Max Payne, Far Cry, Alone in the Dark, DOOM, Super Mario Bros., Street Fighter. Nem, most nem mindenki által kedvelt videójátékokat, hanem mindenki által a pokolra kívánt adaptációkat soroltunk fel, melyeknek már a puszta említésekor is eszünkbe juthat az a korszak, amikor a filmiparnak még fogalma sem volt arról, miként is kellene hozzányúlnia az interaktív szórakozást kínáló produkciókhoz. Szerencsére már évekkel ezelőtt magunk mögött hagytuk ezt az érát (kivétel persze akad, példának okáért az Until Dawn sem lett túl acélos), sőt, nem elég, hogy egyre jobb feldolgozásokat kapunk, pénzügyileg is rendkívül kifizetődő belevágni egy-egy projekt elkészítésébe – talán senkit sem kell emlékeztetnünk a Super Mario Bros.: A film minden képzeletet felülmúló sikerére, amire az Egy Minecraft-film még rá is tesz majd egy lapáttal. A mozivászon mellett sorozatos berkekben is szép számmal akadnak olyan próbálkozások, amik nem csupán elérik az ingerküszöböt, de akár meg is ugorják azokat, kikövezve ezzel az utat a prominens díjátadókig. A Rotten Tomatoes nemrég listába szedte a videójátékok alapján készült szériákat, ennek apropóján pedig úgy döntöttünk, mi is összedobunk egy kis ajánlót azokkal a címekkel, amik mindenképp érdemesek lehetnek a figyelemre.

Cyberpunk: Edgerunners

Bármennyire is döcögősen indult a Cyberpunk 2077, az RPG kedvelők zöme mostanra azon a véleményen van, hogy a műfaj modern képviselőinek egyik legjobb, legszórakoztatóbb darabjával van dolgunk, melynek története és játékmenete is megérdemli a dicsérő szavakat. A CD Projekt RED alkotásának sikeréből kiindulva nem meglepő, hogy végül érkezett egy Night Cityben játszódó sorozatos spinoff, a Netflix gondozásában készült Cyberpunk: Edgerunners pedig olyan jól sikeredett, hogy még azoknak is képes volt elcsavarni a fejét, akiket kevésbé mozgatnak az animék. David Martinez és Lucy tragédiákkal tarkított története nemes egyszerűséggel odaláncolta az embert a képernyőkhöz, a fantasztikus forgatókönyv mellett ráadásul az ismerős, ám a stílus miatt újnak ható város, valamint a zenék (ugye mindenki ráfüggött az I Really Want to Stay at Your House című mesterműre?) is hozzájárultak ahhoz, hogy egy végletekig autentikus élményben legyen részük a rajongóknak – a befejezés pedig egyáltalán nem esett messze V keserű históriájának fájától.

Fallout

Amióta világ a világ, felettébb nagy az érdeklődés a posztapokaliptikus témák iránt, így csak idő kérdése volt, hogy mikor bújnak hús-vér színészek a Fallout menedéklakóinak kék kezeslábasaiba – és most nem a Bethesda élőszereplős kisfilmjeire gondolunk. Végül az Amazonnak adatott meg a lehetőség, hogy a sorozatok világába invitálja az Interplay által megalapozott, majd később a Bethesda Game Studioshoz került univerzumot, és bár elég nagy volt a szkepticizmus a produkció körül, az alkotók (Geneva Robertson-Dworet és Graham Wagner) végül alaposan rácáfoltak a kételkedőkre. Az Ella Purnell, Aaron Moten és Walton Goggins nevével fémjelzett, a Prime Video kínálatában fellelhető feldolgozás fekete humor és díszletek terén is hozta az utánozhatatlan Fallout-hangulatot, nem mellesleg a világépítés és a cselekményvezetés is bravúrosra sikeredett, így a veterán rajongók és az új érkezők is otthonoson érezhették magukat a Pusztaságban. Jó hír, hogy már gőzerővel készül az ikonikus New Vegasba kalauzoló második szezon, a nézettség alapján pedig nagyjából biztosra vehető, hogy még évekig nyomon követhetjük Lucy, Maximus és Cooper Howard szó szerint sugárzó kalandjait.

Castlevania

A Castlevania úgy lett az egyik legjobb animációs sorozat a Netflix kínálatában, hogy állítom, a nézői többségének fogalma sem volt arról, hogy egy létező videójáték-széria alapján készült az alkotás. A 2017-ben debütált első évad mindössze négy (!) epizódot tartalmazott, azonban brutalitása és a szemet gyönyörködtető animáció miatt mégis rengeteg vadonatúj rajongót szerzett, nem is beszélve azokról, akik a Konami klasszikusai miatt tettek vele egy próbát. A második évadra sikerült emelni a tétet, és több karaktert bevonva egy sokkal komplexebb, átfogóbb sztoriszállal megáldott szezont lepakolni az asztalra, viszont a folytatás, avagy a harmadik évad már eléggé szétcsúszott – köszönhetően elsősorban a túl sok karaktert mozgató cselekménynek. Szerencsére a negyedik, egyben utolsó szezon méltó lezárást biztosított Trevor Belmontnak, aki pedig még több Castlevaniát akar, annak tökéletes választás lehet a Nocturne alcímmel ellátott spinoff-sorozat, Richter Belmonttal a főszerepben.

