A S.T.A.L.K.E.R.-játékok már több mint tíz éve jelentek meg, de még napjainkban is hatalmas népszerűségnek örvendenek (a S.T.A.L.K.E.R. 2 Xbox Games Showcase-en levetített előzetesére például többen voltak kíváncsiak, mint a Halo Infinite játékmenet bemutatójára vagy az új Fable bejelentésére), és nem is alaptalanul. Remek atmoszférájuknak és nyomasztó, sajátságos világuknak hála, aki egyszer belép a Zóna területére, az jó eséllyel sosem feledi majd, milyen volt Csernobil környékén kúszni-mászni a bozótosban, miközben csavarokkal dobálta az anomáliákat.

Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy a hányattatott sorsú S.T.A.L.K.E.R. 2 fejlesztése is egyenesbe kerül lassan (hogy pontosan mit érdemes várni ettől a folytatástól azt ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze), ennek örömére pedig úgy döntöttünk, itt az idő kicsit visszatekinteni a franchise gyökereire, és elővenni a Piknik az árokparton című könyvet, ugyanis lényegében a S.T.A.L.K.E.R.-játékok teljes világa ezen a regényen alapszik (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy elég lazán).

piknik-az-arokparton-bemutato-01.jpg

Harmadik típusú találkozások

A Piknik az árokparton Arkagyij és Borisz Sztrugackij 1972-ben megjelent regénye, melyet hazánkban először 1984-ben adtak ki erősen cenzúrázva, 2006-ban pedig befutott belőle a teljes verzió is. Érdekesség, hogy a könyvnek magának a játékokkal ellentétben köze sincs Csernobilhoz vagy az atomerőmű körül felállított 30km-es zónához, hiszen a baleset csak a megírása után tizennégy évvel következett be, helyette egy olyan alternatív 20. századba kalauzol el minket, ahol egy idegen civilizáció, bár csak rövid időre, de felbukkant a Földön.

Az egyszerűen csak Látogatás néven elhíresült esemény azonban egyáltalán nem alakult olyan agresszívan, mint ahogy az a legtöbb sci-fi regényben és filmben történik. Az idegenek nem támadták meg az emberiséget, sőt, igazából hozzánk se szóltak: csak leszálltak a Föld hat pontján, hogy fél nap múlva távozzanak, és ennyi. Magukat az idegeneket, esetleg a megérkezésüket vagy a távozásukat senki sem látta, egyedül az általuk hátrahagyott, különös és sokszor halálos tárgyak utalnak arra, hogy egyáltalán valaha is a Földön jártak.

piknik-az-arokparton-bemutato-02.jpg

A Piknik az árokparton története pedig pont a Látogatás egyik helyszínére, egy úgynevezett Zónába kalauzol el minket, ami egy fiktív, nagyjából Kanadára hasonlító észak-amerikai országban található. A sztori maga tíz évvel a Látogatás után kezdődik, főhőse pedig Red, a veterán stalker. A cselekmény során az ő életét kísérhetjük végig nyolc éven át, közben pedig természetesen megismerhetjük a Látogatás által megváltoztatott világot, sőt, két részeg tudós beszélgetésének hála azon is elgondolkodhatunk, hogy egyáltalán miért jöttek pont a Földre az idegenek.

Azt azonban érdemes lehet leszögezni, hogy a Piknik az árokparton, feszegessen bármilyen izgalmas témákat, egyáltalán nem egy könnyű olvasmány. Egyrészt megfigyelhető itt is a kelet-európai szerzőkre igencsak jellemző melankólia és szürke komorság, másrészt pedig a történet is kifejezetten lassan halad, oldalas leírásokkal és hosszú párbeszédekkel fűszerezve. Persze ez egyáltalán nem hátrány, sőt, épp ennek a megvalósításnak hála lesz elképesztően egyedi hangulatú az írás, csak nem árt rá felkészülni, hogy a napjainkban divatos pörgős, lendületes történetvezetés itt bizony elmarad.

piknik-az-arokparton-bemutato-03.jpg

Legenda születik

Bár a Sztrugackij testvérek nagyon közkedvelt írónak számítottak a Szovjetunión belül és kívül egyaránt, műveik pedig rengeteg elismerést zsebeltek be szerte a világban , azonban a Piknik az árokparton egyértelműen a legkedveltebb alkotásuk. A könyvet összesen 22 országban adták ki, a különféle verziókhoz pedig olyan neves szerzők írtak előszót, mint Theodore Sturgeon, aki Robert Heinlein mögött Amerika második legkedveltebb zsánerírója volt sokáig, vagy Stanislaw Lem, aki talán a legismertebb és legnevesebb kelet-európai sci-fi szerző.

Ez azonban még nem minden, hiszen a Piknik az árokpartonból többek között készült már egy film is 1979-ben (melynek a regényesített forgatókönyve megtalálható a magyar kiadás végén), de feldolgozták már sorozatként (ezt sajnos megsemmisítették a cenzorok) és szerepjátékként is, a finnek pedig még színpadi előadást is rendeztek belőle. Maga a stalker kifejezés pedig beépült az orosz nyelvbe, ahol a mai napig használják olyan alakokra, akik lezárt területekre, például egykori ipari épületekbe, hatolnak be illegálisan.

piknik-az-arokparton-bemutato-04.jpg

Ezek után már egyáltalán nem meglepő, hogy amikor a GSC Game World 2000 környékén nekiállt az első S.T.A.L.K.E.R. fejlesztésének, úgy döntöttek, a Piknik az árokpartonra szeretnék alapozni azt. És bár a végső játék elég jelentősen eltér a könyvtől, azért így is akad nem kevés hasonlóság köztük. Például a cselekmény helyszíne mindkét esetben az egzotikus és életveszélyes Zóna, a történet főszereplője pedig egy ide engedély nélkül behatoló stalker, de a GSC Game World több anomáliát, ereklyét és helyszínt is kölcsönvett a könyvből, csak hogy a legfőbb elemeket említsük.

piknik-az-arokparton-bemutato-05.jpg

Elő a piknikkosarat!

Mindent összevetve a Piknik az árokparton egy mai napig izgalmas témákat feszegető regény, melyen bár érződik, hogy nem mostanában írták, ez egyáltalán nem von le az értékéből, sőt, épp ellenkezőleg, ettől a lassú, borongós stílustól lesz igazán emlékezetes és egyedi a könyv. A Sztrugackij testvérek írása ezért a S.T.A.L.K.E.R.-játékok rajongóinak erősen ajánlott olvasmány (ha eddig esetleg még nem volt hozzá szerencséjük), de igazából mindenki másnak is érdekes lehet, akit csak egy kicsit is izgat, hogyan álltak az esetleges földönkívüli civilizációk létezéséhez a ’70-es évek Szovjetuniójában.