Tesztek

Az evolúció törvényét nem lehet megmásítani, ezt ma már mindenki tudja. Az elejtett spórából gomba növekszik, pelyhes állú gyermekből felnőtt lesz, és a tündérmesékről szóló interaktív programokat kőkemény akciófilmek váltják le.

A sebtében összerakott, kezdetben csupán egy főt foglalkoztató Epic Games a játékipar egyik legjelentősebb fejlesztőcégévé nőtte ki magát. Tim Sweeney - mint alapító tag - nyilván nem számított ekkora sikerre, mikor gondtalan éveit élvező egyetemistaként létrehozta vállalatát, hogy útjára bocsáthassa első, saját fejlesztésű shareware programját, a ZZT kódnévre hallgató logikai-ügyességi játékot. Kisebb-nagyobb sikerek után (mindenképp kiemelendő a Jazz Jackrabbit sorozat), az idővel három főre, majd ennek többszörösére bővült csapat igazi áttörése - mely egyben a videojátékok történelmének egyik legjelentősebb mérföldköveként is helyet kapott a köztudatban - az Unreal című FPS volt.

C.S.I. Ha valaki ezt a betűszót meghallja 2007-ben, rögtön tudja, hogy miről van szó. Az Egyesült Államok egyik leghíresebb sikersorozatáról, a Helyszínelőkről. A Jerry Bruckheimer bábáskodása alatt készülő produkció immár a nyolcadik évadnál tart, és a több mint 160 rész alatt Gil Grissom vezetésével a Las Vegas-i Crime Lab sok száz ügyet oldott meg sikerrel. Persze az Ubisoft rájött, hogy egy ilyen széria nem maradhat játékadaptáció nélkül, így a 369 Interactive fejlesztői közreműködésével 2003-ban kiadta a legelső C.S.I. játékot. Ezt vonjuk most vizsgálati eljárás alá.

Az 1999-ben alapított prágai székhelyű 7FX stúdió nem a mindenki számára ismert és nagy játékneveket felvonultató fejlesztőcégek egyike. A 12 fős csapat első játéka a Team Factor FPS volt, mely, ha jól emlékszem, nem kavart túl nagy port. A srácok keze alól kerültek ki olyan címek, mint a Rapid Gunner lőtérszimulátor, a Mad Max világából merített Wasteland Heroes, és az A.M.C.O. repülőgép-szimulátor. Majd elérkezett 2006, és a 7FX lehet, hogy villantott egyet a kis költségvetésű budget kategóriában – nézzük, mit produkáltak!

A Sims franchise szinte már önellátó: bármit is dobnak piacra a srácok, a nép felszívja, mint egy szivacs. A megjelenés óta eltelt három év alatt 13 millió példány kelt el csak az alapjátékból, ezzel minden idők legtöbb példányszámban elkelt PC-s játéka lett – az első helyen, tessék megkapaszkodni, a Sims első része áll: az alapműből 16 milllió, az összes kiegészítővel együtt 70 millió (!) darab lelt gazdára. Nem csoda, hogy az EA a júniusi átszervezéskor kialakított egy külön The Sims divíziót, hiszen a játékhoz rég nincs köze sem az egészet kitaláló Will Wrightnak, sem a Maxisnak. Mondom, önellátó a cucc...

A brit Creative Assembly immár 2000 óta töretlen ritmusban termeli az újabb és újabb stratégiai játékokat. A páros években mindig egy teljes történelmi érát feldolgozó alkotással jelentkeznek, míg a páratlan esztendőkben a hangsúly az egészről a részre helyeződik, vagyis a rajongók menetrendszerűen egy-egy kiegészítővel lesznek gazdagabbak.

Végre közeledünk az idei játékfelhozatal legizgalmasabb időszakához. Megjött a Bioshock, a Halo 3 – ilyenkor számtalan jobbnál jobb játék megjelenését időzítik a karácsonyi ajándékozási dömpinghez. A rengeteg cím között azonban akad egy olyan különlegesen értékes alkotás is, melyről szinte megtiszteltetés írni is. Ez pedig a World in Conflict.

