Szar volt, na, ezért talán most még nagyobb szerepet kaptak az életemben a számítógépes játékok. Elárulok egy műhelytitkot: a játéktesztelés néha bizony favágó meló. Éppen ezért tartom különösen fontosnak hogy megmutassam, melyik volt az az öt játék, ami ebben a kaotikus 2020-as évben segített eltűnni a rögvalóból valahova máshova. Köszönet a fejlesztőknek, a home office-nak és persze az antik kézi kávédarálómnak.

5. Conglomerate 451

Cyberpunk, de nem CP2077, hála a magasságosnak: ezt hoztam nekem 2020. A Conglomerate 451 miatt megint végigolvastam a Shadowrun-könyvespolcom darabjait, és persze Armitage barátom új fordítású Neurománcát, William Gibsontól. S persze játszottam is: henteltem az ellent a sötét sikátorok mélyén, fejlesztettem, meghaltam és újratöltöttem. A neonok törté fénye ragyogta be képernyőm és szerény dolgozószobám. Amikor már mindenki elment aludni, én akkor indultam vadászni, és szerettem az efféle alváspótlást.

4. SteamCity Chronicles – Rise of the Rose

Ha nagy leszek és soooook pénzem lesz (ez azért nem túl valószínű az én hivatásomban), akkor lesz egy szett steampunk hardverem. Egér, billentyűzet, hangszórók, gépház… Addig is vissza-visszatérek a SteamCity Chronicles – Rise of the Rose-hoz és a kedvenc, csinos és határozott főhősnőmhöz. Annyira beteg ez a kevert ázsiai-germán képi világ, hogy nem lehet nem szeretni.  Oké, vannak benne _tényleg_ beteg részek, de hát nem lehet mindig tisztes középkorú állampolgárként élnem… Romantika, szabadságharc, galád elnyomók, reménytelen küzdelem, csavaros történet, milliónyi újratöltés, és, ha nem említettem volna még elégszer, steampunk.

3. Airborne Kingdom

Az Airborne Kingdom megmentette az általam alapvetően, khm, kifejezetten nem kedvelt, karácsony előtti heteimet. Mindenki megőrül, egymást tapossák az emberek az üzletekben, tavalymitvettünkJózsinéniekidénnehogyugyanaztkapja, mekkora legyen a fa, úgyseférbe-debefog-denem-majdlevágjukatetejét… Nnnna, ilyenkor életmentő egy történet, ahol a levegőben méltóságteljesen úszó palota közé építesz fel egy várost és építed újra az egyszervolt birodalmat. Mindezt egyetlen ágyúlövés, légiharc vagy bármilyen más agresszió nélkül. Úgy simogatta zilált lelkemet, mint a reggeli kávé melletti citromos kuglófom. Csoda hangulatos, rajzolt világ, remek történet, steampunk és gazdaság. Mindenki nézze meg a Laputa – Az égi palota című Mijazaki-remekművet.

2. Partisans 1941

Azért volt, ahol repült a bél, fröccsent az agyvelő de leginkább nyílt a giga: Partisans 1941. Övé lett az év Vértől Csöpögő Monitor-különdíja. A legjobb, Commandos-féle hagyományok reciklálása sokkal szebb képi világgal, izgalmas bevetésekkel rengeteg fejvakarással és a késekkel történő, csendes gyilok teljes előtérbe helyezésével. Őszintén felcsesződött az agyam, amikor egy-egy trükkös lépésnél órákat kellett variálni és a végén persze egy teljesen triviális lépéssel lehetett a dolgot megoldani. A járművek és fegyverek korhű ábrázolása, némi gazdasági vonal, Pravda, Moszvából a Párt üzen, és persze egy-egy pályán a krautok tucatjainak vágod el a torkát. Bejövős volt.

1. Snowrunner 

Vasak, naaaaagy vasak, terep és borulások: Snowrunner. Hellyeah, ez kellett a hétköznapokban alapvetően veteránautókhoz szokott, óvatos lényemnek. Imádtam, minden egyes megtett kilométer egy gigamóka volt. Egészen új világot nyitott meg nekem a „nyergesvontatóval csapassunk a sziklás, erdei, hajtűkanyaros ösvényen” digitális környezete, ahol tét nélkül tudtam állatkodni a szénné tuningul UAZ-469-esemmel. Kergettem a térképen eldugott fejlesztéseket, gyűjtögettem a pontokat a tuningoláshoz, egy-egy trükkösebb helyen hasonlítgattam össze az egyes teherautókat, és megtanultam elméletben daruzni is. Az önmentéshez kötelező csörlő nélkül ma már kerékpárra sem ülök. Amikor a háborús híradókból ismerős amerikai harckocsi-trélereket vontató nagyvassal álltam neki egy kőbányában „balettozni”, nos, az sokáig felejthetetlen este volt. Megoldottam. Megtartottam.

A pompás címek mellett voltak csalódások: ilyen a szimulátorpiac CP2077-ese, a Microsoft Flight Simulator 2020. Pedig eskü, gépet akartam építeni, hogy rendesen fusson, de szerencsére egy váratlan, nagyobb kiadás miatt csúsztatni kellett a lokális atomerőművem megépítését. Aztán elkezdtek szép sorban kiderülni a bajok… Ez volt az Év Csalódása számomra, de legalább spóroltam alaphangon 300-400 ezer forintot, szóval túlélem. Remélem, 2021 kicsit gazdagabb lesz a személyes találkozásokban és a jobbnál jobb szimulátorokban. Na, jó, jöhetne egy-két jó kis steampunk-alapú stratégiai vagy RPG cuccos, esetleg egy jó kis harmadik világháborús körönkénti… Ja és a vírus monnyonle!