidvaniák több mint 30 éve nagy népszerűségnek örvendenek, és bár egy időre eltűntek a piacról, az utóbbi években ismét előtérbe kerültek, hála a független fejlesztők kreativitásnak. Olyan kiváló játékok jelentek meg a különböző platforomkon, mint az Ori and the Blind Forest, a Dead Cells, vagy éppen a Hollow Knight. A Mirari&Co., a Dark Light fejlesztője egy ausztrál cég, amely jártas a 2D- és 3D-tervezésben és a VFX-ben, ugyanakkor elsősorban televízóknak és mozicégeknek dolgoznak a reklámok elkészítésében. Ezzel a háttérrel született meg a Dark Light, ami ugyan nem fogja megváltani a metroidvaniák műfaját, de egész kellemes szórakozást nyújt.

Sötét éjszaka…

A Dark Light egy poszapokaliptikus sci-fi/cyberpunk világban játszódik, ebbe csöppen bele a névtelen főhős, akinek el kell indulnia, hogy rendet tegyen és felfedezze a helyszín titkait. A program egy 2D-s akció platformer, melynek jelenleg a legerősebb eleme a vizuális tervezés, de erről egy picit később írunk. A Dark Light követi a műfaj lefektetett szabályait: a főszereplőnek rengeteg ellenfelet legyőzve kell eljutnia a pálya végéig, hogy ott megküzdjön egy hatalmas szörnnyel, mely a továbbjutás kulcsát jelenti. A Mirari&Co alkotásában ellenfél pedig van bőven, melyek egy része látható, másik része pedig láthatatlan, de közös jellemzőjük, hogy pillanatok alatt másvilágra küldhetik a Dark Hunterként emlegetett főszereplőt.

Azonban nem kell megijedni, hiszen a kalandort mindig követi egy drón, melynek fénye felfedi az ellenséget. Ezek változatosságára nem lehet panasz: a lassan mozgó katonáktól kezdve a gyors mutáns teremtményekig minden előfordul. Az alapfegyver egy kard és egy lőfegyver, ezekhez pedig további eszközöket lehet találni: energiabombákat, automatizált gépágyúkat, vagy éppen robbanó, tüzet gerjesztő gránátokat és így tovább. A gond csak az, hogy a lőfegyvereknek van egy meghatározott hatótávolsága, ami nem elég nagy. Ezzel szemben a katonák simán megölhetik a főszereplőt, hiszen az ő fegyvereik sokkal messzebbre elvisznek. Halál után pedig lehet előről kezdeni a teljes pályát.

Szerencsére a megölt ellenfelek nemcsak lootot dobnak, de minden esetben kristályokat is: ezeket lehet beváltani pénzre. Ebből lehet fejleszteni a karaktert, ami magasabb életerőt és több energiát jelent. Sajnálatos módon azonban a harc nem mindig élvezetes, ezt pedig az okozza, hogy az animációk és a mozgások nem elég folyamatosak. Igaz, van gurulás, vetődés, bénító ugrás, de mit ér ez akkor, ha csak pár másodperce üti ki az ellenfeleket, de közöttük állva az energiafegyverrel nem lehet elintézni őket?

... egy törött, de lenyűgöző városban

A harcon tehát még javítani kell, ami azonban nem szorul javításra, az a vizuális dizájn, ami egész egyszerűen fantasztikusan fest. A 2D-s város látképét nyugodtan kölcsönvehetné bármelyik nagy streamszolgáltató sorozata: a Hold ragyogása, a megtépett, szélben lengedező zászlók, a pusztuló, roskadozó épületek, a falakra festett grafittik hihetetlen hangulatot árasztanak, már csak ezért érdemes kifizetni a játékért kért nagyjából 4000 forintot. Igaz, jelenlegi formájában nem kínál hosszú játékidőt és változatosságot, hiszen a pályák nem alakulnak át, legfeljebb az változik, hogy az egyes helyszínekre milyen ellenfeleket tesz a játék, és azok milyen lootokat dobnak.

A Dark Lightot a fejlesztő kb. egy évig akarja a korai hozzáférés állapotában tartani. A játék már most ígéretes, ugyanakkor van még mit javítani rajta, tartalmát is bővíteni kell, azonban a fejlesztőknek bőven van ötletük arra, hogy ezt hogyan tegyék meg. Érdemes figyelni, hogy a Mirari szakijai mit fognak tenni az elkövetkező hónapokban, hiszen megfelelő ötletekkel egy remek játékot építhetnek a Dark Light lefektetett alapjaira.