A cseh SCS Software engine fejlesztőként kezdte tündöklését, ők szállították a Deer Hunter sorozat néhány részét és a Duke Nukem: Manhattan Projectet mozgató motort is. 1999 óta játékkészítéssel is foglalkoznak, kezük közül főleg vadász- és kamionszimulátor programok kerülnek ki.

John Woo, az akciófilmek pápája sajnos mostanában nem igen volt képes maradandó művet letenni az asztalra. A Hard Boileddel berobbanó rendező akciójelenetei azonban máig etalonnak számítanak a szakmában. Maximalizmusa és látásmódja kihatott a teljes filmiparra, így nem véletlen, hogy a 90-es években mindenki őt próbálta másolni.

Az EA Canada, az EA többnyire sikergyáros csapata az idén kemény válaszút elé érkezett, és érzésem szerint rosszul döntöttek. Bár nincsenek a tulajdonomban a jelenlegi globális számítógép-erős vga penetráció statisztikái, akkor se fogom megérteni, miért beszéltek össze a PGA-s srácokkal, és húzatták a rövidebbet a PC-játékosokkal...

A hajszálpontosan egy hónapja leközölt stúdióelemzésünk óta az EA Tiburonja maradt, ami volt, egy fejlesztőcsapat. Egy olyan, mi sok halhatatlant (jenkiknek a Madden) s halálra ítéltet (Superman Returns) egyaránt kitermelt, olyan, ami most rútul elbánt a PC-sekkel, mert a piac az új konzolok felé orientálódik, az egyszeri, számítógépet nyúzó játékos nagy kárára. Az új PGA bizony ilyen, másolás-beillesztése a tavalyinak - hoppá, azért nem, a számot átírták…

A Battlefront.com fejlesztői/kiadói bázis égisze alatt a Big Time Software 1998 óta töretlenül gyártja a Combat Mission újabb és újabb fejezeteit. Az egyedülálló, fázisokra bontott harcrendszerben a Beyond the Overlord, a Barbarossa to Berlin és az Afrika Korps mind-mind méltó mementói a második világháború megfelelő szakaszának, mostani kísérletük, pedig egyfajta halálugrás, hisz 50 évnyi szakadékot kellett áthidalniuk a játékmenetben, hogy a mai modern hadviselést tökéletesen reprezentálhassák.

A suhintós-szeletelős szerepjátékok az elmúlt tizenegy évben nem sokat változtak. 1996 novemberének végén megjelent a Diablo első, majd 2001-ben második része, és bár azóta sokan próbáltak nagyot újítani a kategórián, ez igazából senkinek sem sikerült. Kicsit kétkedve vetettem bele magam a Cyanide nyújtotta világba, de nem bántam meg: most már azt is tudom, milyen az, mikor valaki a hack&slash stílus válogatáslemezével áll elő.

A német srácok tíz éves múltra tekintenek vissza; a kezdetekben Artex Software néven hegesztettek (ez a címke jelenleg is fut, a budget kategóriát jelöli, olyan művekkel, mint a Ski Resort Tycoon vagy a Carnival Cruise Lines Tycoon). A Deck 13 2001-ben alakult meg, első címük a Stealth Combat taktikai akciójáték volt, ám az igazi sikert az Ankh hozta meg számukra. Jelenleg a Seven Symbols akció/kalandon dolgoznak.

A francia Hydravision csapata mindeddig az Obscure címre hallgató túlélő horrorjával hívta fel magára a figyelmet, amely bár a szaksajtó által nem lett agyondicsérve – átlagosan 70% körüli értékeléseket kapott –, a közönség mégis megszerette, így elkészült a folytatás. A továbbiakban megvizsgáljuk, mi történt az első rész elkészültét követően.

Itt és most szeretném felhívni a tisztelt publikum figyelmét, hogy az alant olvasható teszt és annak értékelése a kalandjátékok viszonylatában készült, így más jellegű alkotásokkal való párhuzamba állítása veszélyes, az ilyen jellegű próbálkozásokból származó veszteségért a cikkíró felelősséget nem vállal.

A Sword of the Stars ugyan nem volt se túl nagy kritikai, se túl nagy vásárlói siker, annyira azért jól szerepelt a kasszáknál, hogy a kiadó és a fejlesztőbrigád együtt bele merjen fogni egy küldetéslemezbe: így született a Born of Blood, cikkünk aktuális tárgya.

