Szinte mindenkivel előfordult már olyan, hogy egy új játék hosszú napokon keresztül, reggeltől estig a képernyő elé tapasztotta, és minden gondolata ekörül forgott. Persze van olyan is, amikor ez hetekig vagy akár hónapokig tart - szélsőséges esetben játékfüggőségről is beszélhetünk.
Ez utóbbi most már hivatalosan is betegségnek tekinthető, az Egészségügyi Világszervezet ugyanis megalkotta a "videojáték rendellenesség" definícóját, amely kitér a csökkent kontrollra, a játék előtérbe helyezésére és a negatív szociális következményekre is.
Kapcsolódó hír
Nálatok volt már olyan, hogy annyira ráfüggtetek egy játékra, hogy az már valóban negatív hatással volt az életetekre? Mit gondoltok, tényleg létezik ennek egy olyan szintje, ahol már valóban betegségnek tekinthető? És érdemelnek a játékok ilyen értelemben megkülönböztetést a többi addikcióhoz képest?
Osszátok meg velünk véleményeteket kommentben vagy a levrov@pcguru.hu címen - a legjobb, legérdekesebb írásokat visszaolvashatjátok majd a PC Guru júliusi számában!
És szerintem ez betegség. Hogy így valaki ráfügjön egy kikapcsolódásért létrejött játékra, hogy a tanulást félredobja, és a társasági élete is ehhez kötődik, akkor ott már komoly gondok vannak. Mikor én voltam ilyen kisebb koromban, akkor (nem szépítek) még sírtam is. De hála a növésnek (és persze egy kiadós böjtnek), már nem játszok annyit, persze a tanulmányi eredményeim nem javultak. Csak egy picit :D
És zárásként ezt itt hagyom:
És szerintem ez betegség. Hogy így valaki ráfügjön egy kikapcsolódásért létrejött játékra, hogy a tanulást félredobja, és a társasági élete is ehhez kötődik, akkor ott már komoly gondok vannak. Mikor én voltam ilyen kisebb koromban, akkor (nem szépítek) még sírtam is. De hála a növésnek (és persze egy kiadós böjtnek), már nem játszok annyit, persze a tanulmányi eredményeim nem javultak. Csak egy picit :D
És zárásként ezt itt hagyom: