(A Borzongás horrormagazin a lecsökkent olvasottság következtében sajnos határozatlan időre búcsút intett, a félig elkészült halloweeni különkiadás írásait azonban a PC Guru Online felületén mind elolvashatjátok majd a következő hetekben. Kövessétek a Borzongás cimkét!)

A nyitóképek alatt a XIII. századbéli egyházi ének baljós sorai zengenek. „Napja Isten haragjának Végét veti e világnak: Ez szavok a prófétáknak. A szív tele rettegéssel Lesz a bíró jövetével, Hol kezdődik a számvétel.” – A Dies iræ Liszt, Verdi vagy Mozart zeneműveiben is felhangzik, Kubrick is erre alapozta a Ragyogás főtémáját, jelen esetben pedig Giulio Berruti tálalja művét az ítéletnap ígéretével. Túlzásról már csak azért sem beszélhetünk, mert a rendező jól érzékelteti, hogy a legbomlasztóbb romlás, a legkísértőbb veszély azon sorokból lehet a legváratlanabb s a legfenyegetőbb, akiknél a mindenható örökérvényű üzenetének közvetítése, az irgalmasság, a kitartás, a hit az alapértelmezett. Bár az utóbbi időszakban csupán egyetlen apáca tarolta le a mozivásznak gyengébb idegzetű látogatói hátán a szőrt, volt idő, amikor egész zárdára való fityulás sereg tevékenykedett azért, hogy egy életre megrendüljön hitünk a teremtő hűséges szolgálóiban. Van merszed egyikükkel alaposabban is megismerkedni?

killer-nun-1.png

FESZÜLETET FESZÜLTSÉGRE

A nem túl termékeny, a filmvilágtól e címmel végérvényesen elforduló Berruti rendezése egy meg nem nevezett gyógyászati intézmény falai mögé enged bepillantást, ahol a vezető ápoló, Gertrude nővér épp lábadozik agyműtétjéből. Fájdalmait csökkentendő morfiummal él, ám egyik nap azon veszi észre magát, hogy belülről előtörő ártó szándék lesz úrrá rajta, ami leküzdhetetlen gyilkolási vágyba torkollik. Gyötrelmes hallucinációktól szenved, s a tőle eleddig idegen szexuális felajzottság is kétkedéssel tölti el. Lebukását nehezíti a nála fiatalabb, valamilyen okból állandóan félmeztelenül járkáló Mathieu nővér ténykedése, aki gyengéd érzelmeket táplál a főnővér iránt, ezért minduntalan falaz neki. Gertrude nővérnek meg kell fékeznie pusztító vágyait, mielőtt elhatalmasodik a téboly.

NEM ÉLHET BEZÁRVA

A főnővér szerepében Federico Fellini Az édes élet című opuszából ismert, Golden Globe-díjas svéd bombázó, egykori szépségkirálynő, Anita Ekberg tündököl, akinek jelenléte alapjaiban definiálja nemcsak Gertrude viszontagságainak vérgőzös történetét, de jelentőséget ad az alműfajnak is, amiben leledzik. A hetvenes években tomboló, a vért, a meztelenséget, az olcsó ijesztgetést nem túl magas színvonalon, cserébe diszkont áron, raklapokon szállító exploitation-érában elkülönültek azok a produkciók, amelyekben apácák a fenyegetettség elszenvedői vagy kiváltói, illetve ők mívelnek mindenféle buja dolgot egymással, vagy konkrétan akárkivel: ezek az úgynevezett nunsploitation-filmek, lásd még a kifejezetten erős Alucarda vagy a Satanico Pandemonium címeket Mexikóból. Az exmodell Ekberg kisugárzása olyan erőteljes, hogy hiába látszik meg rajta a kor (a forgatás idején két perc múlva ötven), alig várod, hogy a fityulát ledobva engedje ki a haját. Az alkotók mégis a fiatalabb korosztály kedvében járnak, mivel inkább a nála egy generációval ifjabb partnerét, Paola Morát mutogatják, akivel a kevés közös jelenet ellenére jól működik a kémia. Az erotikus tartalomról elmondható, hogy a horror műfajához korrelálva a testiség cseppet sem vonzó: sebtiben lezavart, elsősorban mocskos és vad, semmint szexuális hatásfokkal működő aktusok a jellemzők, amire jól rímelnek a lelki abúzus és a gyilkolászás szokatlan manőverei, mely szegmenseket néha a költségvetést meghazudtolóan észbontó operatőri erőfeszítés és vágástechnika kísér.

killer-nun-2.jpg

Ám nem mindenki tetszését nyerte el a vizuálisan olykor különösen erős, explicit vérengzéseket is magában foglaló, tabudöntögető téma: Nagy-Britannia cenzorai kifogással illették a művet, ráégették a hasonszőrű produkciók megbélyegzésére használatos video nasty-billogot, aminek következtében csak erőteljesen vágott verzióban kerülhetett forgalomba. Az érintetlen formában történő megtekintéssel egészen a Shameless 2007-es DVD-megjelenéséig kellett várnia a brit közönségnek. A négy évtizedes jubileumát ünneplő olasz produkciót Amerikában a megannyi kedvencedet szállító Blue Underground kezeli, méghozzá régiófüggetlen, nagyfelbontású változatban is. Az angol változathoz Ekberg rövid interjúja jár, a tengerentúli lemezen a társíró-rendező Berruti eleveníti fel emlékeit. Így vagy úgy, de mennyei élmény!

Ilyet lett volna a magazinban