Jelen írásműhöz nem kell sok bevezető, hiszen csak ismételném magam: az EA Sims2 divíziója elkezdte feldolgozni a Sims 1 kiegészítőit, most jutottak el a Vacation (On Holiday) csomaghoz. Ám hogy ez ne legyen savazás, tegyük hozzá: az eddig „újrákhoz” hasonlóan ez a pakk is jóval túlmutat elődjén.

A német srácok tíz éves múltra tekintenek vissza; a kezdetekben Artex Software néven hegesztettek (ez a címke jelenleg is fut, a budget kategóriát jelöli, olyan művekkel, mint a Ski Resort Tycoon vagy a Carnival Cruise Lines Tycoon). A Deck 13 2001-ben alakult meg, első címük a Stealth Combat taktikai akciójáték volt, ám az igazi sikert az Ankh hozta meg számukra. Jelenleg a Jack Keane kalandon és a Seven Symbols akció/kalandon dolgoznak.

Hónapok óta várjuk és szinte mindent leírtunk már róla - de egy zseniális játékról soha nem lehet mindent leírni, elmondani. Az igazán jó játék még akkor is képes meglepetést okozni, ha azt hisszük, hogy már mindent tudunk róla. A Bioshock képes volt meglepni, elvarázsolni, magába szívni, újat mutatni. Zsenialitása így megkérdőjelezhetetlen, még akkor is, ha egy-egy játékelem sokkal egyszerűbb lett, mint amire számítottunk.

A bevezetőt akár átemelhetném a tavalyi számunkból: új év, új FIFA, sokak szerint rókabőr, de már rég nem az – képesek megújulni, vagy legalábbis újítani. Persze nem szívjóságból, hanem mert egyre nagyobb fenyegetést jelent a Konami a maga kis Pro Evo-szériájával. Idén is ez a helyzet – az egyetlen gondom az, hogy az újdonságok, szépülések nagyrészt a nextgen konzolos verziót érintik, minket besoroltak a PS2 mellé, így azt a verziót kapjuk meg annak behatároltságával együtt. Igazából ezt a kesergést eredetileg a cikk végére szántam, de sebaj, legalább túl is vagyunk rajta – többet nem is említem meg – de ha valaki meg tudja tekinteni a játékot X360-on is, az mindenképpen tegye meg, eszelős élményben lesz része…

Az EA kanadai stúdiója az eltelt évek során megannyi nevet, szériát tett naggyá, avagy alkotott újakat. Nekik köszönhetjük többek között a Need For Speed széria első részét, majd az Underground 2 és Most Wanted folytatásokat, ők alkották meg az első 3D-s Fifát még ’96-ban, illetve ugyanebben az esztendőben az NBA Live 06-ot. Emellett többnyire a sportnál maradva belekóstoltak a krikettbe, jéghokiba, baseballba, s jelen cikkünk tárgyát képező rögbibe is, melynek legújabb felvonását köszönthetjük most köreinkben.

Közel öt éve annak, hogy megjelent az első Medal of Honor játék, Allied Assault alcímmel. Azóta megállíthatatlan folyamként hömpölyögnek nyakunkba a különféle második világháborús játékok, és lassan minden PC tulajdonos betéve tudja a kor technikai vívmányainak pontos nevét, típusát, és rendszerbe állításának idejét. A tizedik játék után már úgy gondolhatjuk, hogy képtelenség lenne bármi újat mutatni ebben az érában nekünk, főképp akkor, ha FPS-ről van szó. Az Airborne címmel futó legújabb alkotás most mégis megpróbálkozik ezzel, méghozzá nem is olyan ügyetlenül.

Az amerikai székhelyű Tiburon stúdiónak köszönhetően idén már az amerikai futballszezon kezdete előtt kézhez vehetjük az EA legsikeresebb sorozatának újabb felvonását, a Madden NFL 08-at. Lényegében a fejlesztők privilégiuma lett ez a sportág, PC-n emellett csak a Nascar szériát bízta rájuk a kiadóóriás. Az egyedüli hivatalos jogokat magában hordozó programot idén is nagy elvárások övezték, mi is reménykedtünk benne, hogy a bevezetett újítások kellemesen felfrissítik a folytatást.