A Ubisoft ügyesen nyúlt bele a zenés/arcade-es játékok világát továbbgondoló Rocksmith-koncepcióba, amely nem a házibuliban tarolt, sokkal inkább a csendes énidőben talált be sok gitárzene-kedvelőnél és gitározni tanuló játékosnál. Szeptember 6-án elindult az új rendszer, a Rocksmith+, amely előfizetői platformon kínálja a dalokon keresztül levezetett gitáros kurzusait. Teszt helyett ezúttal korai élményeinket osztjuk meg, azok lényegében lefedik a teljes játékot is.

A Rocksmith+ sava-borsa tehát nem is a versengő arcade-es ponthajhászás, sokkal inkább a zene oktatása, pontosabban a gitárral való ismerkedés és önfejlesztés az interaktív rendszeren és kedvenc dalainkon keresztül. A Rocksmith+ picit megújítja a vizuális hangsztrádát, alul egy kicsit talán letisztultabb tabulatúra térképpel javítva a felhasználói élményt. Ahogy valós időben játszol, látod, mit rontasz el, és mit húzol be, a szoftver pedig figyeli azt, hogy mit ügyködsz, és ezek alapján nyújt több ponton is kapaszkodót. A Rocksmith+ nem könnyű egyébként, ahogy az eredeti Rocksmith-alapok sem voltak azok. Minimális hathúros tudásommal is kellett idő, amíg szinkronizált az agyam a játék belső mechanizmusaival, amelyek több nüánszra, a gitárjáték finomságaira is ki vannak hegyezve. Nem egy egyszerű ritmusjátékról van tehát szó.

A gyakorlás egyik bevett formája az ismétlés, és a Riff Repeater pont erre jó: egy-egy téma érzése mellé a technikai részeket is gyakorolja vele az ember. De az adaptív nehézségállítás, és a rengeteg (értsd: RENGETEG) kisegítő videó mellé még további oktató-jellegű tartalmakat ígérnek a készítők, a későbbi ingyenes bővítések formájában. Apropó videók: a kábel összetekerésétől kezdve az egyes magasabb szintű hangképzési dolgokon át, a kadenciákon keresztül a moduláció értelmezéséig mindenféle dologban segítséget nyújt a program. Azoknak is, akik hozzám hasonlóan például az akkord definíciókkal is hadilábon állnak (hja, kérem, rég voltak azok a szolfézs órák). Bár ezek az anyagok formátum tekintetében nem emelkednek ki a jobb YouTube-tutorialok, vagy a videós Udemy-kurzusok stílusától, azért minőségi módon vannak összerakva. Persze érthető az is, hogy nem real-time grafikában látszódik, mondjuk, a stúdió vagy a virtuális tanár – ez jelentősen megdobná a gépigényt.

A behirdetett 5000 dalról nehezen tudunk az előzetes lehetőség alapján korrektül nyilatkozni, mert vagy sokat kell masszírozni az alapokat, hogy ezt a mennyiséget elérje az ember, vagy csak az előzetes verzió volt szűkösebb nyitókínálatú. Egyelőre nem láttunk tehát sokat a teljes felhozatalból. Mindenesetre ez az ígért dalmennyiség a korábbi részekhez és mondjuk, az arcade-esebb zenei játékokhoz képest komolyabb méretnek számít, és a stílusok között ott a rock, a metal, a pop, a latin zene és a hip-hop is, a világ minden tájáról. A Ubi azt ígéri továbbá, hogy a dallista nagyságrendeket fog bővülni, ahogy haladunk előre az időben. Technikailag a Rocksmith+ szép, letisztult képet ad és a Snowdrop motort használja. 2060 RTX kártya mellett sem volt gond 4k-ig tekerni a felbontást. De fontos is a folyamatosság, az azonnali, döcögésmentes megjelenítés, ráadásul a hang áramlása is a folytonos vizualitás mellé kell, hogy társuljon. Röviden, ha nem tükörsima a kép, vagy épp nagy az audio lag (ami egyébként állítható), és esetleg az audio réteg kattogós puffergondokkal van terhelve, akkor szimplán nem élvezetes a játék.

A kapcsolat gitár és PC között amúgy a RealTone kábel segítségével (amit régebben is osztottak a Rocksmith dobozos kiadásai mellé, és ami még mindig forgalomban kapható), vagy mobilos appon keresztül történik. A mobil ilyenkor mikrofonként funkcionál (hangolóként sem utolsó a Rocksmith+ Connect app), de mondanom sem kell, hogy nem szerencsés például egy tompán dohogó, erősítetlen basszusgitárral így játszani. Ha van ASIO rendszert kezelő külső hangszeres USB-interfészed, akkor megfelelő puffer-előbeállítással valószínűleg te jársz a legjobban. Ez utóbbi input-opció még csak béta fázisban van, de már egész jól működött egy 10+ éves Line 6 kártyával is. A Rocksmith+ egyébként előfizetői rendszerben működik – a pontos hazai árazásról nem érkezett előzetes információ, és nem is szeretnék félrebeszélni, de az egyes szivárgó infók alapján körülbelül azt a szintet kell elképzelni, mint a streaming platformok esetében tapasztalunk mostanában. Az egy hónapos EU-s ár 15 euróban méretik (nagyjából 6000 forint), a negyedéves előfizu ára havi 13,33 euróra csökken (5300), majd a teljes éves előfizetéssel 8,33 euróig (3300) lehet lemenni, havi osztásban.

Bár a Ubisoft új rockakadémiája evolúciós szemmel magas szintre pozícionálja magát, a dolog inkább a korszellemnek megfelelő szolgáltatás-jellege, és a Rocksmith-formula apró finomításai miatt lehet érdekes azok számára, akik így szeretnének gitározni tanulni. Plusz gondoljatok csak bele: 2014 óta (ekkor jelent meg a legutolsó Rocksmith-epizód) eltelt nyolc év, azóta egy újabb generáció érkezett meg a PC-k, konzolok és a gitárok életében is. A Rocksmith+ tehát továbbra sem játék, sokkal inkább egy ügyesen játékosított kurzuscsomag gitárosoknak, aminek kell idő, ezt az időt viszont az önfejlesztés formájában és a zenélés örömével hálálja meg.