The Last of Us

Ha valaki videójáték-adaptáció készítésére adja a fejét, elég nagy dilemma, hogy az adott opusz történetét dolgozza-e fel, vagy csupán a világot vegye alapul, és teljesen új karaktereket indítson útnak. Nos, a Naughty Dog atyaúristene, Neil Druckmann, valamint a Csernobil alkotója, Craig Mazin végül az előbbi utat választotta, így az HBO szárnyai alatt készült The Last of Us első évada során ugyanúgy Joel (Pedro Pascal) és Ellie (Bella Ramsey) megpróbáltatásait követhették nyomon a nézők, mint az alapműben, a jelenleg is futó második felvonás pedig a rendkívül megosztó The Last of Us Part 2 eseményeit (pontosabban azok egy részét) veszi alapul. Néhány változtatást ugyan eszközöltek a szakik (elég csak Bill és Frank saját epizódot kapó életútjára gondolni), ám alapjaiban véve ugyanazt a sztorit kaptuk, mint néhány évvel ezelőtt, ami a meglepetések és a fordulatok szempontjából ugyan problémás (legalábbis azok számára, akik ismerik a játékokat), ám a kivitelezésre szerencsére egy szemernyi panaszunk sem lehet – nem véletlen, hogy 8 Emmy-díjat is bezsebelt a sorozat. Ami a castingot illeti, többek között eme sorok írója sem igazán tud egyenlőségjelet tenni Bella Ramsey és Ellie közé (egy olyan világban legalábbis semmiképp, ahol létezik Cailee Spaeny), ám a színészi alakítások szerencsére bőven hozzák azt a szintet, amit ez a lélekszaggató dráma megkövetel, így ezen a problémán azért nem lehetetlenség túllendülni, csak akarat kérdése az egész.

Arcane

A League of Legends tipikusan az a program, amit vagy imád valaki, vagy teljesen hidegen hagyja a köré szerveződött kultusz – mondjuk az ismerősi körömből kiindulva olyanok is szép számmal akadnak, akik szeretve utálják, avagy hiába a rengeteg dühroham, valahogy mindig visszatérnek hozzá egy idő után. A Riot Games MOBA-ja a választott zsáner ellenére is rendkívül kidolgozott háttérvilággal és karakterekkel bír, így aztán adta magát, hogy egy történetorientált széria készüljön belőle, ez lett végül a Netflix terjedelmes könyvtárát erősítő Arcane, melynek plafont verdeső minősége még a legnagyobb rajongókat is meglepte, a semleges táborba tartozókat (jelen!) meg aztán pláne. Christian Linke és Alex Yee 4 Emmy-díjat bezsebelt remekműve leginkább a francia animációs stúdió, a Fortiche munkája miatt lett annyira piedesztálra emelve, hiszen kis túlzással minden második képkocka beillene egy galériába való festménynek, a tapsot érdemlő vizualitást pedig a jó érzékkel kiválasztott zenék és a hibátlan szinkron (Hailee Steinfeld és Ella Purnell mellett a Caitlynt megszólaltató Katie Leungot is szeretnénk kiemelni ezen a téren) tette teljessé. Piltover hatalmi viszonyainak ábrázolása, az ismert hősök „születése”, valamint az állakat a padlóra szegező fordulatok szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a második évadával véget ért Arcane 9 ponton álljon IMDb-n (méghozzá közel 400 000 szavazatot követően), ami jól mutatja, hogy az adaptációk abszolút csúcsával állunk szemben.

+1 Vaják

Felsorolásunk utolsó darabja két okból is kakukktojásnak számít, mivel egyrészt nem videójátékokból, hanem Andrzej Sapkowski regényeiből és novelláiból készült, másrészt messze nem sikerült olyan jól, mint a lista többi képviselője. Az ugyancsak a Netflix logóját viselő Vaják (The Witcher) pusztán azért került be a kalapba, mert szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy senkit se riasszon el a nem túl acélos minőség, az alapanyag nagyon az ajánlott irodalom kategóriába esik, a CD Projekt RED trilógiája pedig egyenesen kötelező a dark fantasyk és az RPG-k kedvelőinek, így ha netán kimaradt, tessék szépen pótolni! Okleveles rajongóként egyébként végtelenül elszomorít, hogy az írók látványosan nem tudtak mit kezdeni a könyvekkel, melynek „köszönhetően” a Vaják legnagyobb pozitívuma, a Ríviai Geraltot megformáló Henry Cavill is kiszállt az opuszból – már előre sajnálom a stafétát átvevő Liam Hemsworth-t, mert vélhetően rajta fog lecsapódni a (megmaradt) rajongók frusztrációra, holott a legkevésbé sem felelős a történtekért. Kíváncsian várom, mekkorát fog zuhanni a nézettség a negyedik évad során, az ötödik fejezettel pedig véget is ér a „móka” (vajon miért?), így legalább abban reménykedhetünk, hogy néhány év múlva valóban értő kezekbe kerül a Fehér Farkas és Ciri históriája – ha a Harry Pottert rebootolhatják két évtized után, akkor ezt miért ne?

Reméljük, hogy meghoztuk a kedveteket egy-két remekül sikerült feldolgozáshoz, ám ha netán az összes említett sorozatot láttátok, az Idris Elba nevével fémjelzett Knuckles, az ütős zenei felhozatallal bíró Devil May Cry, a sokakat meglepett Twisted Metal és az időközben sajnos (?) elkaszált Halo is megérhet egy próbát. És nektek melyik a kedvenc videójátékból készült szériátok?

A borítóképek forrása: Prime Video