Húzd fel a vitorlát, fordítsd a hajókormányt száz és száz világ felé .. énekelte Jónás Rita régen a kölyök klubban, abban a kalózos kis gyerekműsorban (sárga kalózok, piros kalózok). Remélem, hogy páran emlékeznek még rá, legalábbis azok, akiknek volt gyerekszobájuk. Hogy miért is hozakodtam elő ezzel a kalózosdival? Csak azért, mert róluk lesz szó, egészen pontosan a Karib-tenger rettegett, ámbár elég ügyetlen és ebből fakadóan mókás kalózairól, valamint leendő kalózkirálynőjéről.

Vitathatatlan tény, hogy a Karib-tenger kalózainak hatalmas rajongótábora van. Hogy minek is köszönhető ez a nagy őrület, azt talán csak a Disney tudja. Bár nem állnék messze az igazságtól, ha azt mondanám, hogy ez a csapat mindig is tudta, hogyan kell szórakoztatni az embereket és a lényeg pont itt van. A Karib-tenger kalózai filmek egytől egyig szórakoztatóak. Talán emlékszik még valaki régen a Disney-féle mozis délutánra. Voltak benne mindenféle kalandfilmek, amik az egész családot lekötötték. A rajongás másik oka talán az lehet, hogy sokan játszhattak régen kalózosdit az árokparton, az anyukák tiltása ellenére. Ezeket a rég elfeledett emlékeket hozza vissza a Karib-tenger kalózai trilógia (meg nem erősített információk szerint 2012-ben jön a negyedik rész).

Alapjáraton adott egy bohém kalózkapitány bizonyos Jack Sparrow (Johnny Depp), aki valamilyen rejtélyes oknál fogva mindig bajba kerül. Ahol felbukkan, ott hamarosan káosz keletkezik. Akivel találkozik azt rögtön magával rántja a bajok sűrűjébe. Amiért mégis kitűnik Jack Sparrow valamivel, az maga a karakter ábrázolása. Már a kezdetektől érezni, hogy egy igazi bajkeverővel van dolgunk. Hogy a film kövesse a trendeket, kapunk a történethez egy szerelmi szálat is, amit egy picikét megbolondítottak azzal, hogy az elkényeztetett, de később igen fontos személlyé váló Elizabeth Swann (Keira Knightley) kezdetben nem igazán tud választani Jack barátunk és az ifjú kovács segéd Will Turner (Orlando Bloom) között. Csak reméli, a nézővel együtt, hogy választottja lesz az igazi. De mire ez kiderül, addig jó pár áruláson és cselszövésen kell átverekednie magát ennek a korántsem hétköznapi csapatnak.

Említést érdemel még a látvány. Csodaszép helyszíneken zajlanak majd az események és a tengeri ütközetekre se lehet egy rossz szava senkinek. Bár fogalmam sincs, hogy a valóságban is így zajlottak-e a tengeri csaták és itt nem a Krakenre gondolok, vagy az élőhalottakra a víz alatt, hanem magára a küzdelemre (csáklyázás, ágyútűz stb.). Talán a kis komolytalanságból fakadóan lesz az egész alkotásnak egy picike bája. Ugyan nem filmtörténeti klasszikussal van dolgunk, de a maga módján egyedülálló alkotás. Nyugodt szívvel ajánlható bárkinek, mert remekül fog szórakozni. Ahogy már írtam, a három rész alatt valahogy visszatértek azok a régi Disney mozidélutánok, amiért már megérte.

Discover Hans Zimmer!